Várható pályázat
Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel
Felhívom szíves figyelmét, hogy a Pályázati Felhívás a tervezettől eltérhet, a végleges pályázati felhívásról értesíteni fogom.
A felhívás célja:
Jelen Felhívás hozzájárul az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítására irányuló beruházások megvalósításához vissza nem térítendő támogatás és kölcsön formájában. Egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés és a felhasznált primer energia mennyiségének csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését.
A támogatási kérelmek benyújtása várhatóan 2016. november 15-től 2018. november 15-ig lehetséges. Ezen időszak alatt a támogatási kérelmek értékelése folyamatosan történik.
A rendelkezésre álló forrás:
A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11,76 milliárd Ft.
- amelyből vissza nem térítendő támogatás összege: 5,88 milliárd Ft,
- kölcsön összege: 5,88 milliárd Ft.
A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11,76 milliárd Ft.
- amelyből vissza nem térítendő támogatás összege: 5,88 milliárd Ft,
- kölcsön összege: 5,88 milliárd Ft.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 170-280 db.
Támogatást igénylők köre:
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be azon mikro-, kis-, és középvállalkozások
a) amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele;
b) melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt;
c) amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei;
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be azon mikro-, kis-, és középvállalkozások
a) amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele;
b) melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt;
c) amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei;
Gazdálkodási formakód szerint:
113 Korlátolt felelősségű társaság
114 Részvénytársaság
116 Közkereseti társaság
117 Betéti társaság
226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
113 Korlátolt felelősségű társaság
114 Részvénytársaság
116 Közkereseti társaság
117 Betéti társaság
226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
Jogi forma szerint:
aa) kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok.
aa) kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok.
A támogatás mértéke, összege:
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.
b) Az igényelhető visszatérítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.
c) Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.
d) A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet, figyelembe véve a Felhívás 5.9.1 pontjában foglaltakat, ami alapján a támogatás mértéke csökkenhet.
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.
b) Az igényelhető visszatérítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.
c) Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.
d) A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet, figyelembe véve a Felhívás 5.9.1 pontjában foglaltakat, ami alapján a támogatás mértéke csökkenhet.
A támogatási intenzitás középvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át, mikro- és kisvállalkozás esetében az 50%-át. A támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhető, amennyiben a beruházás a következő települések valamelyikén valósul meg: Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Solymár, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, Verseg, Zebegény.
Előleg igénylése:
Jelen Felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt vissza nem térítendő támogatás 50 %-a, legfeljebb 25 millió Ft lehet.
Jelen Felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt vissza nem térítendő támogatás 50 %-a, legfeljebb 25 millió Ft lehet.
Támogatásban nem részesíthetők köre (a felsorolás nem teljes!):
b) amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét;
o) amelynek természetes személy kezese illetve az egyéb biztosítékot nyújtó természetes személy adósként, adóstársként, illetve egyéb kötelezettként adósságrendezési eljárás hatálya alatt áll;
s) amelynek a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összege 15 millió Ft alatti;
t) amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1. sz. mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésében, feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak minősül; egy vállalkozás abban az esetben minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1. sz. mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésében, feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak, amennyiben a cégkivonatában szereplő bármely tevékenysége megfelel a TEÁOR ’08 szerinti besorolás alábbi kódszámokkal jelölt tevékenységei valamelyikének: 01.11-03.22; 10.11-12.00; 46.11; 46.17; 46.21-46.39; 47.11; 47.21-47.29; 47.81;
t) amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1. sz. mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésében, feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak minősül; egy vállalkozás abban az esetben minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1. sz. mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésében, feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak, amennyiben a cégkivonatában szereplő bármely tevékenysége megfelel a TEÁOR ’08 szerinti besorolás alábbi kódszámokkal jelölt tevékenységei valamelyikének: 01.11-03.22; 10.11-12.00; 46.11; 46.17; 46.21-46.39; 47.11; 47.21-47.29; 47.81;
A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek:
Jelen Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektjavaslatot lehet benyújtani (továbbiakban: komplex projekt).
Jelen Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektjavaslatot lehet benyújtani (továbbiakban: komplex projekt).
A komplex projektjavaslatra vonatkozó előírások:
a) A benyújtott támogatási kérelmek esetében az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész – B) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot a projekt összes elszámolható költségén belül.
b) A megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész – C) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot a projekt összes elszámolható költségén belül.
c) A kombinációnak projektenként szükséges megfelelni.
a) A benyújtott támogatási kérelmek esetében az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész – B) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot a projekt összes elszámolható költségén belül.
b) A megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész – C) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot a projekt összes elszámolható költségén belül.
c) A kombinációnak projektenként szükséges megfelelni.
Önállóan nem támogatható tevékenységek:
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek önállóan nem támogathatóak:
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek önállóan nem támogathatóak:
A) Projekt-előkészítési tevékenységek:
Előzetes tanulmányok, engedélyezési dokumentumok elkészítése
a) műszaki tervek, kiviteli és tendertervek,
Előzetes tanulmányok, engedélyezési dokumentumok elkészítése
a) műszaki tervek, kiviteli és tendertervek,
b) épületenergetikai melléklet (a Felhívás 6. fejezet 7. pontja szerint), mely magában foglalja az Épületenergetikai Tanúsítványt is a fejlesztés előtti és a tervezett állapotra vonatkozóan),
c) statikai szakvélemény,
d) környezeti hatástanulmány (amennyiben jogszabály szerint kötelező).
c) statikai szakvélemény,
d) környezeti hatástanulmány (amennyiben jogszabály szerint kötelező).
B) Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek:
I. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése
a) Fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek hőszigetelése
Támogatott a külső fal, lapostető, padlásfödém, fűtött tetőteret határoló szerkezetek, alsó zárófödém árkád felett, alsó zárófödém fűtetlen pince feletti szerkezetek hőszigetelése és a kapcsolódó munkálatok elvégzése.
Az épülethatároló szerkezet fűtött tér felé eső oldali szigetelése esetén az energetikai számítást végző szakember részletes szöveges indoklása, és a tervezett szerkezetre vonatkozóan elkészített páratechnikai számítás támogatási kérelemhez csatolása szükséges.
Amennyiben a funkcióból adódóan a fűtési rendszer helységenkénti szabályozása indokolt, abban az esetben a fűtési rendszer helységenkénti szabályozását biztosítani kell.
Épülethatároló szerkezetnek nem minősülő, fűtött és fűtetlen terek közötti szerkezetek hőszigetelése nem támogatható.
b) Fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek cseréje / energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése
Támogatott a fa, fém, vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró, a tető-felülvilágító, tetősík ablak, homlokzati üvegezetlen kapu, bármely homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó, a nyílászárócseréhez kapcsolódó hő- és füstelvezető rendszer szükség szerinti korszerűsítése, kiépítése és a kapcsolódó munkálatok elvégzése.
c) Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló- vagy árnyékvető szerkezetek beépítése
A projektelem megvalósítása csak és kizárólag az I. a) és/vagy b) projektelem megvalósítása esetén támogatható tevékenység.
Támogatott olyan mozgatható vagy fix külső árnyékolók alkalmazása, melyek a napfény egy részét igény szerint képesek kiszűrni, de alkalmazásukkal nem jelenik meg a mesterséges megvilágítás használatának igénye, és az épület nyári szoláris terhelését megfelelő mértékben csökkentik anélkül, hogy a téli sugárzási nyereség számottevően csökkenne.
A szerkezeteket az adott homlokzati oldalon egységes módon szükséges alkalmazni.
I. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése
a) Fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek hőszigetelése
Támogatott a külső fal, lapostető, padlásfödém, fűtött tetőteret határoló szerkezetek, alsó zárófödém árkád felett, alsó zárófödém fűtetlen pince feletti szerkezetek hőszigetelése és a kapcsolódó munkálatok elvégzése.
Az épülethatároló szerkezet fűtött tér felé eső oldali szigetelése esetén az energetikai számítást végző szakember részletes szöveges indoklása, és a tervezett szerkezetre vonatkozóan elkészített páratechnikai számítás támogatási kérelemhez csatolása szükséges.
Amennyiben a funkcióból adódóan a fűtési rendszer helységenkénti szabályozása indokolt, abban az esetben a fűtési rendszer helységenkénti szabályozását biztosítani kell.
Épülethatároló szerkezetnek nem minősülő, fűtött és fűtetlen terek közötti szerkezetek hőszigetelése nem támogatható.
b) Fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek cseréje / energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése
Támogatott a fa, fém, vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró, a tető-felülvilágító, tetősík ablak, homlokzati üvegezetlen kapu, bármely homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó, a nyílászárócseréhez kapcsolódó hő- és füstelvezető rendszer szükség szerinti korszerűsítése, kiépítése és a kapcsolódó munkálatok elvégzése.
c) Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló- vagy árnyékvető szerkezetek beépítése
A projektelem megvalósítása csak és kizárólag az I. a) és/vagy b) projektelem megvalósítása esetén támogatható tevékenység.
Támogatott olyan mozgatható vagy fix külső árnyékolók alkalmazása, melyek a napfény egy részét igény szerint képesek kiszűrni, de alkalmazásukkal nem jelenik meg a mesterséges megvilágítás használatának igénye, és az épület nyári szoláris terhelését megfelelő mértékben csökkentik anélkül, hogy a téli sugárzási nyereség számottevően csökkenne.
A szerkezeteket az adott homlokzati oldalon egységes módon szükséges alkalmazni.
II. Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése
Csak és kizárólag olyan gépészeti korszerűsítések támogathatóak, melyek egyértelműen megakadályozzák a szénmonoxid mérgezés veszélyét, és egyben a hatályos tűzvédelmi és a Műszaki Biztonsági Szabályzatnak (a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról rendelkező 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet) is eleget tesznek.
Csak és kizárólag olyan berendezések beszerzése és beépítése támogatható, melyekre a Bizottság 811/2013/EU, 812/2013/EU, 813/2013/EU és 814/2013/EU rendelet vonatkoztatható, és 2015. szeptember 26. után is forgalomba hozhatóak.
a) Fűtési- és/vagy használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése:
– hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje korszerű, fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő, nagyhatásfokú berendezésekre (pl. kondenzációs kazánok beépítése, felületfűtés kialakítása);
– hőleadó berendezések korszerűsítése vagy cseréje;
– szükséges kéménytechnikai fejlesztések elvégzése;
– automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése;
– egyedi mérési lehetőségek kialakítása;
– energiatakarékos megoldások alkalmazása;
– gőz hőhordozó közeg váltása forró vízre;
– távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése.
b) Központi szellőző-, hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, kialakítása:
– meglévő központi szellőző- és hűtő berendezések cseréje korszerűbb rendszerre;
– hővisszanyerő berendezés korszerűsítése, létesítése (létesítés kizárólag gépi szellőztetéssel rendelkező épületrészekben támogatható);
– VRV típusú hűtési rendszer kiépítése (kizárólag korábban is hűtött épületrészekben).
c) Meglévő hőelosztó rendszerek korszerűsítése, veszteségeinek csökkentése.
