Lerakták a nagykanizsai javítóintézet alapkövét

2014. április 4.

Több mint száz fiatalkorú elhelyezését teszi lehetővé és 125 embernek biztosít munkahelyet az intézet.

Soltész Mikló a szociális és családügyért felelős államtitkár elmondta: az Emmi Debreceni Javítóintézetének szakmai és működési tapasztalatait felhasználva először létesül a Nyugat-Dunántúlon fiatalkorúaknak javító-nevelő intézet.

A 2,2 milliárd forintot meghaladó költségvetéssel készülő zöldmezős beruházásra azért van szükség, mert szűkösek a kapacitások. A 22 év alatti fiataloknak pedig nagyjából egy százaléka “a társadalom peremére sodródott” – fogalmazott az államtitkár.

Soltész Miklós kifejtette: a megelőzés és a védelembe vett fiatalok érdekében “az elmúlt évtizedek talán legnagyobb változásait és legnagyobb szabású beruházásait hajtotta végre” a kormány. A jogszabályi változások következtében a 12 év alattiak már szinte kivétel nélkül csak családokhoz, nevelőszülőkhöz kerülhetnek, a nevelőszülői hivatást megerősítve több mint 5500-an jogviszonyban végzik a feladatukat, s az Új Széchenyi Terv keretében közülük 1800-an 500 órás képzésben részesülnek.

A javítóintézetekben élő fiatalok oktatására több mint 100 millió forintot fordítottak, illetve április végén indul az a 600 millió forintos, a Norvég Alapból finanszírozott program, amely lehetővé teszi a gyermek- és nevelőotthonok lakóinak szakképzését. Közel 400 millió forintért napkollektorokat és napelemeket helyeztek el 12 gyermekotthonban, de az Új Széchenyi Terv keretéből 3,5 milliárd forintért 20 helyszínen gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket is felújítanak – jelezte Soltész Miklós.

Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) kijelentette: a nagykanizsai javítóintézet sok-sok ember jövőjét és életét befolyásoló létesítmény, amely “sok fiatal számára az élet egészébe, egy közösség értékrendjébe való beilleszkedés fontos esélyét adhatja meg”. Több tucatnyi pedagógus és pedagógiai asszisztens segít majd, hogy a hibáikból tanulva a fiatalok “a társadalom hasznos és fontos tagjai lehessenek”, míg a térségben élő beszállítók, helyi vállalkozások számára a létesítmény hosszú távú lehetőséget adhat a biztos jövedelemre.

Magyari László, a Debreceni Javítóintézet igazgatója, a nagykanizsai beruházás szakmai vezetője azt mondta: az intézeti munkának a pedagógia jelenti az alapját, “nem büntet, hanem tanít, oktat, nevel, mintát ad, utat mutat, a társadalomba visszailleszt”. Európában egyedülálló, amit Debrecenben dolgoztak ki és működtetnek, ezt a gyakorlatot valósítják meg a leendő nagykanizsai intézményben is.

Ifjabb György István, a kivitelező debreceni DH-Szerviz Kft. ügyvezetője az alapkőletétel alkalmából arról beszélt, hogy mintegy tucatnyi helyi vállalkozást vonnak be az építésbe. Eddig a munkaügyi hivatalon keresztül 10 embert vettek fel és még a többszörösét kívánják alkalmazni a kivitelezés során.

A nagykanizsai javítóintézetről szóló sajtóanyag szerint az intézmény december végéig elkészül, és 108 fiatalkorú számára teszi lehetővé, hogy az “élménypedagógián alapuló javító-nevelői munka segítse őket a társadalmi normák és egy szakma elsajátításában”, később pedig a beilleszkedésben és az elhelyezkedésben. Az új intézménybe elsősorban a régióból származó, 12-21 éves közötti fiatalok kerülnek, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek vagy javítóintézeti nevelésre ítéltek.

A beruházás miatt az elmúlt években több tiltakozó fórumot is rendeztek Nagykanizsán, illetve aláírásokat gyűjtöttek a lakosság körében. Az alapkőletétel kapcsán a Jobbik, az Összefogás Nagykanizsáért Egyesület és a Kanizsáért Közéleti Egyesület önkormányzati képviselői is a létesítmény megvalósítása ellen tiltakoztak közleményben.

MTI

OP