- Nyitó oldal
- Jogszabályok
- 1083/2006/EK rendelet
1083/2006/EK rendelet
A Tanács 1083/2006/EK rendelete
( 2006. július 11.)
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó
általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására [1],
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],
tekintettel a Számvevőszék véleményére [4],
mivel:
(1) A Szerződés 158. cikke előírja, hogy a Közösségnek – gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése
céljából – csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a
kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek – ideértve a vidéki térségeket is – elmaradottságát. A
Szerződés 159. cikke előírja, hogy ezt az intézkedést a strukturális alapokból, továbbá az Európai
Beruházási Bank (EBB) által és egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén kell támogatni.
(2) A kohéziós politikának hozzá kell járulnia a fejlődés, a versenyképesség fokozásához és a
foglalkoztatás növeléséhez azzal, hogy alkalmazza a fenntartható fejlődésre vonatkozó közösségi
prioritásokat, az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni és 2001. június 15-i és 16-i
göteborgi ülésén meghatározottak szerint.
(3) A kibővült Európai Unióban mind regionális szinten, mind az egyes tagállamok között megnövekedtek a
gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek. Ezért erősíteni kell a konvergenciát, a
versenyképességet és a foglalkoztatást célzó intézkedéseket az egész Közösségben.
(4) A Közösség szárazföldi és tengeri határai számának növekedése és területének kibővülése miatt
fokozni kell a határmenti, a transznacionális és az interregionális együttműködés hozzáadott értékét a
Közösségben.
(5) A Kohéziós Alapot be kell építeni a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző
alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.
(6) A vidékfejlesztés számára támogatást biztosító eszközök, nevezetesen az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet [5]
szerinti Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a halászati ágazatra vonatkozóan az Európai
Halászati Alap szerepét pontosan meg kell határozni. Az eszközöket egyesíteni kell a közös agrárpolitika
és a közös halászati politika eszközeivel és azokat a kohéziós politika eszközeivel együtt kell
koordinálni.
(7) A kohéziós politika keretében támogatást nyújtó eszközök tehát az Európai Regionális Fejlesztési
Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra korlátozódnak. Az egyes alapok
tekintetében alkalmazandó szabályokat a Szerződés 148., 161. és 162. cikke értelmében elfogadott
végrehajtási rendeletekben kell meghatározni.
(8) A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i
1260/1999/EK tanácsi rendelet [6] 55. cikke értelmében a Tanács feladata az említett rendeletnek a
Bizottság javaslata alapján, legkésőbb 2006. december 31-ig történő felülvizsgálata. Az alapok e
rendelet által javasolt reformjának végrehajtása érdekében az 1260/1999/EK rendeletet hatályon kívül
kell helyezni.
(9) A közösségi kohéziós politika hozzáadott értékének növelése érdekében össze kell vonni és
egyszerűsíteni kell a strukturális alapok és a Kohéziós Alap munkáját, és az 1260/1999/EK rendeletben
megállapított célkitűzéseket ennek megfelelően úgy kell újonnan meghatározni, mint amelyek célja a
tagállamok és a régiók közelítése, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai
területi együttműködés megvalósítása.
(10) Az említett három célkitűzésen belül a gazdasági, társadalmi és területi jellemzőket is megfelelően
figyelembe kell venni.
(11) A legkülső régióknak részesülniük kell olyan egyedi intézkedésekből és kiegészítő támogatásokból,
amelyek célja a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett tényezőkből eredő hátrányok
ellensúlyozása.
(12) A rendkívül alacsony népsűrűségű területeket sújtó, a nagy piacokhoz való hozzáférés és a tőlük
való távoli fekvés jelentette problémák – amint az az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6.
célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös
rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel – megfelelő pénzügyi támogatást tesznek szükségessé az
említett hátrányok hatásainak ellensúlyozásához.
(13) Tekintettel a fenntartható városfejlesztés fontosságára, és a városoknak és nagyvárosoknak –
különösen a közepes méretű városoknak – a regionális fejlődéshez való hozzájárulására, nagyobb figyelmet
kell fordítani a városokra oly módon, hogy fejlesztik a programozásban betöltött szerepüket, hogy
ezáltal támogassák a városok megújulását.
(14) Az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap (EAFRD) és az Európai Halászati Alap (EFF)
intézkedései mellett az alapoknak különleges és kiegészítő intézkedéseket kell tenniük abból a célból,
hogy ösztönözzék a vidéki és a halászattól függő területek gazdasági diverzifikációját.
(15) Erőteljesebb intézkedéseket kell hozni a természeti hátrányok súlytotta területeken, például egyes
szigeteken, hegyvidéki vagy ritkán lakott területeken azzal a céllal, hogy megoldják a fejlődésüket
akadályozó sajátos gondjaikat; továbbá a Közösség egyes olyan határ menti területein, amelyek a bővítést
követően váltak a Közösség részévé.
(16) Objektív kritériumokat kell meghatározni a támogatásra jogosult régiók és térségek kijelölésére.
Ebből a célból indokolt, hogy a kiemelt régiók és térségek közösségi szinten történő meghatározása a
régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a statisztikai célú területi egységek
nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet állapított meg [7].
(17) A “konvergencia” célkitűzés azokra a tagállamokra és régiókra vonatkozik, amelyek fejlődése elmarad
a többitől. A “konvergencia” célkitűzés azokat a régiókat célozza meg, ahol a vásárlóerő-paritáson mért,
egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) alacsonyabb, mint a közösségi átlag 75 %-a. A közösségi átlag
csökkenéséhez kapcsolódó, az Európai Unió bővítését követően fellépő statisztikai hatás által érintett
régióknak ezért jelentős átmeneti támogatásban kell részesülniük annak érdekében, hogy teljesítsék a
számukra előírt konvergenciafolyamatot. Ez a támogatás 2013-ban megszűnik, és nem követi újabb átmeneti
időszak. A “konvergencia” célkitűzés által érintett azon tagállamok, amelyek esetében az egy főre jutó
bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb, mint a közösségi átlag 90 %-a, részesülnek a Kohéziós Alap
támogatásából.
(18) A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés a Közösségnek a “konvergencia”
célkitűzés által nem érintett területeire vonatkozik. A támogatásra jogosult régiók azok a 2000–2006
programozási időszakban az 1. célkitűzés alá tartozó régiók, amelyek már nem felelnek meg a
“konvergencia” célkitűzés regionális támogathatósági kritériumának, és amelyek átmeneti támogatásban
részesülnek, valamint a Közösség valamennyi további régiója.
(19) Az “európai területi együttműködés” célkitűzés olyan, szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező
régiókra, transznacionális együttműködésre alkalmas térségekre vonatkozik, amelyeket az integrált
területi fejlődést, az interregionális együttműködés és tapasztalatcsere támogatását előmozdító
intézkedésekre tekintettel állapítottak meg.
(20) A Közösség külső határai mentén megvalósuló együttműködés javítása és egyszerűsítése megkívánja a
Közösség külső segítségnyújtási eszközeinek, különösen az európai szomszédsági és partnerségi eszköznek
és az 1085/2006/EK tanácsi rendelettel [8] létrehozott előcsatlakozási segítségnyújtási eszköznek az
alkalmazását.
(21) Az ERFA-nak az ilyen, a Közösség külső határai mentén megvalósuló együttműködéshez való
hozzájárulása segít a Közösségen belüli jelentősebb regionális egyenőtlenségek kezelésében, és ezáltal
hozzájárul a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítéséhez.
(22) Az alapok tevékenységének és az általuk támogatott tevékenységeknek összeegyeztethetőknek kell
lenniük a többi közösségi politikával és összhangban kell lenniük az összes közösségi jogszabállyal.
(23) A közösségi intézkedéseknek ki kell egészíteniük a tagállamok által végrehajtott intézkedéseket,
vagy törekedniük kell az azokhoz történő hozzájárulásra. Erősíteni kell az együttműködést a különböző
típusú partnerek – különösen a regionális és helyi hatóságok – részvételére vonatkozó szabályozásokkal,
teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok intézményi szabályozásait.
(24) A többéves programozás célja az, hogy megvalósítsa az alapok célkitűzéseit a szükséges pénzügyi
források rendelkezésre állásának és a Közösség és a tagállamok együttes intézkedései tekintetében az
összhangnak és a folytonosságnak a biztosításával.
(25) Mivel a “konvergencia”, a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” és az “európai területi
együttműködés” célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az egyenlőtlenségek
mértéke, és a “konvergencia” célkitűzés keretében támogatásra jogosult tagállamok és régiók korlátozott
pénzügyi forrásai miatt, és ezért az(ok) közösségi szinten jobban megvalósítható(k) a közösségi
finanszírozás többéves garanciája által, ami lehetővé teszi, hogy a kohéziós politikát a közösségi
prioritásokra koncentrálják, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak
szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően
ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(26) Helyénvaló olyan mérhető célokat kijelölni, amelyek elérésére az Európai Uniót 2004. május 1-jét
megelőzően alkotó tagállamoknak törekedniük kell a konvergencia- és regionális versenyképességi és
foglalkoztatottsági célkitűzés költségein keresztül a versenyképesség és munkahelyteremtés előmozdítása
céljából. Megfelelő módszereket kell találni e célkitűzések megvalósulásának felmérésére és az arra
vonatkozó jelentéstételhez.
(27) Helyénvaló megerősíteni a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokhoz
kapcsolódó szubszidiaritást és arányosságot.
(28) A Szerződés 274. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében, meg kell
határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára hatáskörének gyakorlását az
Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásában, és egyértelművé kell tenni a
tagállamokkal való együttműködési feladatokat. E feltételek alkalmazása révén a Bizottság
megbizonyosodhat arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve a költségvetési rendelet
értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az alapokat.
(29) Valós gazdasági hatás elérése céljából, e rendelet előírásainak értelmében a strukturális alapok
nem helyettesíthetik a tagállamok közkiadásait. Az addicionalitás partnerség által történő vizsgálatnak
a “konvergencia” célkitűzés által érintett régiókra kell koncentrálnia, egyrészről a számukra juttatott
pénzügyi források mértéke miatt, másrészről pedig azért, mert amennyiben nem tartják tiszteletben az
addicionalitás elvét, ez pénzügyi korrekciót eredményezhet.
(30) A Közösség az alapok végrehajtásának valamennyi szakaszában, a gazdasági és társadalmi kohézió
érdekében tett erőfeszítéseinek összefüggésében támogatja az egyenlőtlenségek felszámolását és a férfiak
és nők közötti egyenlőséget, a Szerződés 2. és 3. cikkében megfogalmazottak szerint, valamint a nemen,
faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális
irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozását.
(31) A Bizottságnak egy objektív és átlátható módszer alkalmazásával meg kell állapítania a
rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív felosztását, figyelembe véve a
Bizottság javaslatát, a 2005. december 15– 16-i Európai Tanács következtetéseit és a költségvetési
fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i
intézményközi megállapodást [9] a célból, hogy megvalósítsa a források jelentős koncentrációját azon
régiókra, amelyek fejlődése elmarad a többitől, beleértve azokat a régiókat, amelyek a statisztikai
hatás miatt átmeneti támogatásban részesülnek.
(32) Növelni kell a “konvergencia” célkitűzésre irányuló pénzügyi koncentrációt, mivel a kibővített
Európai Unióban nagyobbak az egyenlőtlenségek, fenn kell tartani a Közösség egyéb részeiben a
versenyképesség és a foglalkoztatás javítására irányuló “regionális versenyképesség és foglalkoztatás”
célkitűzés érdekében tett erőfeszítéseket, és növelni kell az “európai területi együttműködés”
célkitűzés forrásait a magában foglalt hozzáadott-érték figyelembevételével.