– hőleadó berendezések korszerűsítése vagy cseréje;
– szükséges kéménytechnikai fejlesztések elvégzése;
– automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése;
– egyedi mérési lehetőségek kialakítása;
– energiatakarékos megoldások alkalmazása;
– gőz hőhordozó közeg váltása forró vízre;
– távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése.
b) Központi szellőző-, hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, kialakítása:
– meglévő központi szellőző- és hűtő berendezések cseréje korszerűbb rendszerre;
– hővisszanyerő berendezés korszerűsítése, létesítése (létesítés kizárólag gépi szellőztetéssel rendelkező épületrészekben támogatható);
– VRV típusú hűtési rendszer kiépítése (kizárólag korábban is hűtött épületrészekben).
c) Meglévő hőelosztó rendszerek korszerűsítése, veszteségeinek csökkentése.
III. Meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása
A III. projektelem megvalósítása csak és kizárólag az I. és/vagy a II. projektelem megvalósítása esetén támogatható tevékenység.
a) Fényforrások, világítótestek és előtétek cseréje,
b) Meglévő kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, és az ehhez kapcsolódó az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások (pl. szakaszolások, mozgásérzékelők) kialakítása, amennyiben energia-megtakarítást eredményeznek.
C) Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek:
Csak és kizárólag a fejlesztéssel érintett épület / azonos fűtési körön lévő épületekből álló épületcsoport teljes releváns – villamos- és/vagy fűtési és/vagy használati melegvíz (HMV) előállítási hő – energiaigényének minimum 15 százalékának fedezésére szolgáló rendszerek beépítése támogatható.
Csak és kizárólag olyan rendszerek kiépítése támogatható, melyek megfelelnek a Felhívás 5. számú mellékletét képező műszaki követelményekben foglalt előírásoknak.
Csak és kizárólag a hő- és/vagy villamos energia termelői oldal támogatható (biomassza kazán-rendszer esetén: a biomassza kazán szekunder csonkjáig, napkollektoros rendszer esetén: a hőtároló kimenő csonkjáig, továbbá a szabályzáshoz szükséges eszközök; napelemes rendszer esetén az inverter kimeneti részéig). Támogathatóak továbbá a szabályozáshoz és méréshez szükséges eszközök.
Csak és kizárólag a fejlesztéssel érintett épület / azonos fűtési körön lévő épületekből álló épületcsoport teljes releváns – villamos- és/vagy fűtési és/vagy használati melegvíz (HMV) előállítási hő – energiaigényének minimum 15 százalékának fedezésére szolgáló rendszerek beépítése támogatható.
Csak és kizárólag olyan rendszerek kiépítése támogatható, melyek megfelelnek a Felhívás 5. számú mellékletét képező műszaki követelményekben foglalt előírásoknak.
Csak és kizárólag a hő- és/vagy villamos energia termelői oldal támogatható (biomassza kazán-rendszer esetén: a biomassza kazán szekunder csonkjáig, napkollektoros rendszer esetén: a hőtároló kimenő csonkjáig, továbbá a szabályzáshoz szükséges eszközök; napelemes rendszer esetén az inverter kimeneti részéig). Támogathatóak továbbá a szabályozáshoz és méréshez szükséges eszközök.
I. Napkollektoros rendszer telepítése a fejlesztésben érintett épület HMV igényének részbeni, vagy teljes kielégítése céljából, és/vagy fűtésrásegítésre
Támogatott a napsugárzás energiatartalmát felvevő berendezés és kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épületgépészeti rendszerhez való kapcsolódáshoz, rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések vásárlása és telepítése.
Támogatott a napsugárzás energiatartalmát felvevő berendezés és kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épületgépészeti rendszerhez való kapcsolódáshoz, rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések vásárlása és telepítése.
II. Brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése a fejlesztésben érintett épület fűtési és HMV igényének részbeni vagy teljes kielégítése céljából
Támogatott a mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes felhasználására alkalmas rendszer beszerzése és telepítése épületgépészeti rendszerhez való kapcsolódás esetén. Támogatottnak minősül biomassza kazán vásárlása és telepítése, ennek kapcsolódása HMV és fűtési rendszerhez, az alapanyag előkészítéséhez szükséges rendszerbe épített eszközök, tároló eszközök, berendezések és építmények, füstgáztisztító, porleválasztó, kéményrendszer, hamukihordó, automatikus tüzelőanyag adagoló, valamint, a visszamaradó anyagok mezőgazdasági célú hasznosításra történő előkészítéséhez szükséges beruházási elemek vásárlása és beépítése.
III. Napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához
Támogatott a napelemes rendszerek beszerzése és telepítése; a kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épület elektromos rendszeréhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz és a műszakilag biztonságos működéshez szükséges elemek beszerzése és ezek kiépítése; mérő- és szabályozó berendezések beszerzése és felszerelése.
Támogatott a napelemes rendszerek beszerzése és telepítése; a kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épület elektromos rendszeréhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz és a műszakilag biztonságos működéshez szükséges elemek beszerzése és ezek kiépítése; mérő- és szabályozó berendezések beszerzése és felszerelése.
IV. Hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre
Támogatott a hőszivattyús rendszerek beszerzésének és telepítése; primer és szekunder oldal kialakítása, beüzemelése; Geothermal Heat Response test; monitoring rendszer kialakítása és telepítése mellyel a COP, SPF értékek számíthatók és ellenőrizhetők; a berendezés energiaellátását biztosító energiavételezési és csatlakozási pont(ok) kialakítása.
Támogatott a hőszivattyús rendszerek beszerzésének és telepítése; primer és szekunder oldal kialakítása, beüzemelése; Geothermal Heat Response test; monitoring rendszer kialakítása és telepítése mellyel a COP, SPF értékek számíthatók és ellenőrizhetők; a berendezés energiaellátását biztosító energiavételezési és csatlakozási pont(ok) kialakítása.
