Szerződés

Ki köthet szerződést ?

Köthet-e egy 95 éves asszony szerződést? 95 éves édesanyámmal nehéz kommunikálni, írni sem tud már. Köthet-e még szerződést? Eladhatja- e a házát?

Cselekvőképes, azaz maga, a saját akaratából, a saját nevében köthet szerződést vagy tehet más jogi erejű nyilatkozatot minden nagykorú állampolgár. Tehát vezérelvként, ha valaki betölti a tizennyolcadik életévét, szabadon szerződhet, ő maga dönthet vagyonáról, jogszerzéseiről és kötelezettségvállalásairól.

Ezt a teljes körű szerződőképességi jogosultságot csak a bíróság határozata korlátozhatja vagy zárhatja ki.
A bíróság a Polgári törvénykönyv alapján annak a nagykorú személynek a cselekvőképességet korlátozza, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügyek vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

A belátási képesség csökkenése tehát több ok következménye lehet, alapját képezheti szerzett mentális betegség, veleszületett pszichés állapot vagy később kialakult szenvedélybetegség; mindegyiküknek közös jellemzője viszont az, hogy kihatással vannak az egyén belátási képességére, kizárják az önálló, felelős akaratképzést.

A bíróság csak ekkor, a belátási képesség (a normális, ésszerű akarat-elhatározási képesség) általánosan elvárható szint alá csökkenése esetén hoz olyan határozatot, amely egyes ügyek tekintetében vagy általános jelleggel kizárja, hogy egy nagykorú ember szerződhessen, saját vagyoni ügyeiben dönthessen.

A kulcsszó tehát a belátási képesség szintje: önmagában az egészségi állapot vagy magas életkor elérése a cselekvőképesség korlátozására és az ezzel szükségszerűen együtt járó gondnokság alá helyezésre még nem ad alapot.

Édesanyja szép kora tehát – önmagában – nem akadálya a szerződéskötésnek.

—————————————————————————————————————————-

Szerződéskötés

Békéscsabai nyugdíjas vagyok. Mosógépet javíttattam nemrégiben. A szerelő, amikor megtekintette a hibát, kérdésemre azt válaszolta: hölgyem, ne aggódjon, az áron nem fogunk összeveszni. Papírt nem írtunk. Most 40.000 Ft-os szerviz díjat követel. Mit tehetek?

A szerződés, így a szerelési szerződés létrejöttéhez is elegendő, ha a felek a szerződéssel kapcsolatos lényegi kérdésekben megegyeznek. Lényegi kérdés egy javításnál az, ha meghatározzák a javítás tárgyát és megállapodnak abban, hogy az elvégzett munka fejében díjazás jár.

A szerződés létrejöttéhez tehát nem feltétlenül szükséges – bár igen célszerű – a díj pontos meghatározása. Ha a felek elmulasztják a díjat precízen meghatározni, az átlagos forgalmi árat kell megfizetni, a bíróság is ezt veszi alapul ítéletében, amikor a díj összege a felek között vitás. A fent igényelt összeg jogossága tehát attól függ, hogy mennyire közelít a piaci középárhoz.

A szerződés létrejöttét – néhány kivételtől eltekintve – az sem zárja ki, ha a felek a szerződést nem írják le, a szerződés szóban, sőt akár ráutaló magatartással, például hallgatólagos jóváhagyással is létrejöhet. A szerződés létrejöttét ilyenkor az eset összes körülményei alapján lehet megállapítani: így, ha valaki felszáll egy autóbuszra, már a felszállás tényénél fogva, minden írás-, vagy szóbeli nyilatkozat nélkül szerződést köt a busztársasággal, és ennek alapján köteles lesz a menetdíj megfizetésére.

Természetesen arra mindig lehetősége van a szerződéskötő félnek, hogy kikösse, szerződése csak írásban érvényes, illetve, hogy meghatározza, melyek azok a számára lényegi kérdések (például az ár vagy a minőség), amelyekben való megállapodás hiányában a szerződés részéről nem jöhet létre. Ha ezeket a feltételeit nem juttatja kifejezésre, úgy kell tekinteni, hogy nem is érzi ezeket kérdéseket igazán lényegesnek, így a szerződés ezekre tekintet nélkül létrejön, és azt teljesíteni kell.

—————————————————————————————————————————-

Nem fizet, nem teljesíti a szerződést

Tavaly nyáron kölcsön kért tőlem 300 ezer forintot egy magánszemély fél évre. Írtunk róla megállapodást is. A mai napig nem kaptam vissza a pénzemet, pedig többször követeltem. Minek minősül ez a magatartás? Mit lehet ilyenkor tenni?

Ha valaki a kölcsön kapott pénzt határidőben nem fizeti vissza, az súlyos szerződésszegés. Ennek elsődleges, törvényi következménye, hogy a visszafizetési határidő lejártától akkor is jár a kölcsönadónak késedelmi kamat, ha a kölcsön eredetileg kamatmentes volt. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

Ha az adós a tartozását póthatáridő alatt sem fizeti vissza, vagy a visszafizetést megtagadja, a hitelező egyoldalúan felszámolhatja a szerződést és bírósághoz fordulhat.

A bírósági eljárás megindítása előtt célszerű írásban a teljesítésre felszólítani és egyben figyelmeztetni az adóst további mulasztása következményeire, azaz arra, hogy ha a bíróság előtt bebizonyosodik, hogy fennálló tartozását határidőben jogos ok nélkül nem egyenlítette ki, akkor a kölcsönösszegen és annak kamatain felül a bírósági eljárás költségeit is neki kell viselnie.

Ha az adós a jogerős bírói ítélet ellenére sem teljesít, akkor végrehajtási eljárás indítható ellene. Ennek költségei szintén őt fogják terhelni. A végrehajtás során az adós pénzeszközein, munkabérén felül minden ingó és ingatlan vagyona igénybe vehető a hitelező követelésének kielégítésére.

Sajnos az is előfordul, hogy az adósnak nincs egyáltalán olyan vagyona, amelyet végrehajtás alá lehetne vonni. Ezért a kölcsönszerződések megkötésekor nagyon körültekintően kell eljárni és a visszafizetést például kezesek útján biztosítani. A kezesek arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha az adós határidőben nem teljesítene, akkor ők maguk fogják a tartozást visszafizetni, és ezért a saját teljes vagyonukkal felelnek.

Kérdése van? Tegye fel ezen az e-mail címen