Kétszázmilliárd forintból fejlesztik az oktatást
 |
| Forrás: www.pexels.com |
Komoly, 211,75 milliárd forintos, uniós forrásból származó fejlesztés előtt áll a hazai köznevelési rendszer, amelynek eredményeit akár már egy-két éven belül érzékelhetik a gyermekek és a pedagógusok – tudta meg lapunk Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkártól.
Befejeződött ugyanis a tervezési szakasza annak a komplex programnak, amely tartalmi, módszertani és infrastrukturális szempontból egyaránt megerősíti a köznevelési rendszert, és az idei évben kiírják az ezekhez kapcsolódó pályázatokat is. Mint az államtitkár fogalmazott, rengeteg tárcaközi és tárcán belüli, valamint a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés előzte meg a konszenzuson alapuló végleges anyag elkészülését. A fejlesztések egyaránt érintik a köznevelési rendszert, a szakképzést, a család- és ifjúságügyet, a sportot és az önkormányzati szektort is. Az intézményrendszerre szánt több mint 153 milliárdot a biztonságos oktatási környezet megvalósítására fordítanák, amelybe beletartozik az iskolaépületek felújítása, a sportpályák, tantermek, tornatermek és tanuszodák építése, valamint az infokommunikációs eszközök beszerzése is. Az államtitkár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a források elosztását az egyes fenntartók között a felmérések és az intézmények számának aránya határozza meg.
Kiemelte: az informatikai eszközök ellátottságában nagy különbségek vannak az intézmények között, mivel az eredményesen pályázók és a tehetősebb önkormányzatokhoz tartozók sokkal jobb helyzetben vannak, mint a többiek. A cél az, hogy közel azonos szintre kerüljenek az iskolák, ezért nem egységcsomagokat fognak kapni, hanem az eszközpark nagysága és annak állapota lesz a döntő szempontja a beszerzéseknek.
Az informatikai fejlesztések kapcsán Czunyiné Bertalan Judit beszélt az elektronikus oktatási anyakönyvről is, amelybe a tervek szerint már születéskor bekerül a gyermek neve, majd az óvodától kezdve a felsőfokú tanulmányainak végéig követni lehet a tanulmányait, teljesítményét, erősségeit és eredményeit. Később pedig közhiteles okiratként – például ha valaki elveszti a bizonyítványát – bármikor lekérdezhető és kinyomtatható. A rendszer integrálná az eddig szigetszerűen működő, adatfeldolgozó szoftvereket, így jelentősen csökkenhetne a tanári adminisztráció. Elkészült a Kréta nevű elektronikus tanügy-igazgatási rendszer is, amely a már említett anyakönyvön belül, annak egyik moduljaként működne – tájékoztatta lapunkat az államtitkár. Itt az elektronikus napló funkción kívül lehetősége nyílik a szülőknek az ebédbefizetés mellett a diákigazolványok igénylésére is. A Kréta rendszernek a tavaszi időszakban lesz a tesztüzeme, a tervek szerint szeptembertől már bárelyik iskola használhatja.
A módszertani-tartalmi fejlesztések összekapcsolódnak a már említett tervekkel. A komplex gondolkodás fejlesztése a cél, ehhez nem kellett újra feltalálni semmit, csupán a meglévő módszereket, modulokat, amelyek már beváltak, egyetlen rendszerbe kell foglalni az általános iskolák számára – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy ez a digitális kompetenciákra és a művészeti nevelésre építő, játékos, mozgásos, logikai készséget erősítő módszertani egység beépüljön a tanárképzésbe is. Ez a csomag, amely sok jó programból állt össze, nem kötelező, csak egy ajánlás, egy lehetőség a tanáronak, amellyel csökkenthető a végzettség nélküli iskolaelhagyás – hangsúlyozta Czunyiné Bertalan Judit. A politikus a témahetekre és a táboroztatásra is kitért. Mint elmondta, szeretnék a családok életét is segíteni azzal, hogy a tematikus hetekhez kapcsolódva napközis és bentlakásos táborokat szerveznek például a hagyományőrzés, az idegen nyelv vagy hon- és népismeret témáiban, amelyek ingyenesek lesznek. Ezzel a nyári szünet alatti gyermekfelügyeletbe is besegítenek, miközben az ifjak tartalmas, a tanulmányaikra épülő programokon vesznek részt. A tervek szerint már idén nyáron két-három hétre megszervezik ezeket.