(33) Az abszorpciós kapacitás figyelembevételével az alapok által érintett tagállamoknak juttatott éves
előirányzatok tekintetében felső határt kell megállapítani.
(34) A “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozó
tagállamok strukturális alap előirányzatainak 3 %-át egy nemzeti tartalékban helyezhetik el annak
érdekében, hogy ebből a teljesítményt jutalmazzák.
(35) A programozás során az alapokból rendelkezésre álló előirányzatokat átalányalapon indexálják.
(36) Abból a célból, hogy növeljék a kohéziós politika stratégiai tartalmát és növeljék az
átláthatóságot a közösségi prioritásokkal való integráció által, a Tanácsnak a Bizottság javaslatára
stratégiai iránymutatásokat kell elfogadnia. A Bizottság stratégiai jelentése alapján a Tanácsnak meg
kell vizsgálni az iránymutatások tagállamok által történő végrehajtását.
(37) A Tanács által elfogadott stratégiai iránymutatások alapján helyénvaló, hogy valamennyi tagállam, a
Bizottsággal párbeszédet folytatva, nemzeti referenciadokumentumot készítsen fejlesztési stratégiájáról,
amely az operatív programok kidolgozásának keretét képezi. A Bizottság a nemzeti stratégia alapján
tudomásul veszi a nemzeti stratégiai referenciakeretet és határozatot a dokumentum egyes elemeiről.
(38) Sajátos jellemzőik figyelembevétele érdekében egyszerűsíteni kell a strukturális alapok
programozását és kezelését azáltal, hogy előírják, hogy az operatív programokat vagy az ERFA vagy az
ESZA finanszírozza, mivel ezek bármelyike képes kiegészítő jelleggel és korlátozott mértékben
finanszírozni olyan intézkedéseket is, amelyek a másik alap hatálya alá tartoznak.
(39) A Kohéziós Alap és az ERFA által nyújtott támogatást, kiegészítő jellegük fokozása és végrehajtásuk
egyszerűsítése céljából, a közlekedési és a környezetvédelmi operatív programok esetében közösen kell
programozni, és azoknak nemzeti földrajzi hatókörrel kell rendelkezniük.
(40) A programozásnak biztosítania kell az alapok egymás közötti, illetve más meglévő pénzügyi
eszközökkel, az EBB-vel és az Európai Befektetési Alappal (EBA) történő összehangolását. Az ilyen
összehangolás magában foglalja összetett pénzügyi rendszerek, valamint a közszféra és a magánszféra
közötti együttműködések előkészítését.
(41) Biztosítani kell a finanszírozáshoz és pénzügyi tervezéshez való jobb hozzáférést elsősorban a
mikro-, kis- és középvállalkozások számára, valamint a köz- és magánszféra partnerségekbe és a
fenntartható városi fejlődésre vonatkozó integrált tervben szereplő egyéb projektekbe történő
befektetések számára. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a közbeszerzési szerződéseknek a
közbeszerzési jog szerint – beleértve a nemzeti joguk bármely, a közösségi joggal összeegyeztethető
eltérését is – történő odaítélésén keresztül holdingalapot hoznak létre. Egyéb esetekben, amikor a
tagállamok meggyőződtek arról, hogy a közbeszerzési törvény nem alkalmazandó, az EBB és EBA feladatainak
meghatározása indokolttá teszi, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak számukra, mégpedig adomány
formájában az operatív programokból származó, közvetlen pénzügyi hozzájárulást. Ugyanezen feltételek
mellett a nemzeti jog lehetővé teheti támogatás nyújtását más pénzügyi intézmények számára pályázati
felhívás nélkül.
(42) Annak érdekében, hogy a közösségi finanszírozás ne támogassa az Európai Unión belüli
áthelyezéseket, a főbb termelő beruházási projektek értékelésénél a Bizottság rendelkezésére kell állnia
minden ahhoz szükséges információnak, hogy megvizsgálhassa, vajon az alapokból biztosított pénzügyi
hozzájárulás nem jár-e az Európai Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely
megszűnésével.
(43) A programozási időszak egyetlen, hétéves időszakból áll, és célja az 1260/1999/EK rendeletben
meghatározott irányítási rendszer további egyszerűsítése.
(44) A tagállamok és az irányító hatóságok az ERFA által társfinanszírozott operatív programokon belül
megszervezhetik a régióközi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket, és figyelembe vehetik a természeti
hátránnyal rendelkező területek különleges jellemzőit.
(45) Az egyszerűsítés és a decentralizáció szükségességének kezelése érdekében a programozást és a
pénzügyi ellenőrzést kizárólag az operatív programok és prioritási tengelyek szintjén kell végrehajtani;
az 1260/1999/EK rendeletben előírt közösségi támogatási keretet és programkiegészítést meg kell
szüntetni.
(46) A tagállamok, régiók és irányító hatóságok a “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és
foglalkoztatás” célkitűzés keretében a városok megújulását érintő prioritások tekintetében az ERFA által
társfinanszírozott operatív programokon belül megszervezhetik a feladatoknak a városi hatóságokra
történő átruházását.
(47) A legkülső régiók esetében felmerülő további költségek jóváírására nyújtott kiegészítő juttatást be
kell építeni az ERFA által az adott régiókban finanszírozott operatív programokba.
(48) Az ERFA által finanszírozott “európai területi együttműködés” célkitűzés végrehajtására vonatkozóan
külön rendelkezéseket kell megállapítani.
(49) Biztosítani kell a Bizottság számára, hogy az operatív programokban foglalt nagyprojekteket
hagyhasson jóvá, szükség szerint – azok céljának és hatásának, valamint a közösségi források tervezett
felhasználására vonatkozó rendelkezéseinek értékelése érdekében – az EBB-vel konzultálva.
(50) Célszerű meghatározni az intézkedések azon típusait, amelyekhez az alapoknak technikai
segítségnyújtás keretében támogatást kell biztosítaniuk.
(51) Biztosítani kell, hogy elegendő forrást fordítsanak a tagállamok támogatására a projektek
előkészítéséhez és felméréséhez. Az EBB szerepet játszik e támogatás nyújtásában, és e célból a
Bizottság támogatást nyújthatna a számára.
(52) Hasonlóképpen, helyénvaló meghatározni, hogy az EBB támogatásban részesülhessen a Bizottságtól
annak érdekében, hogy felmérje a mikro-, kis- és középvállalkozások számára rendelkezésre álló innovatív
pénzügyi konstrukciók szükségleteit.
(53) Ugyanezen, fent említett okokból kifolyólag az EBB-nek és az EBA-nak támogatásban részesülhet a
Bizottságtól annak érdekében, hogy a fenntartható városfejlesztés területén technikai segítségnyújtási
intézkedéseket kezdeményezzen, vagy támogassa a fenntartható gazdasági tevékenységet célzó
szerkezetátalakítási intézkedéseket a gazdasági válság által jelentős mértékben sújtott régiókban.
(54) Az alapok által nyújtott támogatás eredményessége függ attól is, hogy a programozásnak és a
monitoringnak része-e egy megbízható értékelés. Ebben a tekintetben meg kell határozni a tagállamok és a
Bizottság feladatait.
(55) A tagállamok a “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés
alapjáni nemzeti pénzügyi kereteken belül gondoskodhatnak egy kisebb tartalékról, amely lehetővé teszi,
hogy gyorsan reagáljanak a gazdasági-társadalmi szerkezetátalakítás, vagy a kereskedelmi megállapodások
hatásai okozta váratlan ágazati vagy helyi eseményekre.
(56) Helyénvaló meghatározni, hogy a tagállamokban mely kiadások tartoznak a közkiadások közé, a célból,
hogy kiszámítható legyen az operatív programhoz a közpénzből való teljes nemzeti hozzájárulás; e célból
helyénvaló a közösségi közbeszerzési irányelvekben meghatározott közintézmények hozzájárulására
hivatkozni, mivel e testületek többféle olyan köz- és magántestületet foglalnak magukban, amelyek azon
meghatározott célból jöttek létre, hogy általános érdekeket szolgáljanak, és nincs ipari vagy
kereskedelmi jellegük, és amelyek az állam, vagy regionális és helyi hatóságok ellenőrzése alatt állnak.
(57) Meg kell határozni azokat az elemeket, amelyek az alapoknak az operatív programokhoz való
hozzájárulását szabályozzák, különösen a közösségi források multiplikátor hatásának növelése céljából.
Szintén helyénvaló azon felső határok megállapítása, amelyeket az alapokból származó hozzájárulás nem
haladhat meg az alap típusa és a célkitűzés alapján.
(58) Ebből a célból szintén szükségszerű a jövedelemtermelő projekt fogalmának meghatározása, illetve az
alapok hozzájárulásának kiszámításához szükséges közösségi elvek és szabályok megállapítása; néhány
befektetés esetében a bevételek előzetes objektív becslése nem lehetséges, ezért szükséges meghatározni
azon módszert, amely által biztosítható, hogy a bevétel nem részesül közfinanszírozásból.
(59) A költségek elszámolhatóságának kezdeti és végső időpontját meg kell határozni oly módon, hogy
egységes és méltányos szabály vonatkozzon az alapok végrehajtására az egész Közösségben. Az operatív
programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében helyénvaló megállapítani, hogy a költségek
elszámolhatóságának kezdeti időpontja megelőzheti 2007. január 1-jét, amennyiben az érintett tagállam
ezen időpontot megelőzően operatív programot nyújt be.
(60) A szubszidiaritás elvével összhangban és az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006.
július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [10], az Európai Szociális Alapról
szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [11], és a Kohéziós
Alapról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendeletben [12] meghatározott kivételek
figyelembevételével, nemzeti szabályozást kell kialakítani a költségek elszámolhatósága tekintetében.
(61) Az alapok általi támogatás eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának
biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják a vállalkozásokba történő
befektetések hosszú élettartamát, illetve megakadályozzák, hogy ezeket az alapokat tisztességtelen előny
céljaira használják fel. Szükségszerű biztosítani, hogy az alapok támogatásából részesülő beruházásokat
megfelelően hosszú időszak alatt lehessen leírni.
(62) A tagállamok elfogadják a megfelelő intézkedéseket az irányítási és az ellenőrzési rendszer
megfelelő működésének biztosítására. E célból meg kell állapítani az általános alapelveket és a
szükséges funkciókat, amelyeket valamennyi operatív program ellenőrzési rendszerének teljesíteni kell a
2000–2006 közötti programozási időszakban hatályos közösségi jog alapján.
(63) Ezért egyetlen irányító hatóságot kell kijelölni minden egyes operatív program esetében, illetve
egyértelművé kell tenni e hatóság kötelezettségeit és az ellenőrzési hatóság feladatát. Ezenkívül
szükséges az egységes minőségi előírások biztosítása a költségek igazolása és az átutalási kérelem
igazolása tekintetében, azoknak a Bizottság részére való továbbítását megelőzően. Meg kell vizsgálni az
igénylés alapját képező információk természetét és minőségét, és ebből a célból meg kell állapítani az
igazoló hatóság feladatát.
