Uniós források lehívása
Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget felügyelő önkormányzati és területfejlesztési miniszter Danuta Hübnerrel tárgyalt Brüsszelben, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosával. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetője ezt követően az Európai Bizottság több vezetőjével is egyeztetett a fejlesztéspolitika 2007. évének eredményeiről, valamint a 2008-as év legfontosabb feladatairól. A tárgyalásokon elhangzottakról Bajnai Gordon miniszter Danuta Hübner biztos asszonnyal sajtótájékoztatót tartott az Európai Bizottság épületében.
Hübner kiemelte, Magyarországnak egyelőre nem származott semmilyen vesztesége amiatt, hogy az EU az új költségvetési időszakra háromról két évre rövidítette a megítélt támogatások felhasználási határidejét. A lengyel biztos korábban valamennyi EU-tagországot figyelmeztette arra, hogy tartsák szem előtt ezt a szempontot, mert ha egy-egy projekt elcsúszik, eleshet a korábban megítélt támogatástól.
A magyar miniszter hozzátette, hogy az idén kifutó – az első nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó – pénzeknek körülbelül 87 százalékát már kifizették a pályázóknak, és jó az esély arra, hogy a végleges felhasználás megközelíti a 100 százalékot.
A találkozón egyebek között az idei feladatokról esett szó. Az uniós illetékes jelezte: mostantól még nagyobb kihívások jönnek mind a kormány, mind a fő haszonélvezők közé tartozó önkormányzatok, kisebb közösségek számára, mivel a következő években az eddigi források többszöröse áll rendelkezésre. Nagyon fontos, hogy a programokat jól előkészítsék – hangoztatta, és ehhez a véleményéhez Bajnai Gordon is csatlakozott.
Hübner a sajtó előtt innovatívnak nevezte Magyarországot az uniós pénzek felhasználásának módját illetően is. Külön méltatta a brüsszeli támogatású Jeremie hitelprogram magyarországi indulását, hangoztatva, hogy a kisebb vállalkozások kockázatfinanszírozása kiemelten fontos, mert segít versenyképesebbé tenni e cégeket.
Bajnai Gordon elmondta: tavaly összesen több mint 330 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki Magyarországon, beleértve a honi társfinanszírozást is. Hozzátette: arra számítanak, hogy az idei összeg meghaladja a tavalyit. Emlékeztetett, hogy már a tavaly kezdődött új fejlesztési terv keretében is kiírtak 185 pályázatot, és ebből több mint negyvennek a sorsáról már döntöttek is – számos esetben a kifizetéseket is megkezdték.
A nagy környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat finanszírozó kohéziós alapok 2010-ben kifutó keretéből tavaly a magyarországi kifizetések már elérték a 47 százalékot, és szintén megközelíthető a 100 százalék – hangoztatta a miniszter.
Az uniós pénzek állítólagos szabálytalan felhasználásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Hübner elmondta: Brüsszel értesítést kap minden tényleges szabálytalanságról vagy csalásról, és lehetősége van arra, hogy ilyen esetekben fellépjen. Magyarország esetében eddig még nem érkezett olyan bejelentés, és Brüsszel sem derített fel olyat, amely korrupciót vagy a pénzek szándékos szabálytalan felhasználását tárta volna fel, uniós beavatkozást igényelve – tette hozzá. Az uniós ellenőrzési rendszer jól működik, annak hatékonyságában nincs ok kételkedni – szögezte le a biztos.
Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban elmondta: nem a fejlesztési ügynökség ellen hangzottak el korrupciós vádak, hanem egyes pályázatok ügyében. Úgy vélte, ezek aránya elmarad az uniós átlagtól, továbbá az, hogy ezek kampányszerűen jelentek meg, azt jelzi, hogy politikai szándék is van mögöttük.
Az ellenőrzési rendszert illetően kiemelte: Magyarország korábban is megfelelt az unió szigorú normáinak, az elmúlt hónapokban pedig lényegesen szigorúbb előírásokat léptetett életbe, mint amit az unió elvár. Utalt a pályázati bíráló bizottságok civil taggal való bővítésére, a bírálatok tartalmának közzétételére a pályázók számára, a kétkörös fellebbezési rendszere, “Európa egyik legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényére”, továbbá a névtelen bejelentéseket is fogadó, úgynevezett anti-lop internetes portálra. Hangoztatta, hogy a kivizsgált esetekben büntető-feljelentést is tesznek, és a bizonyított szabálytalanságokat az interneten közzéteszik.
A miniszter leszögezte: uniós átlagban 1,5 százalék a szabálytalanul felhasznált pénzek nagysága, ennek mintegy egyharmada csalásokban érintett összeg. Magyarországon az eddig felmerült esetekben érintett összeg ennél az aránynál jóval kisebb. Tavalyelőtt 129 szabálytalansági eljárást indult, ebből egyetlen ügy sem jutott el az uniós csalásellenes hivatalhoz – emelte ki Bajnai, csatlakozva Hübner közléséhez.
Az új fejlesztési terv már szigorúbban fogalmaz a pályázati feltételek terén is (ezekről egyébként a csütörtöki tárgyalásokon is szó volt), így még kisebb a lehetőség a szabálytalankodásra – mondta. Nem végleges adat szerint tavaly 50 körüli eljárást kezdtek.
A magyar miniszter azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottság a napokban jóváhagyta a több országot érintő pályázatokat magában foglaló négy fejlesztési programot is, és jelezte, hogy hamarosan megindulhatnak a – részben a szomszédos országokkal közös – pályázatok ezek keretein belül is.
Hübner a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy tavasszal hivatalos látogatásra Magyarországra utazik.