A sajátos nevelési igényű gyermekeket körülvevő infrastruktúrára és az utazó gyógypedagógusi, fejlesztőpedagógusi és konduktori hálózat bővítésére is jut 9,55 milliárd forint – tudtuk meg az államtitkártól. A terv célja, hogy kiegyenlítődjenek az egyes térségek közötti különbségek a sérült és halmozottan sérült gyermekek és tanulók ellátásában, illetve csökkenjen a velük foglalkozó szakszolgálatok létszámhiánya. A kötelező óvodáztatást is támogatnák uniós pályázati forrásokkal. Az elképzelések szerint az óvodapedagógusok és a beiratkozást segítő önkormányzati referensek részére szerveznének ezekből a pénzekből továbbképzéseket. Ezt segítené elő a nevelési programok támogatása is, hogy az óvodák és a családok közelebb kerülhessenek egymáshoz. Czunyiné Bertalan Judit felhívta a figyelmet az alapfokú művészetoktatási intézmények problémáira is. Jelentős részük ugyanis eszközhiánnyal küzd, ezért a szakmai szervezetekkel egyeztetve kétmilliárdos pályázatot írnak ki az érintett iskoláknak berendezések és kellékanyagok beszerzésére.
A tantervi szabályozást és a tananyag mennyiségét kritizálóknak megnyugvást jelenthet, hogy a Nemzeti alaptanterv és a kapcsolódó kerettantervek felülvizsgálata és megújítása is megkezdődik az idén. Ezzel összefüggésben a mérési-értékelési és a vizsgarendszert is fejlesztené a minisztérium. Az államtitkár közölte: folytatódik a tankönyvfejlesztés is, az erre felhasználható keretet a digitalizálás folytatására és az okosportál bővítésére szánják.
Czunyiné Bertalan Judit kiemelte: a fejlesztésre fordítandó uniós forrásokat a szakmai igények alapján, a teljes köznevelési rendszert – és nem csak annak egyes elemeit – figyelembe véve határozták meg. A pályázatok egy része a különböző ágazatok együttműködésével valósul meg.
Az államtitkár megjegyezte: a pedagógusok, ahogy eddig, ezután is számíthatnak a kormányra. A kabinet a számukra indította el elsőként az életpályamodellt, és a rendszerváltás óta most kapták a legnagyobb béremelést, amelyre eddig 236 milliárd forintot fordítottak. Ennek következtében a pedagógusok bére átlagosan 50 százalékkal fog nőni. A minisztérium már dolgozik a pedagógusokat terhelő bürokrácia csökkentésén, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint az iskolák működésének további javításán is – fűzte hozzá Czunyiné Bertalan Judit.
Forrás: Magyar Idők
Kiemelte: az informatikai eszközök ellátottságában nagy különbségek vannak az intézmények között, mivel az eredményesen pályázók és a tehetősebb önkormányzatokhoz tartozók sokkal jobb helyzetben vannak, mint a többiek. A cél az, hogy közel azonos szintre kerüljenek az iskolák, ezért nem egységcsomagokat fognak kapni, hanem az eszközpark nagysága és annak állapota lesz a döntő szempontja a beszerzéseknek.
Az informatikai fejlesztések kapcsán Czunyiné Bertalan Judit beszélt az elektronikus oktatási anyakönyvről is, amelybe a tervek szerint már születéskor bekerül a gyermek neve, majd az óvodától kezdve a felsőfokú tanulmányainak végéig követni lehet a tanulmányait, teljesítményét, erősségeit és eredményeit. Később pedig közhiteles okiratként – például ha valaki elveszti a bizonyítványát – bármikor lekérdezhető és kinyomtatható. A rendszer integrálná az eddig szigetszerűen működő, adatfeldolgozó szoftvereket, így jelentősen csökkenhetne a tanári adminisztráció. Elkészült a Kréta nevű elektronikus tanügy-igazgatási rendszer is, amely a már említett anyakönyvön belül, annak egyik moduljaként működne – tájékoztatta lapunkat az államtitkár. Itt az elektronikus napló funkción kívül lehetősége nyílik a szülőknek az ebédbefizetés mellett a diákigazolványok igénylésére is. A Kréta rendszernek a tavaszi időszakban lesz a tesztüzeme, a tervek szerint szeptembertől már bárelyik iskola használhatja.