(64) Az operatív programok végrehajtása minőségének biztosításához szükséges ezek monitoringja. Ezért
monitoring bizottságokat kell felállítani és meg kell határozni feladataikat, továbbá a Bizottságnak
továbbítandó információkat és ezen információk vizsgálatának kereteit. Az operatív programok
végrehajtásával kapcsolatos információcsere javítása érdekében meg kell állapítani az elektronikus úton
történő adatcsere elvét.
(65) A szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban elsősorban a tagállamok tartoznak
felelőssséggel a támogatások végrehajtásáért és ellenőrzéséért.
(66) Meg kell határozni a tagállamok felelősségét az irányítási és ellenőrzési rendszerek, a költségek
igazolása, a közösségi jogszabályok szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése,
felderítése és korrekciója tekintetében, hogy ezáltal biztosítható legyen az operatív programok hatékony
és megfelelő végrehajtása. Különösen az irányítás és ellenőrzés tekintetében szükségszerű azon eljárások
meghatározása, amelyek a tagállamok részéről biztosítékot jelentenek arra, hogy a rendszereket
létrehozzák és azok megfelelően működnek.
(67) A Bizottság pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jogkörének sérelme nélkül, fokozni kell e téren a
tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést, és meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek
lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy – a nemzeti rendszerek ellenőrzésére irányuló stratégia
tekintetében – meghatározza a biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti ellenőrzési szervezetek
nyújtani képesek.
(68) A közösségi ellenőrzések mértékének és intenzitásának arányosnak kell lenni a Közösség
hozzájárulásával. Amennyiben valamely tagállam biztosítja a fő finanszírozást egy programhoz, helyénvaló
lehetőséget biztosítani a tagállam számára, hogy az ellenőrzési szabályok egyes elemeit nemzeti
szabályai szerint alakítsa ki. Hasonlóképpen, meg kell állapítani, hogy a Bizottság különbséget tesz
azon eszközök között, amelyek által a tagállamoknak teljesíteniük kell a költségek igazolásával, illetve
az irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálatával kapcsolatos feladataikat, továbbá meg kell
állapítani azokat a feltételeket, amelyek értelmében a Bizottság jogosult a saját ellenőrzése
korlátozására, és támaszkodhat a nemzeti szervezetek által nyújtott biztosítékokra.
(69) Az operatív programok kezdetén történő előlegátutalás biztosítja a folyamatos likviditást, amely
segíti a kedvezményezettek számára történő kifizetéseket az operatív program végrehajtása során. Ezért
rendelkezni kell a strukturális alapok esetében 5 % előleg átutalásáról (a 2004. május 1-jét megelőzően
az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében) és 7 % (a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó
tagállamok esetében) előleg átutalásáról, és a Kohéziós Alap esetében 7,5 % (a 2004. május 1-jét
megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében) és 10,5 % (a 2004. május 1-jén vagy azt követően
csatlakozó tagállamok esetében) előleg átutalásáról az operatív programok végrehajtásának felgyorsítása
érdekében.
(70) Amennyiben súlyos hiányosságot észlelnek az irányítási és ellenőrzési rendszerekben, a kifizetések
felfüggesztésén túl olyan intézkedéseket is kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az engedélyező
tisztviselő számára a kifizetések felhatalmazással történő megszakítását amennyiben a bizonyítékokból
arra lehet következtetni, hogy az említett rendszerek működésében jelentős hiányosságok tapasztalhatók.
(71) A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabályok felgyorsítják a programok
végrehajtását. Ebből a célból helyénvaló meghatározni e szabályok alkalmazásának részletes szabályait és
a költségvetési kötelezettségvállalás e szabály alól kivonható részeit, főként, amikor a végrehajtási
késedelmek olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függetlenek, rendkívüliek
vagy előre nem láthatók, és amelyek minden igyekezet ellenére is elkerülhetetlen következményekkel
járnak.
(72) Egyszerűsíteni kell a lezárási eljárást, azaz fel kell ajánlani a lehetőséget azon tagállamok
számára, amelyek ezt kívánják, hogy – az általuk választott ütemezési tervvel összhangban – részlegesen
lezárhassanak egy operatív programot tekintettel a végrehajtott műveletekre; ehhez biztosítani kell a
megfelelő keretet.
(73) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási
hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK
tanácsi határozattal [13] összhangban kell elfogadni. A Bizottság az e rendelet végrehajtásához
szükséges eszközöket fogad el az átláthatóság biztosítása érdekében, valamint hogy világossá tegye az
operatív programok irányítására vonatkozó rendelkezéseket a költségek besorolása, a pénzügyi
konstrukciók, gazdálkodás és ellenőrzés, az elektronikus adatcsere, valamint a nyilvánosság
tekintetében, az alapok irányítóbizottságként eljáró koordinációs bizottsága véleményének kézhezvételét
követően. Helyénvaló, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozza az “európai területi együttműködés”
célkitűzés keretében támogatásra jogosult térségek jegyzékét az e rendeletben szereplő kritériumokat
alkalmazva, a nagyprojektek és a jövedelemtermelő projektek előkészítéséhez és benyújtásához szükséges
költség-haszon elemzésre vonatkozó indikatív iránymutatást, az értékelésre vonatkozó iránymutatást és a
Bizottság kezdeményezésére – az alapok irányítóbizottságként eljáró koordinációs bizottságával történő
konzultációt követően – technikai segítségnyújtással támogatásra jogosult intézkedések jegyzékét,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM CÉLKITŰZÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
I. FEJEZET HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk Tárgy
2. cikk Fogalommeghatározások
II. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK
3. cikk Célkitűzések
4. cikk Eszközök és feladatok
III. FEJEZET A TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLETEK FÖLDRAJZI LEHATÁROLÁSA
5. cikk Konvergencia
6. cikk Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
7. cikk Európai területi együttműködés
8. cikk Átmeneti támogatás
IV. FEJEZET A TÁMOGATÁS ALAPELVEI
9. cikk Kiegészítő jelleg, összhang, koordináció és megfelelés
10. cikk Programozás
11. cikk Partnerség
12. cikk A területi szintű végrehajtás
13. cikk Arányos támogatás
14. cikk Megosztott irányítás
15. cikk Addicionalitás
16. cikk Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma
17. cikk Fenntartható fejlődés
V. FEJEZET PÉNZÜGYI KERET
18. cikk Globális források
19. cikk A “konvergencia” célkitűzés számára biztosított források
20. cikk A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított források
21. cikk Az “európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított források
22. cikk A források közötti átcsoportosítás tilalma
23. cikk A teljesítési tartalék forrásai
24. cikk A technikai segítségnyújtás számára biztosított források
II. CÍM A KOHÉZIÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
I. FEJEZET A KOHÉZIÓRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK
25. cikk Tartalom
26. cikk Elfogadás és felülvizsgálat
II. FEJEZET NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIAKERET
27. cikk Tartalom
28. cikk Előkészítés és elfogadás
III. FEJEZET STRATÉGIAI NYOMON KÖVETÉS
29. cikk A tagállamok stratégiai jelentéstétele
30. cikk Az Európai Bizottság stratégiai jelentéstétele és vita a kohéziós politikáról
31. cikk Kohéziós jelentés
III. CÍM PROGRAMOZÁS
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A STRUKTURÁLIS ALAPOKRÓL ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRÓL
32. cikk Az operatív programok előkészítése és jóváhagyása
33. cikk Az operatív programok felülvizsgálata
34. cikk Az alapok egyedi jellege
35. cikk Földrajzi hatály
36. cikk Az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap részvétele
II. FEJEZET A PROGRAMOZÁS TARTALMA
1. SZAKASZ OPERATÍV PROGRAMOK
37. cikk A “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések operatív
programjai
38. cikk Az “európai területi együttműködés” célkitűzésre irányuló operatív programok
2. SZAKASZ NAGYPROJEKTEK
39. cikk Tartalom
40. cikk A Bizottsághoz benyújtott információ
41. cikk A Bizottság határozata
3. szakasz Globális támogatások
42. cikk Általános rendelkezések
43. cikk Végrehajtási rendelkezések
4. SZAKASZ PÉNZÜGYI TERVEZÉS
44. cikk Pénzügyi konstrukciók
5. SZAKASZ TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
45. cikk Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
46. cikk Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről
IV. CÍM EREDMÉNYESSÉG
I. FEJEZET ÉRTÉKELÉS
47. cikk Általános rendelkezések
48. cikk A tagállamok feladatai
49. cikk A Bizottság feladatai
II. FEJEZET TARTALÉKOK
50. cikk Nemzeti teljesítési tartalék
51. cikk Nemzeti rendkívüli tartalék
V. CÍM AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
I. FEJEZET AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ HOZZÁJÁRULÁS
52. cikk A hozzájárulási arányok modulációja
53. cikk Az alapokból származó hozzájárulás
54. cikk Egyéb rendelkezések
II. FEJEZET JÖVEDELEMTERMELŐ PROJEKTEK
55. cikk Jövedelemtermelő projektek
III. FEJEZET A KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLHATÓSÁGA
56. cikk A költségek elszámolhatósága
IV. FEJEZET A MŰVELETEK TARTÓSSÁGA
57. cikk A műveletek tartóssága
VI. CÍM IRÁNYÍTÁS, MONITORING ÉS ELLENŐRZÉS
I. FEJEZET IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK
58. cikk Az irányítási és az ellenőrzési rendszerek általános alapelvei
59. cikk A hatóságok kijelölése
60. cikk Az irányító hatóság feladatai
61. cikk Az igazoló hatóság feladatai
62. cikk Az ellenőrzési hatóság feladatai
II. FEJEZET MONITORING
63. cikk A monitoring bizottság
64. cikk Összetétel
65. cikk Feladatok
66. cikk A monitoringra vonatkozó rendelkezések
67. cikk Az éves és a záró végrehajtási jelentés
68. cikk A programok éves vizsgálata
III. FEJEZET TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG
69. cikk Tájékoztatás és nyilvánosság
IV. FEJEZET A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE
1. SZAKASZ A TAGÁLLAMOK HATÁSKÖRE
70. cikk Irányítás és ellenőrzés
71. cikk Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása
2. SZAKASZ A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE
72. cikk A Bizottság hatásköre
73. cikk A tagállamok ellenőrzési hatóságaival folyatott együttműködés
3. SZAKASZ ARÁNYOSSÁG AZ OPERATÍV PROGRAMOK ELLENŐRZÉSE TERÉN
74. cikk Arányos ellenőrzési intézkedések
VII. CÍM PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS
I. FEJEZET PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS
1. SZAKASZ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
75. cikk Költségvetési kötelezettségvállalások
2. SZAKASZ A KIFIZETÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
76. cikk A kifizetések általános szabályai
77. cikk Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetés kiszámításának közös szabályai
78. cikk Költségnyilatkozat
79. cikk Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések halmozódása
80. cikk A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések teljessége
81. cikk Az euro használata
3. SZAKASZ ELŐFINANSZÍROZÁS
82. cikk Kifizetések
83. cikk Kamatok
84. cikk Kivezetés a számlákból
4. SZAKASZ IDŐKÖZI KIFIZETÉSEK
85. cikk Időközi kifizetések
86. cikk A kifizetési kérelmek elfogadhatósága
87. cikk A kifizetési kérelmek benyújtásának napja és a fizetési határidő
5. SZAKASZ A PROGRAM LEZÁRÁSA ÉS A VÉGSŐEGYENLEG-KIFIZETÉS
88. cikk Részleges lezárás
89. cikk A végsőegyenleg-kifizetési kérelem feltételei
90. cikk A rendelkezésre álló dokumentumok
6. SZAKASZ A FIZETÉSI HATÁRIDŐ MEGSZAKÍTÁSA ÉS A KIFIZETÉSEK FELFÜGGESZTÉSE
91. cikk A fizetési határidő megszakítása
92. cikk A kifizetések felfüggesztése
7. SZAKASZ A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS AUTOMATIKUS VISSZAVONÁSA
93. cikk Elvek
94. cikk Megszakítási időszak nagyprojektek és támogatási konstrukciók esetén
95. cikk Megszakítási időszak bírósági eljárások és közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén
96. cikk A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása alóli kivételek
97. cikk Az eljárás
II. FEJEZET PÉNZÜGYI KORREKCIÓK
1. SZAKASZ A TAGÁLLAMOK ÁLTAL VÉGREHAJTOTT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK
98. cikk A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók
2. SZAKASZ A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGREHAJTOTT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK
99. cikk A korrekció feltételei
100. cikk Az eljárás
101. cikk A tagállamok kötelezettségei
102. cikk Visszafizetés
VIII. CÍM BIZOTTSÁGOK
I. FEJEZET AZ ALAPOK KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁGA
103. cikk A bizottság eljárása
II. FEJEZET A SZERZŐDÉS 147. CIKKE ALAPJÁN LÉTREHOZOTT BIZOTTSÁG
104. cikk A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság
IX. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
105. cikk Átmeneti rendelkezések
106. cikk Felülvizsgálati záradék
107. cikk Hatályon kívül helyezés
108. cikk Hatálybalépés
I. MELLÉKLET A 18. cikkben említett kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2007–2013
közötti időszakban
II. MELLÉKLET Pénzügyi keret
III. MELLÉKLET A társfinanszírozási arányok (53. cikkben említett) felső határai
IV. MELLÉKLET A 9. cikk (3) bekezdésében említett költségkategóriák
I. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
I. FEJEZET
Hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) (a
továbbiakban: a strukturális alapok) és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános szabályokat állapítja meg,
az 1080/2006/EK, az 1081/2006/EK és az 1084/2006/EK rendeletekben megállapított különös rendelkezések
sérelme nélkül.