A Felhívás 5. számú mellékletét képező műszaki követelményekben foglalt határértékek teljesülését méréssel kell ellenőrizni, ezért mérő és adatrögzítő műszerek beépítése, monitoring rendszer kiépítése kötelező. A rögzített adatokból a monitoring rendszernek automatikusan kell számítania és rögzítenie a COP értékeket, valamint a fűtési idényekre vonatkozó SPFprim értékeket.
Támogatásban részesíthető rendszertípusok:
- Földhő-víz hőszivattyús rendszer
- Víz-víz hőszivattyús rendszer
- Levegő-víz hőszivattyús rendszer
- Földhő-víz hőszivattyús rendszer
- Víz-víz hőszivattyús rendszer
- Levegő-víz hőszivattyús rendszer
Nem támogatható tevékenységek különösen (a felsorolás nem teljes!):
a) Új építmény létrehozására ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni, kivéve a megújuló energiatermelő létesítmények, illetve hőtermelő cseréje esetén az új energiatermelő berendezések köré épített, technológiai célú, és az energiahordozók tárolására szolgáló indokolt nagyságú, de maximum 20 m2-s építmény építésére.
b) Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.
c) Nem támogathatóak azok a projektek, melyeknél a megújuló energia hasznosításával villamos energiát termelő rendszer által éves szinten – szakértői számítások alapján – megtermelhető villamos energia mennyisége meghaladja az érintett épület fejlesztés utáni éves villamosenergia-igényét.
d) Távhőrendszerről való leválás ebben a konstrukcióban nem támogatható, kivételt képez a gőzközegű távhő.
e) Olyan épületek felújítása, melyek nem tartoznak a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet hatálya alá.
a) Új építmény létrehozására ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni, kivéve a megújuló energiatermelő létesítmények, illetve hőtermelő cseréje esetén az új energiatermelő berendezések köré épített, technológiai célú, és az energiahordozók tárolására szolgáló indokolt nagyságú, de maximum 20 m2-s építmény építésére.
b) Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.
c) Nem támogathatóak azok a projektek, melyeknél a megújuló energia hasznosításával villamos energiát termelő rendszer által éves szinten – szakértői számítások alapján – megtermelhető villamos energia mennyisége meghaladja az érintett épület fejlesztés utáni éves villamosenergia-igényét.
d) Távhőrendszerről való leválás ebben a konstrukcióban nem támogatható, kivételt képez a gőzközegű távhő.
e) Olyan épületek felújítása, melyek nem tartoznak a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet hatálya alá.
Olyan projektek támogathatóak, melyek esetében (a felsorolás nem teljes!):
a) a támogatható tevékenységek beruházási költsége a következő fajlagos költségeket nem haladhatják meg:
- az energiahatékonyság javítására irányuló tevékenységek éves szintű 1 GJ primer energia megtakarításra vetített nettó beruházási költség nem haladja meg a 100.000 Ft/GJ értéket.
- napelemes rendszer esetében az inverter teljesítményre vetített nettó beruházási költség nem haladhatja meg a 450.000 Ft/kW értéket.
- napkollektoros rendszer esetében az abszorber felületre vetített nettó beruházási költség nem haladhatja meg a 270.000 Ft/nm értéket.
- szilárd biomassza kazán rendszer esetében a kazán teljesítményre vetített nettó beruházási költsége nem haladhatja meg a 150.000 Ft/kW értéket.
- hőszivattyú rendszerek alkalmazása esetén a hőtermelő teljesítményre vetített nettó beruházási költség nem haladhatja meg a
- földhő-víz hőszivattyús rendszer esetén a 325.000 Ft/kW értéket,
- víz-víz hőszivattyús rendszer esetén a 225.000 Ft/kW értéket,
- levegő-víz hőszivattyús rendszer esetén a 185.000 Ft/kW értéket.
a) a támogatható tevékenységek beruházási költsége a következő fajlagos költségeket nem haladhatják meg:
- az energiahatékonyság javítására irányuló tevékenységek éves szintű 1 GJ primer energia megtakarításra vetített nettó beruházási költség nem haladja meg a 100.000 Ft/GJ értéket.
- napelemes rendszer esetében az inverter teljesítményre vetített nettó beruházási költség nem haladhatja meg a 450.000 Ft/kW értéket.
- napkollektoros rendszer esetében az abszorber felületre vetített nettó beruházási költség nem haladhatja meg a 270.000 Ft/nm értéket.
- szilárd biomassza kazán rendszer esetében a kazán teljesítményre vetített nettó beruházási költsége nem haladhatja meg a 150.000 Ft/kW értéket.
- hőszivattyú rendszerek alkalmazása esetén a hőtermelő teljesítményre vetített nettó beruházási költség nem haladhatja meg a
- földhő-víz hőszivattyús rendszer esetén a 325.000 Ft/kW értéket,
- víz-víz hőszivattyús rendszer esetén a 225.000 Ft/kW értéket,
- levegő-víz hőszivattyús rendszer esetén a 185.000 Ft/kW értéket.
- a kivitelezési munkálatok támogatható munkadíja a támogatás szempontjából elismerhető anyagköltség 60%-ánál nem lehet több.
- új építés esetén legfeljebb nettó 200.000 Ft/nm költség tervezhető, illetve számolható el maximális kiadásként.
b) a belső megtérülési rátája (BMR) eléri a 2,00%-ot, illetve nem haladja meg a 15,00%-ot.
2. Egy támogatási kérelem maximum 10db külön álló épület és/vagy azonos fűtési körön lévő épületekből álló épületcsoport energetikai fejlesztésére irányulhat.
3. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely nem járul hozzá a hazai megújuló energiaforrás hasznosítás abszolút értékben történő növeléséhez, figyelembe véve az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve szerinti elvárásokat.
4. Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek
a) fejlesztése egyértelműen igazolható energia-megtakarítást eredményez;
b) korszerűsítése abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz-kibocsátását, kivéve azon épületek energiahatékonysági fejlesztéseit, amelyek jelenleg és a fejlesztést követően is megújuló fűtési rendszert alkalmaznak;
c) 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkeznek;
d) 2006. december 31-ét követően nem estek át a jelen támogatási kérelemben fejlesztéssel érintett szerkezeti elemek uniós, költségvetési vagy egyéb támogatás igénybevételével energetikai korszerűsítésen;
e) a fejlesztés előtti állapotban – a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 évnél nem régebbi statikai szakvéleménnyel igazoltan – nem rendelkeznek állékonysági problémával;
f) a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámláival szükséges igazolni. E fűtési célú energiaszámlákat az irányító hatóság a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig ellenőrizheti.
5. Tetőszerkezeten elhelyezendő megújuló energiát hasznosító rendszerek támogatása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az épület tetőszerkezete a fejlesztést követő állapotban alkalmas a megújuló energiát hasznosító rendszer fogadására. A tartószerkezet megfelelőségét statikai szakvéleménnyel szükséges igazolni. Amennyiben a statikai szakvélemény alapján a tartószerkezet megerősítése szükséges, legkésőbb a záró beszámolóhoz szükséges csatolni a statikai szakvéleményt a tartószerkezet megfelelőségéről.
6. A 3.1.2./C)/II. projektelem megvalósítása esetén a kazánrendszerhez szükséges tüzelőanyag rendelkezésre állását igazoló minta (jelen Felhívás 6. számú szakmai melléklet) szerinti tüzelőanyag szállítási szándéknyilatkozat vagy előszerződés benyújtása szükséges a támogatási igény mellékleteként. Kizárólag olyan szándéknyilatkozat kerülhet elfogadásra, mely alapján a tüzelőanyag szállítása maximum 60 km-es távolságról történik a projekt megvalósítási helyszínre.
7. A beépítendő hőtermelők teljesítménye nem haladhatja meg az épület hőigénye által indokolt teljesítmény 110%-át. Ha az épület hőigényének megfelelő teljesítményű hőtermelő nem beszerezhető, illetve nincs forgalomban olyan hőtermelő, amely teljesíti a 110%-os elszámolhatósági határértéket, a beépítendő hőtermelő teljesítménye és az épület hőigénye közötti lehető legkisebb különbségre kell törekedni. Kizárólag ebben az esetben olyan hőtermelő is támogatható, melynek teljesítménye meghaladja a 110%-os határértéket.
8. A támogatási kérelemnek részét kell képezze a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet 9 § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, energetikai szakértői jogosultsággal is rendelkező és az energetikai tanúsítói - Magyar Mérnöki Kamara és/vagy Magyar Építész Kamara - névjegyzékben szereplő szakértő személy által, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008.
- új építés esetén legfeljebb nettó 200.000 Ft/nm költség tervezhető, illetve számolható el maximális kiadásként.
b) a belső megtérülési rátája (BMR) eléri a 2,00%-ot, illetve nem haladja meg a 15,00%-ot.
2. Egy támogatási kérelem maximum 10db külön álló épület és/vagy azonos fűtési körön lévő épületekből álló épületcsoport energetikai fejlesztésére irányulhat.
3. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely nem járul hozzá a hazai megújuló energiaforrás hasznosítás abszolút értékben történő növeléséhez, figyelembe véve az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve szerinti elvárásokat.
4. Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek
a) fejlesztése egyértelműen igazolható energia-megtakarítást eredményez;
b) korszerűsítése abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz-kibocsátását, kivéve azon épületek energiahatékonysági fejlesztéseit, amelyek jelenleg és a fejlesztést követően is megújuló fűtési rendszert alkalmaznak;
c) 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkeznek;
d) 2006. december 31-ét követően nem estek át a jelen támogatási kérelemben fejlesztéssel érintett szerkezeti elemek uniós, költségvetési vagy egyéb támogatás igénybevételével energetikai korszerűsítésen;
e) a fejlesztés előtti állapotban – a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 évnél nem régebbi statikai szakvéleménnyel igazoltan – nem rendelkeznek állékonysági problémával;
f) a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámláival szükséges igazolni. E fűtési célú energiaszámlákat az irányító hatóság a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig ellenőrizheti.
5. Tetőszerkezeten elhelyezendő megújuló energiát hasznosító rendszerek támogatása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az épület tetőszerkezete a fejlesztést követő állapotban alkalmas a megújuló energiát hasznosító rendszer fogadására. A tartószerkezet megfelelőségét statikai szakvéleménnyel szükséges igazolni. Amennyiben a statikai szakvélemény alapján a tartószerkezet megerősítése szükséges, legkésőbb a záró beszámolóhoz szükséges csatolni a statikai szakvéleményt a tartószerkezet megfelelőségéről.
6. A 3.1.2./C)/II. projektelem megvalósítása esetén a kazánrendszerhez szükséges tüzelőanyag rendelkezésre állását igazoló minta (jelen Felhívás 6. számú szakmai melléklet) szerinti tüzelőanyag szállítási szándéknyilatkozat vagy előszerződés benyújtása szükséges a támogatási igény mellékleteként. Kizárólag olyan szándéknyilatkozat kerülhet elfogadásra, mely alapján a tüzelőanyag szállítása maximum 60 km-es távolságról történik a projekt megvalósítási helyszínre.
