K+F trendek a KSH előzetes statisztikai adatai alapján

A KSH 2016-ra vonatkozóan előzetes adatokat közölt a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység jellemzőiről: a K+F ráfordítás összegéről a K+F ráfordítás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányáról, a ráfordítás források szerinti megoszlásáról, ezen belül a vállalkozások, illetve a központi költségvetés K+F ráfordításának mértékéről, továbbá a kutató-fejlesztő helyek számáról és a kutatói létszám alakulásáról.

Az előzetes adatokból kirajzolódó kedvező trendek erősítéséhez, illetve kedvezőtlen irányok megfordításához járulhat hozzá hosszú távon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) ösztönző tevékenysége a hazai kutatás, fejlesztés és innováció növekedési pályára állítására.

K+F ráfordítás a GDP százalékában

A K+F ráfordítás a kutatás-fejlesztési és innovációs célra rendelkezésre álló pénzügyi források tényleges felhasználását jelenti.

1. sz. ábra: K+F ráfordítások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában

A K+F ráfordítások összege 427,2 milliárd Ft-ot tett ki 2016-ban. A 2015. évi 162,2 milliárd Ft-ról 2016-ban 112,1 milliárd Ft-ra csökkent a költségvetési forrásból felhasznált K+F célú ráfordítás. A költségvetési források közé tartoznak többek között az uniós Strukturális Alapokból és a hazai Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) felhasznált támogatások is, amelyek a magyar KFI szektor ösztönzését, fejlesztését szolgálják.

A költségvetési források visszaesésében szerepet játszik, hogy 2016-ban már nem voltak kifizetései a 2007-2013-as uniós költségvetési programidőszak pályázatainak, viszont az NKFI Alapból és az EU forrásokból a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett kifizetés még nem generált olyan mértékű forrásfelhasználást, ami a statisztikákban is visszatükröződik. A GDP-arányos K+F ráfordítás 2016-ban 1,22%-os lett (2015-ben ez a mutató 1,39% volt).

A 2016-os ráfordítási, tehát tényleges felhasználást ismertető adatok tehát még nem tükrözik az alábbi, már számszerűen ismert folyamatokat:

• A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) történt kifizetések összege jelentősen nőtt 2016-ban, mert az egy évvel korábbi 53 milliárd után 83 milliárd forintot fordítottak KFI célú programokra, projektekre.  Az NKFI Alapból a projekt részére történt kifizetés ugyanakkor a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából nem jelenti a forrás felhasználását, ami hosszabb időt, akár több éves időtartamot is érinthet, ezért ez az összeg nem jelenik meg a KFI ráfordítások 2016-os adataiban.


• Emellett 2015 óta összességében 519 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs célú vissza nem térítendő uniós támogatásra jelentek meg pályázati felhívások, amelyekhez kapcsolódóan a KFI célú forrásfelhasználás a későbbi évek statisztikáiban tükröződik.


• A fővároson és Pest megyén kívüli régiókban felhasználható forráskeret 74 százalékáról született már 350 milliárd forintnyi támogatói döntés, ebből 272 milliárdra megtörtént a szerződéskötés, 227 milliárd pedig folyósításra került a nyertesek számára.


• A központi régióban (Budapest és Pest megye) elérhető 48 milliárd forintnyi KFI célú uniós forráskeretből 11 milliárd forintról született döntés, hamarosan eredményt hirdetnek a további konstrukciókban is.


• A visszatérítendő uniós támogatásokban összesen 192 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre kutatásfejlesztési és innovációs célra. A pénzügyi eszközök, így a kedvezményes hitelek vagy a hitellel kombinált termékek és a kockázati tőkealapok terén jelenleg is nyitott a pályázati lehetőség, a finanszírozói döntések később várhatók.

Vállalati és állami K+F ráfordítások

A K+F ráfordítások az alábbi négy forrásból tevődnek össze: vállalati ráfordítások, állami költségvetésből, nonprofit forrásokból, külföldi forrásokból felhasznált összegek.
A négy forrás együttesen adja ki a hazai K+F ráfordításokat (1. sz. ábra). A vállalkozói szféra által biztosított K+F források folyamatosan növekednek, ahogy azt az 2. sz. ábra mutatja (A K+F források nagy részét, 56%-át a vállalati szektor biztosította. 10 évvel ezelőtt 2006-ban még kevesebb, mint a felét 43%-át nyújtotta a ráfordításoknak a vállalati szféra, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.)

2. sz. ábra: K+F ráfordítások megoszlása pénzügyi források szerint

 

3. sz. ábra: K+F ráfordítások alakulása pénzügyi források szerint

Kutatói létszám

Az előzetes KSH adatok alapján a kutatók száma közel 500 fővel nőtt 2016-ban az előző évhez képest. A teljes K+F létszám azonban csökkenést mutat, mivel ez a létszám magába foglalja a kutatók mellett a segédszemélyzetet is. A 2016-os előzetes adatok szerint a csökkenés oka egyértelműen a segédszemélyzet számának csökkenése.

4. sz. ábra: A kutató-fejlesztők és a segédszemélyzet létszámának alakulása

A kutatói létszám hosszú távú növekedésének elősegítése mellett a mennyiségi mutatót minőségi célokkal szükséges kiegészíteni. A versenypályázati rendszer a kutatói életpálya vonzóvá tételét és a kutatóhelyek fenntartható, versenyképes működéséhez szükséges kutatói létszám biztosítását igyekszik elősegíteni. Így például a megújult kutatási témapályázatokkal, illetve a tudományos fokozattal már rendelkező kutatókat támogató posztdoktori felhívással.

Új tudástranszfer modell kerül kialakításra a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (FIEK) létrehozását ösztönző konstrukciókban, amelyben a vállalati és akadémiai kutatók eredményes együttműködése a cél.