Ez a rendelet megállapítja azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a strukturális alapoknak és a Kohéziós
Alapnak (a továbbiakban: az alapok) hozzá kell járulniuk, azokat a kritériumokat, amelyek alapján a
tagállamok és a régiók az alapok keretében támogatásra jogosultak, a rendelkezésre álló pénzügyi
forrásokat és az ezek szétosztására vonatkozó kritériumokat.
Ez a rendelet meghatározza a kohéziós politika összefüggését, beleértve a kohézióra vonatkozó közösségi
stratégiai iránymutatások megállapítására alkalmazott módszert, a nemzeti stratégiai referenciakeretet
és a közösségi szintű vizsgálat folyamatát.
E célból e rendelet a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott felelősség alapján megállapítja a
partnerség, a programozás, az értékelés, az irányítás – beleértve a pénzügyi ellenőrzést –, a monitoring
tevékenység és az ellenőrzés elveit és szabályait.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak:
1. “operatív program”: a tagállam által benyújtott és a Bizottság által elfogadott dokumentum, amely
összefüggő prioritások alkalmazásával fejlesztési stratégiát határoz meg, amelynek megvalósításához
valamely alapból, illetve a “konvergencia” célkitűzés esetében a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból
támogatást vesznek igénybe;
2. “prioritási tengely”: valamely operatív program stratégiájának egyik prioritása, amely olyan
műveleteket foglal magában, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, és konkrét, mérhető célokkal rendelkeznek;
3. “művelet”: az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében a monitoring
bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt vagy projektcsoport,
amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó
prioritási tengely céljai;
4. “kedvezményezett”: a közszférához vagy a magánszférához tartozó gazdasági megvalósító, szervezet vagy
cég, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért. A
Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek összefüggésében, a kedvezményezettek a köz- vagy a
magánszférához tartozó vállalkozások, amelyek egyedi tervet hajtanak végre, és állami támogatásban
részesülnek;
5. “közkiadás”: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi
hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely
kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek
finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság
közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a
szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [14] összhangban eljáró
közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő;
6. “közreműködő szervezet”: bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló
hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket
végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában.
7. “szabálytalanság”: a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági megvalósító cselekedetéből
vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az
általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti.
II. FEJEZET
Célkitűzések és feladatok
3. cikk
Célkitűzések
(1) A Közösség által a Szerződés 158. cikkével összhangban végrehajtott intézkedések célja a kibővített
Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése, hogy ezáltal támogassa a Közösség
harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. Ezen intézkedéseket az alapok, az Európai
Beruházási Bank (EBB) és egyéb, már létező pénzügyi eszközök által nyújtott támogatással kell
végrehajtani. Az említett fellépések célja, hogy csökkentsék a gazdasági, társadalmi és területi
egyenlőtlenségeket, amelyek különösen a fejlődésben lemaradt országokban és régiókban, valamint a
gazdasági és társadalmi átalakulással és a népesség elöregedésével összefüggésben alakultak ki.
Az alapok keretében végrehajtott intézkedéseknek – nemzeti és regionális szinten – magukban kell
foglalniuk a fenntartható fejlődést célzó közösségi prioritásokat azáltal, hogy fokozzák a növekedést, a
versenyképességet és növelik a foglalkoztatást, a társadalmi befogadást, valamint védik és javítják a
környezet minőségét.
(2) E célból az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EBB és az egyéb, már létező közösségi pénzügyi
eszközök mindegyike megfelelő módon hozzájárul a következő három célkitűzés megvalósításához:
a) a “konvergencia” célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé
fejlett tagállamokban és régiókban azáltal, hogy a fizikai és emberi tőkébe való jobb minőségű
beruházással javítja a növekedés és a foglalkoztatás feltételeit, fokozza az innováció és a tudásalapú
társadalom fejlődését, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességet, a környezet
védelmét és állapotának javítását, és a közigazgatás hatékonyságát. Ez az alapok elsődleges célkitűzése;
b) a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett
régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, felkészülve
a – többek között a kereskedelmi nyitáshoz kapcsolódó – gazdasági és társadalmi változásokra a humán
tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem
előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a
munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott
munkaerőpiac fejlesztése révén;
c) az “európai területi együttműködés” célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló
együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az
integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén,
valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten.
(3) A (2) bekezdésben említett három célkitűzés alapján az alapokból nyújtott támogatás – az alapok
természete szerint – egyrészről figyelembe veszi az egyedi gazdasági és társadalmi jellemzőket,
másrészről pedig a sajátos területi jellemzőket. A támogatás a gazdaság diverzifikációja által megfelelő
módon támogatja a fenntartható városfejlesztést, különösen a területfejlesztés, valamint a vidéki
térségek és a halászattól függő térségek megújulásának részeként. A támogatás továbbá kiterjed azokra a
térségekre, amelyek olyan földrajzi vagy természeti hátrányok által érintettek, amelyek súlyosbítják a
fejlesztéssel kapcsolatos problémákat, különös tekintettel a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében
említett legkülső régiókra, valamint kiterjed a nagyon kis népsűrűségű északi térségekre, egyes
szigetekre és szigeten fekvő tagállamokra, illetve a hegyvidéki térségekre.
4. cikk
Eszközök és feladatok
(1) Az alapok, összhangban az egyes alapokat szabályozó különös rendelkezésekkel, a következőképpen
járulnak hozzá a 3. cikk (2) bekezdésében említett három célkitűzés megvalósításához:
a) “konvergencia” célkitűzés: az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap;
b) “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés: az ERFA és az ESZA;
c) “európai területi együttműködés” célkitűzés: az ERFA.
(2) A Kohéziós Alap az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint a “konvergencia”
célkitűzés alapján támogatásra nem jogosult azon régiókban is nyújt támogatást, amelyek az alábbihoz
tartoznak:
a) az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult
tagállam; és
b) a 8. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumok alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult
tagállam.
(3) Az alapok a tagállamok és a Bizottság kezdeményezésére hozzájárulnak a technikai segítségnyújtás
finanszírozásához
III. FEJEZET
A támogatásra jogosult területek földrajzi lehatárolása
5. cikk
Konvergencia
(1) A “konvergencia” célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók az
1059/2003/EK rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a
továbbiakban: NUTS 2. szint) megfelelő régiók, amelyek esetében a 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó,
a vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék
(GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referenciaidőszak tekintetében.
(2) Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001–2003
közötti időszakra vonatkozó, vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított bruttó
nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI-átlagának 90 %-át, és amelyek rendelkeznek a Szerződés
104. cikkében említett gazdasági konvergenciafeltételek teljesítésére irányuló programmal.
(3) E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság haladéktalanul elfogadja azt a listát, amely az (1)
bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő régiókat, valamint a (2) bekezdésben említett
kritériumoknak megfelelő tagállamokat tartalmazza. Ez a lista 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig
hatályos.
A tagállamoknak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra szóló jogosultságát 2010-ben az EU-25re
vonatkozó közösségi GNI-adatok alapján felül kell vizsgálni.
6. cikk
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokból azok a
régiók jogosultak támogatásra, amelyek nem tartoznak sem az 5. cikk (1) bekezdésének, sem és a 8. cikk
(1) és (2) bekezdésének hatálya alá.
A 27. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeret előterjesztésekor az egyes tagállamok
megjelölik azokat a NUTS 1. szintű vagy NUTS 2. szintű régiókat, amelyekre vonatkozóan az ERFA által
finanszírozandó programot fognak benyújtani.
7. cikk
Európai területi együttműködés
(1) A határokon átnyúló együttműködés céljából, a támogatásra jogosult területek a Közösség NUTS 3.
szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiói, és a Közösség NUTS 3.
szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található valamennyi
régiója, figyelembe véve az együttműködési intézkedés során biztosítandó összhang és folyamatosság
érdekében esetlegesen szükséges kiigazításokat.
E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság – a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárással
összhangban – haladéktalanul elfogadja a támogatásra jogosult régiók listáját. Ez a lista 2007. január
1-jétől 2013. december 31-ig hatályos.
(2) A transznacionális együttműködés céljából a Bizottság – a 103. cikk (2) bekezdésében említett
eljárással összhangban – elfogadja a támogatásra jogosult transznacionális térségek listáját program
szerinti bontásban. Ez a lista 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig hatályos.
(3) Az interregionális együttműködés, az együttműködési hálózatok és a tapasztalatcsere céljából a
Közösség egész területe támogatásra jogosult.
8. cikk
Átmeneti támogatás
(1) Azok a NUTS 2. szintű régiók, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően a “konvergencia”
célkitűzés alapján támogatásra jogosultak lettek volna, amennyiben a GDP támogathatósági küszöbértéke az
EU-15 átlagának 75 %-a maradt volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel az 5. cikk (1) bekezdése
szerint mért és számított, egy főre jutó nominális GDP-szintjük meg fogja haladni az EU-25 GDP-átlagának
75 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak a strukturális alapokból a “konvergencia” célkitűzés
alapján nyújtott támogatásra.
(2) Az 1260/1999/EK rendelet 3. cikke értelmében 2006-ban teljes mértékben az 1. célkitűzés hatálya alá
tartozó NUTS 2. szintű régiók, amelyek esetében az 5. cikk (1) bekezdése szerint mért és számított, egy
főre jutó nominális GDP meg fogja haladni az EU-15 GDP-átlagának 75 %-át, átmeneti és egyedi alapon
jogosultak a strukturális alapokból a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján
nyújtott támogatásra.