7. A beépítendő hőtermelők teljesítménye nem haladhatja meg az épület hőigénye által indokolt teljesítmény 110%-át. Ha az épület hőigényének megfelelő teljesítményű hőtermelő nem beszerezhető, illetve nincs forgalomban olyan hőtermelő, amely teljesíti a 110%-os elszámolhatósági határértéket, a beépítendő hőtermelő teljesítménye és az épület hőigénye közötti lehető legkisebb különbségre kell törekedni. Kizárólag ebben az esetben olyan hőtermelő is támogatható, melynek teljesítménye meghaladja a 110%-os határértéket.
8. A támogatási kérelemnek részét kell képezze a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet 9 § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, energetikai szakértői jogosultsággal is rendelkező és az energetikai tanúsítói - Magyar Mérnöki Kamara és/vagy Magyar Építész Kamara - névjegyzékben szereplő szakértő személy által, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008.
(VI. 30.) Korm. rendelet szerinti, épületek/ azonos fűtési rendszerrel rendelkező épületek meglévő állapotára készített, hitelesített energetikai minőségtanúsítványok és a projektszintű minta szerinti szakértői nyilatkozat.
9. A támogatási kérelemnek részét kell képezze a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített módszerrel elvégzett számítás a fejlesztés előtti és a tervezett állapotra vonatkozóan.
10. Az energetikai minőségtanúsítványt és számításokat a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő TÉ (illetve jogutód szerinti besorolása), és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő SzÉS6 (illetve jogutód szerinti besorolása) jogosultsággal rendelkező szakértőnek kell elvégeznie és a szakértői nyilatkozatot a számításokat készítőnek szükséges hitelesítenie.
11. Az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) foglalt követelményeknek, különös tekintettel az alábbiakra:
1. Az épületburkot érintő beavatkozások esetén a beépíteni tervezett új szerkezeteknek meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott épülethatároló szerkezetek hőátbocsátására vonatkozó költségoptimalizált követelményszintnek. A megmaradó releváns (támogatási kérelem keretében korszerűsítéssel/cserével nem érintett) szerkezeteknek meg kell felelniük a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének I. részében foglalt követelményeknek.
2. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltakkal összhangban az épület jelentős felújítása vagy 2018. január 1-je után megkezdett nem jelentős felújítása esetén az épületnek – a 3.4.1.1./11./1. pontban foglaltakon túl – meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek. Jelentős felújításnak minősül a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő korszerűsítés, azonban nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.
3. 2018. január 1-je előtt megkezdett nem jelentős felújítás esetén az épületek energetikai jellemzőinek, beleértve a megmaradó szerkezeteket is – a 3.4.1.1./11./1. pontban foglaltakon túl – meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének I-V. releváns részében foglalt követelményeknek.
12. Amennyiben releváns, a beépített építési termékek és szerkezetek tűzvédelmi – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelkező 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet –, valamint minőségi megfelelőségét – az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti teljesítménynyilatkozat bemutatásával – igazolni kell. Az erre vonatkozó igazolásokat legkésőbb a projekt zárásakor be kell mutatni, vagy a műszaki ellenőr nyilatkozatában fel kell tüntetni ezek meglétét.
13. A kivitelezés során, a Magyar Mérnöki Kamaránál vagy a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkező műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.
9. A támogatási kérelemnek részét kell képezze a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített módszerrel elvégzett számítás a fejlesztés előtti és a tervezett állapotra vonatkozóan.
10. Az energetikai minőségtanúsítványt és számításokat a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő TÉ (illetve jogutód szerinti besorolása), és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő SzÉS6 (illetve jogutód szerinti besorolása) jogosultsággal rendelkező szakértőnek kell elvégeznie és a szakértői nyilatkozatot a számításokat készítőnek szükséges hitelesítenie.
11. Az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) foglalt követelményeknek, különös tekintettel az alábbiakra:
1. Az épületburkot érintő beavatkozások esetén a beépíteni tervezett új szerkezeteknek meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott épülethatároló szerkezetek hőátbocsátására vonatkozó költségoptimalizált követelményszintnek. A megmaradó releváns (támogatási kérelem keretében korszerűsítéssel/cserével nem érintett) szerkezeteknek meg kell felelniük a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének I. részében foglalt követelményeknek.
2. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltakkal összhangban az épület jelentős felújítása vagy 2018. január 1-je után megkezdett nem jelentős felújítása esetén az épületnek – a 3.4.1.1./11./1. pontban foglaltakon túl – meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek. Jelentős felújításnak minősül a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő korszerűsítés, azonban nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.
3. 2018. január 1-je előtt megkezdett nem jelentős felújítás esetén az épületek energetikai jellemzőinek, beleértve a megmaradó szerkezeteket is – a 3.4.1.1./11./1. pontban foglaltakon túl – meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének I-V. releváns részében foglalt követelményeknek.
12. Amennyiben releváns, a beépített építési termékek és szerkezetek tűzvédelmi – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelkező 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet –, valamint minőségi megfelelőségét – az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti teljesítménynyilatkozat bemutatásával – igazolni kell. Az erre vonatkozó igazolásokat legkésőbb a projekt zárásakor be kell mutatni, vagy a műszaki ellenőr nyilatkozatában fel kell tüntetni ezek meglétét.
13. A kivitelezés során, a Magyar Mérnöki Kamaránál vagy a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkező műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.
14. A projekt fizikai befejezését követően a záró beszámolóhoz csatolni szükséges az energetikai szakértő által aláírt, 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot, mely igazolja, hogy a hatályos Támogatói Okiratban megjelölt fejlesztés valósult meg, és a Támogatói Okiratban rögzített indikátorok teljesíthetőek, továbbá a megvalósított beruházás állapotát rögzítő, tanúsító program használatával készített hitelesített tanúsítványt a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti számítással, mely a CO2 kibocsátási értékeket tartalmazza.