A módszertani-tartalmi fejlesztések összekapcsolódnak a már említett tervekkel. A komplex gondolkodás fejlesztése a cél, ehhez nem kellett újra feltalálni semmit, csupán a meglévő módszereket, modulokat, amelyek már beváltak, egyetlen rendszerbe kell foglalni az általános iskolák számára – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy ez a digitális kompetenciákra és a művészeti nevelésre építő, játékos, mozgásos, logikai készséget erősítő módszertani egység beépüljön a tanárképzésbe is. Ez a csomag, amely sok jó programból állt össze, nem kötelező, csak egy ajánlás, egy lehetőség a tanáronak, amellyel csökkenthető a végzettség nélküli iskolaelhagyás – hangsúlyozta Czunyiné Bertalan Judit. A politikus a témahetekre és a táboroztatásra is kitért. Mint elmondta, szeretnék a családok életét is segíteni azzal, hogy a tematikus hetekhez kapcsolódva napközis és bentlakásos táborokat szerveznek például a hagyományőrzés, az idegen nyelv vagy hon- és népismeret témáiban, amelyek ingyenesek lesznek. Ezzel a nyári szünet alatti gyermekfelügyeletbe is besegítenek, miközben az ifjak tartalmas, a tanulmányaikra épülő programokon vesznek részt. A tervek szerint már idén nyáron két-három hétre megszervezik ezeket.
A sajátos nevelési igényű gyermekeket körülvevő infrastruktúrára és az utazó gyógypedagógusi, fejlesztőpedagógusi és konduktori hálózat bővítésére is jut 9,55 milliárd forint – tudtuk meg az államtitkártól. A terv célja, hogy kiegyenlítődjenek az egyes térségek közötti különbségek a sérült és halmozottan sérült gyermekek és tanulók ellátásában, illetve csökkenjen a velük foglalkozó szakszolgálatok létszámhiánya. A kötelező óvodáztatást is támogatnák uniós pályázati forrásokkal. Az elképzelések szerint az óvodapedagógusok és a beiratkozást segítő önkormányzati referensek részére szerveznének ezekből a pénzekből továbbképzéseket. Ezt segítené elő a nevelési programok támogatása is, hogy az óvodák és a családok közelebb kerülhessenek egymáshoz. Czunyiné Bertalan Judit felhívta a figyelmet az alapfokú művészetoktatási intézmények problémáira is. Jelentős részük ugyanis eszközhiánnyal küzd, ezért a szakmai szervezetekkel egyeztetve kétmilliárdos pályázatot írnak ki az érintett iskoláknak berendezések és kellékanyagok beszerzésére.
A tantervi szabályozást és a tananyag mennyiségét kritizálóknak megnyugvást jelenthet, hogy a Nemzeti alaptanterv és a kapcsolódó kerettantervek felülvizsgálata és megújítása is megkezdődik az idén. Ezzel összefüggésben a mérési-értékelési és a vizsgarendszert is fejlesztené a minisztérium. Az államtitkár közölte: folytatódik a tankönyvfejlesztés is, az erre felhasználható keretet a digitalizálás folytatására és az okosportál bővítésére szánják.
Czunyiné Bertalan Judit kiemelte: a fejlesztésre fordítandó uniós forrásokat a szakmai igények alapján, a teljes köznevelési rendszert – és nem csak annak egyes elemeit – figyelembe véve határozták meg. A pályázatok egy része a különböző ágazatok együttműködésével valósul meg.
Az államtitkár megjegyezte: a pedagógusok, ahogy eddig, ezután is számíthatnak a kormányra. A kabinet a számukra indította el elsőként az életpályamodellt, és a rendszerváltás óta most kapták a legnagyobb béremelést, amelyre eddig 236 milliárd forintot fordítottak. Ennek következtében a pedagógusok bére átlagosan 50 százalékkal fog nőni. A minisztérium már dolgozik a pedagógusokat terhelő bürokrácia csökkentésén, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint az iskolák működésének további javításán is – fűzte hozzá Czunyiné Bertalan Judit.
Forrás: Magyar Idők