Elismerve, hogy az 1997–1999 időszak felülvizsgált adatai alapján Ciprus a 2004–2006 közötti időszakban
az 1. célkitűzés alapján támogatásra lett volna jogosult, Ciprus a 2007–2013 közötti időszak során az
első albekezdésben említett régiókra alkalmazandó átmeneti finanszírozásban részesül.
(3) A 2006-ban a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok, amelyek támogathatósága továbbra is
fennállna, amennyiben a GNI-re vetített támogathatósági küszöbértéke az EU-15 átlagának 90 %-a maradt
volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel esetükben az egy főre jutó nominális GNI meg fogja haladni az
EU-25 5. cikk (2) bekezdése szerint mért és számított GNI 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak
a Kohéziós Alapból a “konvergencia” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.
(4) E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság haladéktalanul elfogadja azt a listát, amely
tartalmazza az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő régiókat, valamint az e
cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő tagállamokat. Ez a lista 2007. január 1-jétől
2013. december 31-ig hatályos.
IV. FEJEZET
A támogatás alapelvei
9. cikk
Kiegészítő jelleg, összhang, koordináció és megfelelés
(1) Az alapok által biztosított támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket – beleértve a regionális
és helyi szintű intézkedéseket is –, és beépíti ezekbe az intézkedésekbe a közösségi prioritásokat.
(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az alapok és a tagállamok által biztosított támogatás
összhangban van a Közösség tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítik az egyéb
közösségi pénzügyi eszközöket. Ennek az összhangnak és kiegészítő jellegnek különösen a kohézióra
vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban, a nemzeti stratégiai referenciakeretekben és az
operatív programokban kell megmutatkoznia.
(3) Az alapok által társfinanszírozott támogatás célzottan a versenyképesség és a munkahelyteremtés
előmozdításának uniós prioritásaira irányul, ideértve a növekedésről és a 2005/600/EK tanácsi
határozatban [15] foglalt, a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatások (2005–2008)
célkitűzéseinek teljesítését is. A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően biztosítják, hogy
a 2004. május 1. előtt az Európai Uniót képező államoknak a “konvergencia” célkitűzéshez tartozó
kiadásai 60 %-át, és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez tartozó kiadásai 75
%-át a fent említett prioritásokra fordítják. A IV. mellékletben szereplő költségkategóriákon alapuló
ezen célértékek a teljes programozási időszak folyamán átlagként alkalmazandók.
A célból, hogy biztosított legyen az egyedi nemzeti körülmények – többek között az egyes érintett
tagállamok nemzeti reformprogramjában meghatározott prioritások – figyelembevétele, a Bizottság és a
tagállam úgy határozhat, hogy megfelelő módon kiegészíti a IV. mellékletben található kategóriák
listáját.
E célértékekhez valamennyi érintett tagállamnak hozzá kell járulnia.
Azon tagállamok, amelyek 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz, saját
kezdeményezésükre határozhatnak e rendelkezések alkalmazásáról.
(4) A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően biztosítják az alapokból, az EMVA-ból (Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), az EHA-ból (Európai Halászati Alap) nyújtott támogatásoknak,
valamint az EBB-től és egyéb, már létező pénzügyi eszközökből származó támogatások összehangolását.
(5) Az alapok által finanszírozott műveleteknek meg kell felelniük a Szerződés és az annak értelmében
elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek.
10. cikk
Programozás
Az alapok célkitűzéseit egy többéves programozási rendszer keretében kell megvalósítani, amely több
szakaszból áll, beleértve a prioritások meghatározását, a finanszírozást, valamint egy irányítási és
ellenőrzési rendszert.
11. cikk
Partnerség
(1) Az alapok célkitűzéseit a Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (a
továbbiakban: a partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam adott esetben és a hatályban lévő
nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban partnerséget alakít ki többek között a következő
hatóságokkal és szervekkel:
a) az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok;
b) a gazdasági és társadalmi partnerek;
c) bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem
kormányzati szervezetek, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős
szervezetek.
A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi
szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott
területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és
férfiak közötti egyenlőség és a – környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények
integrációja által megvalósuló – fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét.
(2) A partnerséget az (1) bekezdésben meghatározott egyes partnerkategóriákra vonatkozó intézményi, jogi
és pénzügyi hatáskörökkel teljes összhangban kell megvalósítani.
A partnerség az operatív programok előkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését fogja át.
A tagállamok adott esetben valamennyi érintett partnert – különösen a régiókat – bevonják a programozás
különböző szakaszaiba az egyes szakaszok tekintetében megállapított határidőn belül.
(3) A Bizottság minden évben konzultál a gazdasági és szociális partnereket európai szinten képviselő
szervezetekkel az alapokból nyújtott támogatásokról.
12. cikk
A területi szintű végrehajtás
A tagállamok felelősek a 32. cikkben említett operatív programok végrehajtásáért a megfelelő területi
szinten, az egyes tagállamokra jellemző intézményi rendszerrel összhangban. Ezt a hatáskört e
rendelettel összhangban kell gyakorolni.
13. cikk
Arányos intervenció
(1) A Bizottság és a tagállamok által az alapok végrehajtása során felhasznált pénzügyi és igazgatási
forrásoknak:
a) a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt indikátorok kiválasztása;
b) a 47. és 48. cikkben említett értékelés;
c) az 58. cikk e) és f) pontjában említett irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó általános
elvek;
d) a 67. cikkben említett jelentéstétel
tekintetében arányosnak kell lenniük az adott operatív programra fordított kiadások teljes összegével.
(2) Az ellenőrzésekkel kapcsolatos arányosságra vonatkozóan továbbá különös rendelkezéseket fogalmaz meg
e rendelet 74. cikke.
14. cikk
Megosztott irányítás
(1) Az alapok számára biztosított uniós költségvetést – a 45. cikkben említett technikai segítségnyújtás
kivételével – a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében kell végrehajtani az az
Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június
25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet [16] 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.
Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodás elvét kell alkalmazni.
(2) A Bizottság a következőképpen gyakorolja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására
vonatkozó hatáskörét:
a) ellenőrzi a tagállamokban az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működését, a 71. 72. és
73. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban;
b) megszakítja a kifizetési határidőt vagy részben vagy egészben felfüggeszti a kifizetést a 91. és 92.
cikkel összhangban, amennyiben a nemzeti irányítási és ellenőrzési rendszerek eredménytelennek
bizonyulnak, és bármely más előírt pénzügyi korrekciót alkalmaz a 100. és a 101. cikkben meghatározott
eljárásokkal összhangban;
c) ellenőrzi az előleg visszatérítését, és automatikusan visszavonja a költségvetési
kötelezettségvállalásokat a 82. cikk (2) bekezdésében és a 93–97. cikkben megállapított eljárásokkal
összhangban.
15. cikk
Addicionalitás
(1) A strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait vagy az
annak megfelelő strukturális kiadásokat.
(2) A “konvergencia” célkitűzés hatálya alá tartozó régiók tekintetében a Bizottság és a tagállamok
meghatározzák a köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások azon szintjét, amelyet a tagállamoknak
fenn kell tartaniuk az érintett régiókban a programozási időszak folyamán.
A tagállami kiadások szintjét a Bizottságnak a 28. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti stratégiai
referenciakeretre vonatkozó határozata tartalmazza. A 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak
megfelelően elfogadott bizottsági módszertani dokumentum iránymutatásként szolgál.
(3) Fő szabályként a kiadások (2) bekezdésben említett szintjének el kell érnie legalább az előző
programozási időszakban elért, reálértéken számított átlagos éves kiadások összegét.
Továbbá a kiadások szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni azokat az általános makroökonómiai
feltételeket, amelyek mellett a finanszírozást végrehajtják, valamint az egyes különleges vagy kivételes
gazdasági helyzeteket, például a privatizációt vagy a tagállamok kivételes szintű köz- vagy azzal
egyenértékű strukturális kiadásait a korábbi programozási időszak során.
(4) A Bizottság az egyes tagállamokkal együttműködve, 2011-ben félidős addicionalitási vizsgálatot végez
a “konvergencia” célkitűzés tekintetében. Az említett félidős vizsgálat részeként a Bizottság, az adott
tagállammal konzultálva, a strukturális kiadások előírt szintjének módosításáról határozhat, amennyiben
az érintett tagállam gazdasági helyzete a (2) bekezdésben említett köz- vagy azzal egyenértékű
strukturális kiadások szintjének meghatározásakor fennálló gazdasági helyzethez képest jelentősen
megváltozott. A 28. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági határozatot e kiigazításnak megfelelően
módosítani kell.
A Bizottság az egyes tagállamokkal együttműködve, utólagosan, 2016. december 31-én megvizsgálja az
addicionalitást a “konvergencia” célkitűzés tekintetében.
A tagállam az előzetesen meghatározott köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások szintjének való
megfelelésnek vizsgálatához szükséges információkat továbbítja a Bizottságnak. Szükség esetén
statisztikai becslés módszereit kell alkalmazni.
A Bizottság a vizsgálat mindhárom szakaszának lezárását követően közzéteszi az addicionalitás
vizsgálatáról szóló eredményeket tagállamok szerint, beleértve a módszertant és az információforrásokat.
16. cikk
Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma
A tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti
esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során.
A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson,
valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen
megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alapok különböző végrehajtási szakaszai során, különös
tekintettel az alapokhoz való hozzáférésre. Különösen, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése az
egyik olyan kritérium, amelynek az alapokból társfinanszírozott műveletek meghatározásakor meg kell
felelni, és amelyet a megvalósítás különböző fázisaiban figyelembe kell venni.
17. cikk
Fenntartható fejlődés
Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának
javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében
megállapítottak szerint.
V. FEJEZET
Pénzügyi keret
18. cikk
Globális források
(1) A 2007–2013 közötti időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó kötelezettségvállalások
tekintetében rendelkezésre álló források összege 2004-es árakon 308041000000 EUR, az 1. mellékletben
feltüntetett éves bontásban.
Az első albekezdésben említett összeg programozása, majd az Európai Unió általános költségvetésébe
történő későbbi belefoglalása céljából annak évi 2 %-os indexálására kerül sor.
A költségvetési forrásoknak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések közötti felosztása
során a “konvergencia” célkitűzés régióira jelentős súlyt kell fektetni.
(2) A II. mellékletben megállapított kritériumok és módszerek alapján a Bizottság – a 23. és 24. cikkben
említett rendelkezések sérelme nélkül – tagállamok szerinti, éves indikatív bontást készít.
(3) Az II. melléklet 12–30. pontjában említett összegeket a 19., 20. és 21. cikkben említett összegek
tartalmazzák, és azokat a programozási dokumentumokban világosan meg kell határozni.
19. cikk
A “konvergencia” célkitűzés számára biztosított források
A “konvergencia” célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett
források 81,54 %-át teszi ki (azaz összesen 251163134221 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra
a különböző alkotóelemek között:
a) 70,51 % (azaz összesen 177083601004 EUR) az 5. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozás céljára,
a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a
regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;
b) 4,99 % (azaz összesen 12521289405 EUR) a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti és egyedi
támogatás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra
jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát
alkalmazva;
c) 23,22 % (azaz összesen 58308243811 EUR) az 5. cikk (2) bekezdésében említett finanszírozás céljára, a
tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a népességet, a nemzeti prosperitást és az
ország területét alkalmazva;
d) 1,29 % (azaz összesen 3250000000 EUR) a 8. cikk (3) bekezdésében említett átmeneti és egyedi
támogatás céljára.