15. Az energetikai szakértő (2. számú melléklet szerinti) záró beszámolóhoz csatolandó nyilatkozatának és a megvalósított beruházás állapotát rögzítő, tanúsító program használatával készített hitelesített tanúsítvány együttes költsége maximum nettó 250 000 Ft lehet.
16. Hőszivattyús rendszer kiépítését tartalmazó projekt esetén a vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedélyt - amennyiben releváns - legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani.
17. Brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése esetén környezetvédelmi engedély benyújtása szükséges az első kifizetési kérelem mellékleteként, amennyiben egy kéményhez (légszennyező pontforráshoz) kapcsolódó kazánoknak az összes bemenő hőteljesítménye a 140 kW-ot meghaladja.
18. Napelemes rendszer kiépítése esetén a hálózati engedélyessel kötött / módosított hálózathasználati szerződést a záró kifizetési igénylés mellékleteként szükséges benyújtani.
19. A fentieken túlmenően, a projekt megvalósításának elindításához szükséges releváns hatályos jogszabályok szerinti jogerős engedély(ek)et legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként (beleértve az előlegre vonatkozó kérelmeket is) be kell nyújtani.
20. A projekt keretében kizárólag új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhető, első üzembe-helyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható.
21. A beszerezni kívánt eszközöknek meg kell felelniük a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek, szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak.
22. A projektben beszerzett eszközöket az érintett eszközök kereskedelmi forgalmával üzletszerűen foglalkozó, kereskedőnek, vagy gyártónak minősülő szállítótól kell vásárolni, a piacon szokványos jótállási és szavatossági feltételek biztosítása mellett.
16. Hőszivattyús rendszer kiépítését tartalmazó projekt esetén a vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedélyt - amennyiben releváns - legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani.
17. Brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése esetén környezetvédelmi engedély benyújtása szükséges az első kifizetési kérelem mellékleteként, amennyiben egy kéményhez (légszennyező pontforráshoz) kapcsolódó kazánoknak az összes bemenő hőteljesítménye a 140 kW-ot meghaladja.
18. Napelemes rendszer kiépítése esetén a hálózati engedélyessel kötött / módosított hálózathasználati szerződést a záró kifizetési igénylés mellékleteként szükséges benyújtani.
19. A fentieken túlmenően, a projekt megvalósításának elindításához szükséges releváns hatályos jogszabályok szerinti jogerős engedély(ek)et legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként (beleértve az előlegre vonatkozó kérelmeket is) be kell nyújtani.
20. A projekt keretében kizárólag új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhető, első üzembe-helyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható.
21. A beszerezni kívánt eszközöknek meg kell felelniük a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek, szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak.
22. A projektben beszerzett eszközöket az érintett eszközök kereskedelmi forgalmával üzletszerűen foglalkozó, kereskedőnek, vagy gyártónak minősülő szállítótól kell vásárolni, a piacon szokványos jótállási és szavatossági feltételek biztosítása mellett.
A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:
A projekt fizikai befejezésére a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatói Okirat hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatói Okirat hatályba lépését követően legfeljebb 12 hónap áll rendelkezésre.
A projekt fizikai befejezésére a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatói Okirat hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatói Okirat hatályba lépését követően legfeljebb 12 hónap áll rendelkezésre.
A kölcsön törlesztése:
A tőketartozás törlesztését a türelmi idő lejártát követően meg kell kezdeni. A türelmi idő a rendelkezésre tartás végétől számított maximum 12 hónap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított 24 hónap.
A törlesztés a türelmi időt követően havonta egyenlő tőketörlesztő részletekben történik, kerekítés miatt az utolsó törlesztőrészlet eltérhet. Esedékessége a tárgyhónap 25. napja. Az első tőketörlesztés azon naptári hónapot követő hónap 25. napján esedékes, amelyben a türelmi idő lejárt. Ha a tárgyhó 25. napja nem munkanap, akkor a következő munkanapon esedékes.
A kamatfizetés tekintetében türelmi idő nincs. A kamatfizetés első napja azon naptári hónapot követő hónap 25. napja, amelyben az első folyósítás megtörténik. Ha a tárgyhó 25. napja nem munkanap, akkor a kamatfizetés a következő munkanapon esedékes. A kamatfizetés esedékessége ezt követően a tárgyhónap 25. napja.
Amennyiben nem történik meg a teljes kölcsön lehívása, a le nem hívott tőkeösszeg az utolsó tőketörlesztések összegéből kerül levonásra, így a futamidő rövidül, és az utolsó törlesztő összeg eltérhet a többitől. A törlesztő részletek pontos összegéről a MFB Pont a rendelkezésre tartási időszakot követően, írásban értesíti a Kedvezményezettet.
Előtörlesztés megengedett. Az előtörlesztés esetére külön kamat, díj, illetve költség nem kerül felszámításra, így a Végső Kedvezményezett kamat-, díj-, és költségmentesen jogosult előtörleszteni, azzal, hogy az előtörlesztési értesítő benyújtásával egyidejűleg minden addig felgyülemlett, a kölcsönszerződéshez kapcsolódó esedékes költséget, összeget köteles megfizetni.
A Kedvezményezett részéről már előtörlesztett bármely tőkeösszeg nem vehető újra igénybe.
A tőketartozás törlesztését a türelmi idő lejártát követően meg kell kezdeni. A türelmi idő a rendelkezésre tartás végétől számított maximum 12 hónap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított 24 hónap.
