KEOP programleírás

KEOP – KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Európai Unió (EU) 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) – EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) – átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése.

A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy:

  • a környezetvédelem erősítése – az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén – mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását,
  • a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez,
  • a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést, és javítja az ország versenyképességét,
  • a fentiek térben megfelelő kialakítása elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben.

A KEOP támogatja a lisszaboni és göteborgi stratégiák céljainak megvalósítását. Az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiáját strukturális célokká transzformáló Integrált Irányelvek tíz mikrogazdasági célkitűzése közül hármat közvetlenül, négy másikat (köztük a fenntartható erőforrás-használatot) és egy foglalkoztatási célt közvetve támogat. A horizontális célok közül továbbá hangsúlyos az energiahatékonyság növelése és a leghátrányosabb térségek (foglalkoztatási) elmaradásainak csökkentése.

A Környezet és Energia Operatív Program fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője.

Fejlesztések

1. Egészséges tiszta települések

  • Hulladékgazdálkodás
  • Szennyvízkezelés
  • Ivóvízminőség-javítás

2. Vizeink jó kezelése

  • Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása
  • Komplex vízgyűjtő-fejlesztés
  • Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja
  • Környezeti kármentesítés
  • Vízgazdálkodási tervezés

3. Természeti értékeink jó kezelése

  • Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése
  • Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások)
  • Az erdei iskola hálózat fejlesztése

4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

5. Hatékony energia-felhasználás

6. Fenntartható életmód és fogyasztás

  • Fenntartható fogyasztás elősegítése
  • Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések

7. Projekt előkészítés

8. Az operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás)

Az Egészséges, tiszta települések; a Vizeink jó kezelése és a Hatékony energia-felhasználás prioritásokhoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást, így támogatásra az ország egész területe jogosult. A Természeti értékeink jó kezelése; A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése és a Fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást, amelyekre a konvergencia NUTS II régióink (Nyugat-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) jogosultak.

A hazai környezetpolitika főbb irányai

A hazai környezetpolitika főbb irányait a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény által előírt, és az Országgyűlés által elfogadott, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) tartalmazza. A törvény 40. §. (4) bekezdése alapján az NKP-II-ben foglaltakat az ország társadalmi-gazdasági tervének meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében az NKP környezetvédelmi céljai így kiindulási feltételként jelentkeztek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és operatív programjainak kidolgozása és végrehajtása során tehát a mindenkori aktuális NKP célkitűzéseit jogszabályi feladat érvényre juttatni.

Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramban jelöli ki a terület specifikus és operatív céljait, amelyek alapján évente készülő végrehajtási tervek határozzák majd meg a megvalósítandó főbb környezetvédelmi projekteket. A kilenc tematikus akcióprogram a következő:

  • Környezettudatosság növelése akcióprogram,
  • Éghajlatváltozási akcióprogram,
  • Környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram,
  • Városi környezetminőség akcióprogram,
  • Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram,
  • Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram,
  • Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram,
  • Hulladékgazdálkodási akcióprogram,
  • Környezetbiztonság akcióprogram.

A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását.

A KEOP teljes szövegét letöltheti PDF formátumban. A csatolt dokumentum a kormány által 2007. június 28-án elfogadott verzió:

Forrás: KEOP / ÚMFT / NFÜ: nfu.hu