20. cikk
A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított források
A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk
(1) bekezdésében említett források 15,95 %-át teszi ki (azaz összesen 49127784318 EUR-t), és ez az
alábbi módon kerül elosztásra a különböző alkotóelemek között:
a) 78,86 % (azaz összesen 38742477688 EUR) a 6. cikkben említett finanszírozás számára, a
tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a
regionális prosperitást, a munkanélküliségi rátát és a foglalkoztatási arányt és a népsűrűséget
alkalmazva; valamint
b) 21,14 % (azaz összesen 10385306630 EUR) a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti és egyedi
támogatás számára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra
jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát
alkalmazva.
21. cikk
Az “európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított források
(1) Az “európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1)
bekezdésében említett források 2,52 %-át teszi ki (azaz összesen 7750081461 millió EUR-t). Ezeket a
forrásokat – a II. melléklet 22. pontjában említett összeg kivételével – az alábbi módon kell elosztani
a különböző alkotóelemek között:
a) 73,86 % (azaz 5576358149 millió EUR) a 7. cikk (1) bekezdésében említett, határokon átnyúló
együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a
támogatásra jogosult népességet alkalmazva;
b) 20,95 % (azaz 1581720322 millió EUR) a 7. cikk (2) bekezdésében említett transznacionális
együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a
támogatásra jogosult népességet alkalmazva;
c) 5,19 % (azaz 392002991 millió EUR) a 7. cikk (3) bekezdésében említett, interregionális
együttműködés, együttműködési hálózatok és tapasztalatcsere finanszírozására.
(2) Az ERFA által az európai szomszédságpolitika és az Oroszországgal fennálló stratégiai partnerség
alapján az európai szomszédsági és partnerségi eszköz keretében a határokon átnyúló és tengeri medencét
érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás, valamint az 1085/2006/EK rendelet szerinti előcsatlakozási
segítségnyújtási eszköz keretében a határokon átnyúló programokhoz nyújtott hozzájárulás összege
813966000 EUR, ami az érintett tagállamok jelzésének eredménye, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt
forráselosztásaikból levonva. Ezeket az ERFA-hozzájárulásokat nem lehet átcsoportosítani az érintett
tagállamok között.
(3) Az ERFA által a (2) bekezdésben említett eszközök keretében az egyes határokon átnyúló, és tengeri
medencét érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás azzal a feltétellel ítélhető oda, hogy az egyes
programokhoz ilyen eszközökből származó hozzájárulás legalább egyenértékű az ERFA által biztosítottal.
Az egyenértékűség azonban európai szomszédsági és partnerségi eszköz esetében maximálisan 465690000 EUR
összegig, az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz esetében pedig maximálisan 243782000 EUR összegig
érvényes.
(4) A (2) bekezdésben említett ERFA-hozzájáruláshoz tartozó éves előirányzatokat a (2) bekezdésben
említett eszközök határokon átnyúló alkotóelemére vonatkozó költségvetési tételek tartalmazzák a 2007.
költségvetési évben.
(5) 2008-ban és 2009-ben a második bekezdésben említett éves ERFA-hozzájárulás, amelyre vonatkozóan
legkésőbb június 30-ig nem nyújtottak be operatív programot a Bizottsághoz a (2) bekezdésben említett
eszközök határokon átnyúló és tengeri medencét érintő alkotóelemei alapján, az érintett tagállamok
rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő
finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.
Amennyiben legkésőbb 2010. június 30-ig még vannak olyan operatív programok a (2) bekezdésben említett
eszközök határokon átnyúló és tengeri medencét érintő alkotóeleme alapján, amelyeket nem nyújtottak be a
Bizottsághoz, a (2) bekezdésben említett ERFA-hozzájárulás egészét az érintett tagállamok rendelkezésére
kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő
finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.
(6) Amennyiben a (2) bekezdésben említett, határokon átnyúló és tengeri medencét érintő programok
Bizottság általi elfogadását követően a programok megszüntetése szükségessé válik, mert
a) a partnerország nem írja alá a finanszírozási megállapodást a program elfogadását követő év végéig;
vagy
b) a program végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban felmerülő problémák miatt,
akkor a (2) bekezdésben említett, a még le nem kötött éves részleteknek megfelelő ERFA-hozzájárulást
kérésükre az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1)
bekezdés a) pontja alapján történő finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló
együttműködést is.
22. cikk
A források közötti átcsoportosítás tilalma
Az alapok egyes célkitűzései és azok alkotóelemei keretében a tagállamonként elosztott előirányzatok nem
csoportosíthatók át azok között.
Az első albekezdéstől eltérve, az “európai területi együttműködés” célkitűzés keretében valamennyi
tagállam a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett alkotóelemek egyikéhez tartozó pénzügyi
támogatás legfeljebb 15 %-át átcsoportosíthatja a másik alkotóelemhez.
23. cikk
A teljesítési tartalék forrásai
A 19. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, és a 20. cikkben említett források 3 %-át az 50. cikkel
összhangban el lehet osztani.
24. cikk
A technikai segítségnyújtás számára biztosított források
A 18. cikk (1) bekezdésében említett források 0,25 %-át a Bizottság technikai segítségnyújtására kell
fordítani a 45. cikkben meghatározottak szerint.
II. CÍM
A KOHÉZIÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
I. FEJEZET
A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások
25. cikk
Tartalom
A Tanács közösségi szintű, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, tömör stratégiai
iránymutatásokat készít, amelyek meghatározzák az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozó indikatív
keretet, figyelembe véve egyéb vonatkozó közösségi politikákat.
Az említett iránymutatások az alapok valamennyi célkitűzése esetében különösen a Közösség prioritásait
juttatják érvényre, a Közösség kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható fejlődésének elősegítése
érdekében, a 3. cikk (1) bekezdésében említettek szerint.
Az iránymutatások az integrált iránymutatások figyelembevételével kerülnek kidolgozásra, amelyek
magukban foglalják a Tanács által a Szerződés 99. és 128. cikkében megállapított eljárással összhangban
elfogadott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat és a foglalkoztatási iránymutatásokat.
26. cikk
Elfogadás és felülvizsgálat
A Bizottság a tagállamokkal folytatott szoros együttműködést követően javaslatot tesz az e rendelet 25.
cikkében említett, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokra. A kohézióra vonatkozó
közösségi stratégiai iránymutatásokat 2007. február 1-ig a Szerződés 161. cikkében megállapított
eljárásnak megfelelően el kell fogadni. A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat az
Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások – a tagállamokkal folytatott szoros
együttműködést követően – félidős felülvizsgálat tárgyát képezhetik az első albekezdésben megállapított
eljárásnak megfelelően, amennyiben erre a Közösség prioritásaiban bekövetkezett bármely lényegi változás
figyelembevétele céljából szükség van.
A kohézióra vonatkozó stratégiai iránymutatások félidős felülvizsgálata nem kötelezi a tagállamokat sem
az operatív programok, sem a nemzeti stratégiai referenciakeretük felülvizsgálatára.
II. FEJEZET
Nemzeti stratégiai referenciakeret
27. cikk
Tartalom
(1) A tagállamok nemzeti stratégiai referenciakeretet nyújtanak be, amely biztosítja, hogy az alapokból
származó támogatás összhangban áll a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokkal, továbbá
meghatározza egyrészről a közösségi prioritások, másrészről a nemzeti reformprogramja közötti
kapcsolatot.
(2) Az egyes nemzeti stratégiai referenciakeretek az alapok programozásának előkészítésében hivatkozási
eszközként szolgálnak.
(3) A nemzeti stratégiai referenciakeret a “konvergencia” célkitűzésre és a “Regionális versenyképesség
és foglalkoztatás” célkitűzésre vonatkozik. Amennyiben egy tagállam úgy határoz, az “európai területi
együttműködés” célkitűzésre is alkalmazható, a többi érintett tagállam későbbi választási lehetőségének
sérelme nélkül.
(4) A nemzeti stratégiai referenciakeret a következő elemeket tartalmazza:
a) a fejlődésben megmutatkozó egyenlőtlenségek, gyengeségek és lehetőségek elemzése, az európai és a
világgazdaság tendenciáinak figyelembevételével;
b) az elemzés alapján választott, a tematikus és területi prioritásokat magában foglaló stratégia. Adott
esetben e prioritások magukban foglalják a városok fenntartható fejlődésére vonatkozó intézkedéseket, a
vidéki gazdaságok és a halászattól függő térségek diverzifikálását;
c) a “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez tartozó operatív
programok listája;
d) annak leírása, hogy a “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésre
vonatkozó kiadások miként járulnak hozzá a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdításához –
többek között a 9. cikk (3) bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált
iránymutatásokban (2005–2008) foglalt célkitűzések teljesítésére – irányuló uniós prioritásokhoz;
e) indikatív éves allokációk alaponkénti és programonkénti bontásban;
f) kizárólag a “konvergencia” célkitűzés régiói esetében:
i. a tagállam igazgatási hatékonyságának erősítése céljából tervezett intézkedés;
ii. az EMVA és az EHA keretében megállapított teljes éves előirányzat összege;
iii. a 15. cikkben említett addicionalitás elve betartásának előzetes vizsgálatához szükséges
információ;
g) az 5. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdése szerint a Kohéziós Alapra jogosult tagállamok
esetében az operatív programok és az EMVA, az EHA, valamint adott esetben az EBB és egyéb, már létező
pénzügyi eszközök általi támogatások közötti koordinációt biztosító mechanizmusokra vonatkozó
információ.
(5) Ezenfelül a nemzeti stratégiai referenciakeret adott esetben a következő elemeket is tartalmazhatja:
a) a közösségi kohéziós politika és az érintett tagállam megfelelő nemzeti, ágazati és regionális
politikái közötti koordinációra vonatkozó eljárás;
b) a (4) bekezdés g) pontjában említettek alá nem tartozó tagállamok esetében az operatív programok és
az alapokból, az EMVA-ból, az EHA-ból nyújtott támogatások, valamint az EBB és egyéb, már létező
pénzügyi eszközök általi támogatások közötti koordinációt szolgáló mechanizmusokra vonatkozó információ.
(6) A nemzeti stratégiai referenciakeretben szereplő információk figyelembe veszik az egyes tagállamok
sajátos intézményi szabályozását.
28. cikk
Előkészítés és elfogadás
(1) A nemzeti stratégiai referenciakeretet a tagállamok a 11. cikkben említett, érintett partnerekkel
való konzultációt követően, az általuk legmegfelelőbbnek ítélt eljárásnak megfelelően, és a saját
intézményi struktúráján belüli egyeztetést követően készítik el. A referenciakeret 2007. január 1-jétől
2013. december 31-ig hatályos.
A tagállamok a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottsággal párbeszédet folytatva készítik el, a
közös megközelítés biztosítása érdekében.
(2) Az egyes tagállamok a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások elfogadását követő öt
hónapon belül továbbítják a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottságnak. A Bizottság tudomásul
veszi a nemzeti stratégiát és az alapokból származó támogatás számára választott prioritási témákat, és
a referenciakeret kézhezvételtől számított három hónapon belül megteszi az általa megfelelőnek ítélt
észrevételeket.
A tagállamok a nemzeti stratégiai referenciakeretet és a 32. cikkben említett operatív programokat
azonos időben is előterjeszthetik.