A törlesztés a türelmi időt követően havonta egyenlő tőketörlesztő részletekben történik, kerekítés miatt az utolsó törlesztőrészlet eltérhet. Esedékessége a tárgyhónap 25. napja. Az első tőketörlesztés azon naptári hónapot követő hónap 25. napján esedékes, amelyben a türelmi idő lejárt. Ha a tárgyhó 25. napja nem munkanap, akkor a következő munkanapon esedékes.
A kamatfizetés tekintetében türelmi idő nincs. A kamatfizetés első napja azon naptári hónapot követő hónap 25. napja, amelyben az első folyósítás megtörténik. Ha a tárgyhó 25. napja nem munkanap, akkor a kamatfizetés a következő munkanapon esedékes. A kamatfizetés esedékessége ezt követően a tárgyhónap 25. napja.
Amennyiben nem történik meg a teljes kölcsön lehívása, a le nem hívott tőkeösszeg az utolsó tőketörlesztések összegéből kerül levonásra, így a futamidő rövidül, és az utolsó törlesztő összeg eltérhet a többitől. A törlesztő részletek pontos összegéről a MFB Pont a rendelkezésre tartási időszakot követően, írásban értesíti a Kedvezményezettet.
Előtörlesztés megengedett. Az előtörlesztés esetére külön kamat, díj, illetve költség nem kerül felszámításra, így a Végső Kedvezményezett kamat-, díj-, és költségmentesen jogosult előtörleszteni, azzal, hogy az előtörlesztési értesítő benyújtásával egyidejűleg minden addig felgyülemlett, a kölcsönszerződéshez kapcsolódó esedékes költséget, összeget köteles megfizetni.
A Kedvezményezett részéről már előtörlesztett bármely tőkeösszeg nem vehető újra igénybe.
A Kölcsön kondíciói:
- Kamat: 2% / év
- Kezelési költség, Rendelkezésre tartási jutalék, Előtörlesztési díj: Nem kerül felszámításra.
- A Végső Kedvezményezett által kezdeményezett szerződésmódosítás díja: Fennálló Kölcsönösszeg 1,5%-a, de minimum 50.000 Ft
- Egyéb költségek: A hitelkérelem bírálatával, a Kölcsönszerződés megkötésével és az MFB Zrt. által kezdeményezett módosításával, valamint a Kölcsön folyósításával összefüggésben nem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj).
A Végső Kedvezményezett által kezdeményezett szerződésmódosítás díja, valamint a követelésbehajtás költségei felszámíthatók.
A Kölcsön a Végső Kedvezményezett által bármikor előtörleszthető anélkül, hogy az a Kölcsön kondícióinak romlását, vagy terheinek, költségeinek növekedését eredményezné.
A Végső Kedvezményezett által kezdeményezett szerződésmódosítás díja, valamint a követelésbehajtás költségei felszámíthatók.
A Kölcsön a Végső Kedvezményezett által bármikor előtörleszthető anélkül, hogy az a Kölcsön kondícióinak romlását, vagy terheinek, költségeinek növekedését eredményezné.
- A kölcsön futamideje: A kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 10 év.
- Rendelkezésre tartási idő: A projekt fizikai befejezésétől számított legfeljebb 12 hónap, de nem lehet több, mint a Kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 24 hónap.
- Türelmi idő: A rendelkezésre tartás végétől számított max. 12 hónap, de max. a Szerződéskötéstől számított 24 hónap.
A projekt területi korlátozása:
Nem támogathatóak a Közép-Magyarországi régió területén kívül megvalósuló projektek. Csak a Budapesten és Pest megyében megvalósuló projektek támogathatók!
Nem támogathatóak a Közép-Magyarországi régió területén kívül megvalósuló projektek. Csak a Budapesten és Pest megyében megvalósuló projektek támogathatók!
Biztosítékok köre:
A kölcsön vonatkozásában az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vissza nem térítendő támogatásoktól eltérően biztosítékadási kötelezettséget ír elő. Az alábbi biztosítéki formák fogadhatók el:
- ingatlanon alapított jelzálog,
- ingó dolgon alapított jelzálog (gépen, berendezésen, járművön),
- fizetésiszámla-követelésen alapított óvadék,
- gazdasági társaság és az EGT területén székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a tulajdonos készfizető kezessége,
- egyéb természetes vagy jogi személy készfizető kezessége.
A kölcsön vonatkozásában az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vissza nem térítendő támogatásoktól eltérően biztosítékadási kötelezettséget ír elő. Az alábbi biztosítéki formák fogadhatók el:
- ingatlanon alapított jelzálog,
- ingó dolgon alapított jelzálog (gépen, berendezésen, járművön),
- fizetésiszámla-követelésen alapított óvadék,
- gazdasági társaság és az EGT területén székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a tulajdonos készfizető kezessége,
- egyéb természetes vagy jogi személy készfizető kezessége.
Önerő:
A támogatást igénylőnek a projekt összköltségének az igényelt támogatási összeggel és a kölcsönnel csökkentett részét kitevő önerővel kell rendelkeznie. Az önerő csak saját forrásból állhat. Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybevett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül.
A támogatást igénylőnek a projekt összköltségének az igényelt támogatási összeggel és a kölcsönnel csökkentett részét kitevő önerővel kell rendelkeznie. Az önerő csak saját forrásból állhat. Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybevett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül.
A támogatást igénylőnek legalább a projekt elszámolható összköltségének 10%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie, melynek mértéke – figyelembe véve a Felhívás 5.9.1 pontjában foglaltakat – a támogatást igénylő vállalkozás méretétől függően növekedhet.
Forrás: Széchenyi 2020 - ide kattintva olvashatja el a tervezetet
