Új mikrofluidikai és mikroszkopikus eljárásokat fejlesztettek magyar kutatók
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatóiból álló konzorcium 2017 óta vizsgálta azt, hogy a sejtek genotípusa és környezete hogyan határozza meg azok megfigyelhető tulajdonságait.
Az elmúlt években hatalmas fejlődés ment végbe a mikroszkópia és a biológiai vizsgálati módszerek miniatürizálása terén. Ezen új technológiák lehetővé teszik az egyedi sejtek követését és környezetük manipulálását a laboratóriumban, így végső soron segítenek megérteni azt, hogy a környezet és az örökítőanyag hogyan alakítja a sejtek viselkedését.
A kutatók újfajta módon ötvözték az egyedi sejt vizsgálatára alkalmazott technológiákat, aminek eredményeként új mikrofluidikai és mikroszkopikus eljárásokat fejlesztettek ki. Ezeket olyan élvonalbeli tudományos területeken alkalmazták, mint a gyógyszermolekulák gyors jellemzése, a daganatok vizsgálata, az immunválaszban részt vevő sejtek kölcsönhatása, a fotoszintézis és sejtosztódás kapcsolatának megértése algákban, a korallalkotó algasejtek jellemzése és a káros mutációk evolúciós szerepének megértése egysejtű sörélesztőben.
A projekt áttörő eredményeiről több mint 40 tudományos közlemény született, közülük több a legrangosabb folyóiratokban (például Nature Communications, PNAS, Plant Physiology, Molecular Biology and Evolution) jelent meg.
A Széchenyi 2020 program „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című, GINOP-2.3.2-15 számú pályázati kiíráson 980 184 000 forint európai uniós támogatást elnyert, „Hogyan határozza meg a sejtek genotípusa és környezete megfigyelhető tulajdonságaikat? Rendszerszintű mikrofluidikai analízis az iChamber platformmal” elnevezésű fejlesztés 2017. március 1-jén indult és 2021. november 30-án zárul.