(3) A 32. cikk (5) bekezdésében említett operatív programok elfogadását megelőzően vagy azzal
egyidejűleg a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a következőkről dönt:
a) az operatív programoknak a 27. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett listája;
b) a 27. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett indikatív éves allokáció alaponkénti és
programonkénti bontásban; és
c) kizárólag a “konvergencia” célkitűzés esetében, a kiadások azon szintje, amely garantálja a 15.
cikkben említett addicionalitás elvének betartását, valamint a 27. cikk (4) bekezdése f) pontjának i.
alpontjában említett, az igazgatási hatékonyság erősítése céljából tervezett intézkedést.
III. FEJEZET
Stratégiai nyomon követés
29. cikk
A tagállamok stratégiai jelentéstétele
(1) Első alkalommal 2007-ben minden egyes tagállam a nemzeti reformprogramról szóló éves végrehajtási
jelentésébe foglal egy összefoglaló szakaszt az alapok társfinanszírozásából részesülő operatív
programoknak a nemzeti reformprogram végrehajtásához történő hozzájárulásáról.
(2) Legkésőbb 2009 és 2012 végéig a tagállamok összefoglaló jelentést nyújtanak be, amely információkat
tartalmaz az alapok általi társfinanszírozásból részesülő programok alábbiakhoz történő
hozzájárulásáról:
a) a Szerződésben megállapított kohéziós politikai célkitűzések végrehajtása;
b) az alapoknak az e rendeletben foglalt feladatai teljesítése;
c) a 25. cikkben említett, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban részletezett,
valamint a 27. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeretben pontosított prioritások
végrehajtása; és
d) a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítására vonatkozó célkitűzés, valamint a 9. cikk (3)
bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005–
2008) foglalt célkitűzések teljesítésének megvalósítása.
(3) Valamennyi tagállam meghatározza a (2) bekezdésben említett jelentés tartalmát, az alábbiak
megállapítása céljából:
a) a társadalmi-gazdasági helyzet és tendenciák;
b) az elfogadott stratégia végrehajtásával kapcsolatos eredmények, kihívások és jövőbeni távlatok; és
c) példák a bevált gyakorlatra.
(4) E cikknek a nemzeti reformprogramra történő hivatkozásai vonatkoznak a növekedésről és a
foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokra (2005–2008), valamint egyaránt alkalmazandók az
Európai Tanács által meghatározott bármely egyenértékű iránymutatásokra.
30. cikk
Az Európai Bizottság stratégiai jelentéstétele és vita a kohéziós politikáról
(1) Első alkalommal 2008-ban, és azt követően évente, a Bizottság a tavaszi Európai Tanács számára
készítendő, éves előrehaladási jelentésébe foglal egy szakaszt, amely összefoglalja a 29. cikk (1)
bekezdésében említett tagállami jelentéseket, különösen a versenyképesség és a munkahelyteremtés
előmozdítása uniós prioritásainak megvalósításában elért eredményeket, beleértve a 9. cikk (3)
bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005–
2008) foglalt célkitűzések teljesítését is.
(2) 2010-ben és 2013-ban, legkésőbb április 1-jéig, a Bizottságnak stratégiai jelentést kell készítenie,
amely összefoglalja a 29. cikk (2) bekezdésében említett tagállami jelentéseket. Adott esetben a
jelentést külön szakaszként a Szerződés 159. cikkében említett jelentésbe foglalják.
(3) A Tanács a fenti (2) bekezdésben említett stratégiai jelentést annak közzétételét követően a lehető
leghamarabb megvizsgálja. A jelentést az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
és a Régiók Bizottsága elé terjesztik, és ezen intézményeket felkérik a jelentés megvitatására.
31. cikk
Kohéziós jelentés
(1) A Szerződés 159. cikkében említett bizottsági jelentés különösen a következőket tartalmazza:
a) beszámoló a gazdasági és társadalmi kohézió terén történt előrehaladásról, beleértve a régiók
társadalmi-gazdasági helyzetét és fejlődését, valamint közösségi prioritások integrációját;
b) beszámoló az alapok, az EBB és más pénzügyi eszközök szerepéről, valamint egyéb közösségi és nemzeti
politikáknak az elért előrehaladásra gyakorolt hatásáról.
(2) A jelentés szükség esetén tartalmazza a következőket:
a) a gazdasági és szociális kohézió erősítése céljából elfogadandó közösségi intézkedésekre és
politikákra vonatkozó esetleges javaslatok;
b) a közösségi politika változásainak tükrözése érdekében szükséges, a kohézióra vonatkozó közösségi
stratégiai iránymutatások tekintetében végrehajtandó esetleges, javasolt kiigazítások.
III. CÍM
PROGRAMOZÁS
I. FEJEZET
Általános rendelkezések a strukturális alapokról és a kohéziós alapról
32. cikk
Az operatív programok előkészítése és jóváhagyása
(1) A tagállamokban az alapok a nemzeti stratégiai referenciakereten belül operatív programok formájában
fejtik ki tevékenységüket. Valamennyi operatív program egy 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti
időszakra vonatkozik. A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában egy operatív program a
3. cikkben említett három célkitűzés közül kizárólag egyre vonatkozhat.
(2) Az egyes operatív programokat a tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság állítja össze, a 11.
cikkben említett partnerekkel együttműködésben.
(3) A tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb öt hónappal a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai
iránymutatásoknak a 26. cikkben említett elfogadását követően benyújtja a Bizottságnak az operatív
programra vonatkozó javaslatát, amely a 37. cikkben említett alkotóelemek mindegyikét tartalmazza.
(4) A Bizottság értékeli a javasolt operatív programot annak meghatározása érdekében, hogy az
hozzájárul-e a nemzeti stratégiai referenciakeret és a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai
iránymutatások céljaihoz és prioritásaihoz. Amennyiben a Bizottság az operatív program kézhezvételét
követő két hónapon belül úgy ítéli meg, hogy az operatív program nem járul hozzá a nemzeti stratégiai
referenciakeret és a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások célkitűzéseinek
megvalósításához, felkérheti a tagállamot, hogy valamennyi szükséges további információt bocsásson a
Bizottság rendelkezésére, és adott esetben ennek megfelelően vizsgálja felül javasolt programját.
(5) A Bizottság valamennyi operatív programot a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal annak a
tagállam általi szabályszerű benyújtását – és 2007. január 1-jét – követően elfogad.
33. cikk
Az operatív programok felülvizsgálata
(1) A tagállam vagy a Bizottság az érintett tagállammal egyetértésben kezdeményezheti az operatív
programok felülvizsgálatát, és – szükség esetén – a program hátralévő része tekintetében módosíthatók az
alábbi egy vagy több esetben:
a) jelentős társadalmi-gazdasági változásokat követően;
b) a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritásokban bekövetkezett jelentős változások nagyobb
mértékben vagy eltérő módon való figyelembevétele céljából;
c) a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékelés fényében; vagy
d) végrehajtási nehézségek következtében.
Az operatív programokat az 50. és 51. cikkben említett tartalékok kiosztását követően szükség esetén
felülvizsgálják.
(2) A Bizottság az operatív programok felülvizsgálata iránti kérelmekről a lehető leghamarabb, de
legkésőbb annak a tagállam általi szabályszerű benyújtását követő három hónapon belül határozatot fogad
el.
(3) Az operatív programok felülvizsgálata nem teszi szükségessé a Bizottság 28. cikk (3) bekezdésében
említett döntésének felülvizsgálatát.
34. cikk
Az alapok egyedi jellege
(1) Amennyiben a (3) bekezdés másként nem rendelkezik, az operatív programok kizárólag egy alapból
részesülhetnek finanszírozásban.
(2) Az alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben megállapított eltérő rendelkezések sérelme nélkül, az
ERFA és az ESZA kiegészítő jelleggel és az operatív program minden egyes prioritási tengelyéhez a
közösségi támogatás 10 %-a erejéig finanszírozhat a másik alap támogatási körébe tartozó intézkedéseket,
feltéve, hogy azokra a művelet kielégítő végrehajtásához szükség van, és azok a művelethez közvetlenül
kapcsolódnak.
(3) A Kohéziós Alapból támogatásban részesülő tagállamokban az ERFA és a Kohéziós Alap együttesen nyújt
támogatást a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem operatív programjai számára, a nagyobb
projekteket is beleértve.
35. cikk
Földrajzi hatály
(1) A “konvergencia” célkitűzés keretében benyújtott operatív programokat a megfelelő földrajzi szinten
és legalább a NUTS 2. szintű régiók szintjén kell kidolgozni.
A “konvergencia” célkitűzés keretében benyújtott, a Kohéziós Alap hozzájárulásával megvalósítandó
operatív programokat nemzeti szinten kell kidolgozni.
(2) A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában a “regionális versenyképesség és
foglalkoztatás” célkitűzés keretében benyújtott operatív programokat az ERFA finanszírozásában részesülő
régiók esetében a tagállam sajátos intézményrendszerének megfelelően a NUTS 1. szintű vagy NUTS 2.
szintű régiók szintjén kell kidolgozni. Amennyiben azokat az ESZA finanszírozza, a tagállam az ennek
megfelelő szinten dolgozza ki a programokat.
(3) Az “európai területi együttműködés” célkitűzés keretében benyújtott, a határokon átnyúló
együttműködésre irányuló operatív programokat általában az egyes határokra vagy megfelelő
csoportosításban a határok egy csoportjára, NUTS 3. szintű szinten kell kidolgozni, az enklávékat is
beleértve. Az “európai területi együttműködés” célkitűzés keretében benyújtott, transznacionális
együttműködésre irányuló operatív programokat az egyes transznacionális együttműködési területek
szintjén dolgozzák ki. Az interregionális együttműködésre és a tapasztalatcserére irányuló programok a
Közösség egész területére vonatkoznak.
36. cikk
Az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap részvétele
(1) Az EBB és az EBA az alapokmányukban megállapított szabályoknak megfelelően részt vehet az alapokból
származó támogatás programozásában.
(2) A tagállamok kérésére az EBB és az EBA részt vehet a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az
operatív programok előkészítésében, valamint a projektek, különösen a nagyprojektek előkészítésére, a
finanszírozás szabályozására és a köz- és magánszféra partnerségére irányuló tevékenységekben. A
tagállamok az EBB-vel és az EBA-val egyetértésben a megadott hiteleket az operatív programok egy vagy
több prioritására koncentrálhatják, különösen az innováció, a tudásalapú gazdaság, az emberi tőke, a
környezetvédelem és az alapinfrastruktúra-projektek területén.
(3) A 28. cikk (3) bekezdésében említett döntés és az operatív programok elfogadása előtt a Bizottság
konzultálhat az EBB-vel és az EBA-val. A konzultáció különösen azokat az operatív programokat érinti,
amelyek tartalmazzák a hitelek vagy a piaci alapú finanszírozás más típusainak mozgósítására –
prioritásaik jellegénél fogva – alkalmas nagyprojektek vagy programok indikatív listáját.
(4) Amennyiben a nagyprojektek értékelésekor helyénvalónak látja, a Bizottság felkérheti az EBB-t az
említett projektek műszaki minőségének, valamint gazdasági és pénzügyi életképességének megvizsgálására,
különösen a végrehajtani vagy fejleszteni kívánt pénzügyi konstrukciók tekintetében.
(5) A Bizottság e cikk rendelkezéseinek végrehajtása során támogatást nyújthat az EBB-nek vagy az EBA-
nak.
