Magyar EU-elnökség és a kohéziós politika
Nagy sikert aratott az EP szakbizottságában a magyar fejlesztési miniszter, ahol a meghallgatásán a féléves magyar EU-elnökség regionális politikai prioritásait ismertette.
Az EU kohéziós politikájának megerősítése, a területalapú szemléletet magában foglaló komplex megközelítés, a szociális alap megőrzése, valamint az eddigi szolidaritás és az egyenlő elbánás elve mellett állt ki egyebek között Fellegi Tamás az EP regionális politikai bizottsága előtt.
Fellegi szerint „erős kohéziós politika nélkül nincs erős Európa”. Mivel a magyar EU-elnökség az „Erős Európa” jelszót követi, ezért a kohéziós politika erősítését alapvetésnek tekinti. „Ez az egyetlen igazán integrált politikai terület, amely számos olyan szempontot tud egységes mederbe terelni, amelyek Európa versenyképesebbé válását segíthetik elő” – szögezte le.
Fellegi programismertetőjének mindjárt az elején leszögezte: a féléves elnökség alapvető törekvése az lesz, hogy elősegítse a tagországok közötti érdemi álláspont kialakítását a kohéziós politika jövőjéről. „Úgy akarjuk június végén átadni a soros elnökséget Lengyelországnak, hogy a kohéziós politika vonatkozásában előkészítettük a terepet a 2013 utáni időszakot érintő jogalkotáshoz” – jelentette ki. A miniszter értésre adta ugyanakkor azt is, hogy a magyar elnökség nem az egyes területeket érintő kész javaslatok beterjesztésében látja alapvető funkcióját, hanem abban, hogy optimális feltételeket és kereteket teremt a mindezek kihordásához szükséges, tagállamok közötti egyeztetéshez. Erre hivatkozva sokszor ki is tért az elől, hogy vitatott kérdések esetében részletekbe menően letegye valamely opció mellett a garast.
A képviselők elégedettségét mindezek dacára egyes vélemények szerint az magyarázta, hogy az elvek szintjén viszont az EP-álláspontokhoz közeli alapvetéseket szögezett le, ami egy – még csak most kezdődő – hosszas vitát megelőzően szintén jelentőséggel bírhat, különösen, ha az a soros elnökség szájából hangzik el. Láthatóan tetszést aratott, hogy a jövőbeni pénzosztás alapjául az esetleges szektoriális megközelítés helyett hangsúlyozta a területi szempontok fontosságát – aminek szerinte meg kell jelennie „a programozás, a tervezés, a végrehajtás és a nyomon követés fázisaiban egyaránt” -,, Összességében pedig a komplex és koherens megközelítést részesítette előnyben. Hitet tett az EU2020 gazdaságpolitikai stratégia célkitűzései és a tematikusan szervezett kohéziós politika közötti összhang megteremtése mellett. Hangsúlyozta a „szolidaritási célok” megőrzésének a fontosságát. Beszélt arról, hogy a kohéziós politikának ki kell terjednie azon országokra is, amelyek közvetlenül a felzárkózásban már kevésbé érintettek, a versenyképesség erősítésében viszont nagyon is érdekeltek lehetnek.
A források elosztásánál sokszor emlegetett „kondicionalitás” kapcsán Fellegi visszatérően alapvetésnek nevezte, hogy a feltételrendszer átlátható és világos legyen, és valamennyi tagállam felé az egyenlő elbánás elvén alapuljon. Fontosnak minősítette, hogy a feltételek és kritériumok a ciklus teljes időszakára vonatkozzanak, ne lehessen menet közben változtatni rajtuk. Külön is sikert aratott az a kijelentése, hogy az elnökség a jövőben is a kohéziós politika részének kívánja látni az Európai Szociális Alapot, amelynek támogatási területeit még szélesítené is.
NFÜ