II. FEJEZET
A programozás tartalma
1. szakasz
Operatív programok
37. cikk
A “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések operatív programjai
(1) A “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez kapcsolódó
operatív programok a következőket tartalmazzák:
a) a támogatásra jogosult terület vagy ágazat helyzetének elemzése az erősségek és gyengeségek
kiemelésével, valamint az ezekre irányuló stratégiával;
b) a választott prioritások indoklása, tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai
iránymutatásokra, a nemzeti stratégiai referenciakeretre, valamint a 48. cikkben említett előzetes
értékelés eredményére;
c) információ a prioritási tengelyekről és azok egyedi céljairól. A célokat számszerűsíteni kell az
eredményekre vonatkozó, korlátozott számú indikátor használatával, figyelembe véve az arányosság elvét.
A indikátoroknak lehetővé kell tenniük a kiindulási helyzethez képest elért haladás értékelését és a
prioritási tengelyek célkitúzései elérésének mérését;
d) tájékoztató jelleggel az alapokból az operatív programhoz való hozzájárulás programozott
felhasználásának kategóriák szerinti indikatív bontása, az e rendeletnek – a Bizottság által a 103. cikk
(3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott – végrehajtási szabályaival összhangban;
e) pénzügyi terv, amely az alábbi két táblázatot tartalmazza:
i. az egyes alapokból származó tervezett hozzájárulás teljes pénzügyi előirányzat összegének az 52., 53.
és 54. cikknek megfelelő évenkénti bontását tartalmazó táblázat. A pénzügyi terv a strukturális
alapokból származó teljes éves hozzájáruláson belül elkülönítve kell feltüntetnie az átmeneti
támogatásban részesülő régiók számára meghatározott előirányzatokat. Az alapokból évente biztosított
teljes hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a hatályos pénzügyi kerettel, figyelembe véve a
II. melléklet 6. bekezdésében megállapított fokozatos csökkentéseket;
ii. a teljes programozási időszak tekintetében az operatív program és valamennyi prioritási tengely
vonatkozásában a közösségi hozzájárulás és az annak nemzeti szinten megfelelő hozzájárulások teljes
pénzügyi előirányzatának összegét, és az alapokból származó hozzájárulás mértékét meghatározó táblázat.
Amennyiben az 53. cikkel összhangban a nemzeti hozzájárulás köz- és magánkiadásból tevődik össze, a
táblázat indikatív bontásban tünteti fel a köz- és magánkiadásokat. Amennyiben az 53. cikkel összhangban
a nemzeti hozzájárulás közkiadásból tevődik össze, a táblázat feltünteti a nemzeti közpénzből való
hozzájárulás összegét. Tájékoztató céllal bemutatja továbbá az EBB-től származó hozzájárulásokat és az
egyéb pénzügyi eszközöket;
f) az EMVA – és adott esetben az EHA – által finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegére vonatkozó
információ;
g) az operatív programra vonatkozó végrehajtási rendelkezések, beleértve a következőket:
i. az 59. cikkben meghatározott valamennyi szervezet kijelölése a tagállamok által, vagy – ha a tagállam
él a 74. cikkben megállapított választási lehetőséggel – más szervezetek és eljárások kijelölése a 74.
cikkben megállapított szabályoknak megfelelően;
ii. a monitoring- és értékelési rendszerek leírása;
iii. a Bizottság által teljesített kifizetések fogadására illetékes szervezetre, valamint a
kedvezményezettek számára történő kifizetések teljesítéséért felelős egy vagy több szervezetre vonatkozó
információ;
iv. a pénzmozgások átláthatóságának biztosítása céljából a pénzeszközök mobilizálásával és mozgásával
kapcsolatos eljárások meghatározása;
v. az operatív programnak a 69. cikkben említett nyilvánosságra hozatalát és az azzal kapcsolatos
tájékoztatás biztosítását célzó elemek;
vi. az e rendeletben a kifizetés, a monitoring és az értékelés vonatkozásában előírt követelményeknek
való megfeleléshez szükséges elektronikus adatcserére vonatkozóan a Bizottság és az érintett tagállam
által elfogadott eljárások leírása;
h) a programozási időszakban bizottsági jóváhagyás céljából várhatóan benyújtásra kerülő, a 39. cikk
szerinti nagyprojektek indikatív listája.
(2) A közlekedést és a környezetvédelmet érintő, az ERFA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott
operatív programoknak alaponként külön prioritási tengelyt és egyedi kötelezettségvállalásokat kell
tartalmazniuk.
(3) Az 1080/2006/EK rendelet 5. cikke második albekezdésének sérelme nélkül, a “regionális
versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozó operatív programok mindegyikének tartalmaznia
kell a prioritásokra vonatkozó tematikus, földrajzi és pénzügyi koncentráció indokolását, az említett
rendelet 5. cikkében, illetve az 1081/2006/EK rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint.
(4) Az ERFA által finanszírozott operatív programok ezenfelül a “konvergencia” és a “regionális
versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés esetében a következőket tartalmazzák:
a) adott esetben a fenntartható városfejlesztés megközelítésére vonatkozó információ;
b) egyedi prioritási tengelyek II. melléklet 20. bekezdésében említett kiegészítő keret szerint
finanszírozott intézkedésekhez a legkülső régiókat támogató operatív programokban.
(5) A II. melléklet kiegészítő rendelkezéseiben említett egy vagy több elosztási módszer valamelyike
által érintett operatív programoknak tartalmazniuk kell az ezen elosztásokra és azok ellenőrzésének
biztosítására előírt eljárásokra vonatkozó információt.
(6) A tagállam kezdeményezésére az ERFA által finanszírozott operatív programok a “konvergencia” és a
“regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések tekintetében a következőket is
tartalmazhatják:
a) a városi problémák kezelésére kiválasztott városok listája, valamint a városi hatóságokra való
hatáskör-átruházásra vonatkozó eljárások, lehetőség szerint globális támogatás keretében;
b) az interregionális együttműködést célzó intézkedések, legalább egy másik tagállam régiója vagy helyi
hatóságai részvételével.
(7) Az érintett tagállam kezdeményezésére az ESZA-hoz tartozó operatív programok a “konvergencia” és a
“regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések tekintetében tartalmazhatnak horizontális
megközelítést, vagy a legalább egy másik tagállam nemzeti, regionális vagy helyi hatóságainak
részvételével történő, interregionális és transznacionális intézkedésekre szánt prioritási tengelyt.
38. cikk
Az “európai területi együttműködés” célkitűzésre irányuló operatív programok
Az “európai területi együttműködés” célkitűzés alá tartozó operatív programok vonatkozásában az operatív
programok egyedi szabályait az 1080/2006/EK rendelet állapítja meg.
2. szakasz
Nagyprojektek
39. cikk
Tartalom
Az ERFA és a Kohéziós Alap operatív program keretében finanszírozhatja az olyan, munkálatok,
tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletek (a továbbiakban: a nagyprojektek) tekintetében
felmerülő költségeket, amelyek célja valamely pontos gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan
feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik, és amelynek teljes
költsége környezetvédelem esetében meghaladja a 25 millió EUR-t, más területeken az 50 millió EUR-t.
40. cikk
A Bizottsághoz benyújtott információ
A tagállam vagy az irányító hatóság a nagyprojektekre vonatkozóan megküldi a Bizottságnak a következő
információkat:
a) a végrehajtásért felelős szervezetre vonatkozó információ;
b) a beruházás jellegére vonatkozó információ és annak leírása, pénzügyi volumene és helye;
c) a megvalósíthatósági tanulmányok eredményei;
d) a projekt végrehajtásának ütemterve, valamint – amennyiben az érintett művelet végrehajtási időszaka
várhatóan hosszabb a programozási időszaknál – azok a szakaszok, amelyekre a 2007–2013 közötti
programozási időszakban közösségi társfinanszírozást igényelnek;
e) költség-haszon elemzés, beleértve a kockázatelemzést, valamint az érintett ágazatra és a tagállam
és/vagy régió, illetve – adott esetben és amennyiben lehetséges – a más közösségi régiók társadalmi-
gazdasági helyzetére várhatóan gyakorolt hatást is;
f) környezeti hatáselemzés;
g) a közpénzből való hozzájárulás indoklása;
h) a pénzügyi terv, amely bemutatja az összes tervezett pénzügyi erőforrást, valamint az alapokból, az
EBB-től, az EBA-tól és minden egyéb közösségi finanszírozási forrásból származó tervezett hozzájárulást,
beleértve az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó, a nagyprojektre szánt pénzügyi hozzájárulás
indikatív éves tervét is.
A Bizottság a fenti e) pontban meghatározott költség-haszon elemzés során alkalmazandó módszerre
vonatkozóan indikatív iránymutatást ad a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.
41. cikk
A Bizottság határozata
(1) A Bizottság – szükség esetén külső szakértőkkel konzultálva, az EBB-t is beleértve – a 40. cikkben
említett tényezőkre figyelemmel értékeli a nagyprojektet, annak az operatív program prioritásaival való
összhangját, az említett prioritások céljainak megvalósításához való hozzájárulását, valamint más
közösségi politikákkal való összhangját.
(2) A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a nagyprojektnek a tagállam vagy az irányító hatóság
általi benyújtását követő három hónappal határozatot fogad el, amennyiben a benyújtott anyag megfelel a
40. cikkben meghatározottaknak. A határozat meghatározza a fizikai tárgyat, azt az összeget, amelyre a
prioritási tengely társfinanszírozási rátája alkalmazandó, valamint az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból
származó pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó éves tervet.
(3) Amennyiben a Bizottság elutasítja az alapok pénzügyi hozzájárulását valamely nagyprojekthez, ennek
indokairól a második bekezdésben megállapított határidőn belül és feltételek szerint értesíti a
tagállamot.
3. szakasz
Globális támogatások
42. cikk
Általános rendelkezések
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program egy részének irányítását és végrehajtását
átruházhatja egy vagy több, a tagállam vagy az irányító hatóság által kijelölt közreműködő szervezetre,
beleértve a helyi hatóságokat, a regionális fejlesztési szervezeteket vagy a nem kormányzati
szervezeteket is, a tagállam vagy az irányító hatóság és az érintett szervezet között kötött
megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.
Az ilyen hatáskör-átruházás nem érinti az irányító hatóság és a tagállamok pénzügyi felelősségét.
(2) A globális támogatás kezeléséért felelős közreműködő szervezetnek bizonyítania kell
fizetőképességét, illetve az érintett területre, valamint az igazgatási és pénzügyi ellenőrzésre
vonatkozó szakértelmét. Kijelölésekor fő szabályként az operatív program által érintett régióban vagy
régiókban székhellyel vagy képviselettel kell rendelkeznie.
43. cikk
Végrehajtási rendelkezések
A 42. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás részletesen meghatározza különösen a következőket:
a) a globális támogatás keretében fedezendő műveletek típusai;
b) a kedvezményezettek kiválasztásának szempontjai;
c) az alapokból származó támogatás aránya és az említett támogatásra vonatkozó szabályok, beleértve az
esedékes kamatok felhasználására vonatkozókat is;
d) az 59. cikk (1) bekezdésében említett globális támogatás monitoringjára, értékelésére és pénzügyi
ellenőrzésének biztosítására vonatkozó rendelkezések az irányító hatóság tekintetében, beleértve a
jogosulatlanul kifizetett összegek visszatérítésének és a számlák bemutatásának részletes szabályait is;
e) adott esetben pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű eszköz használata, kivéve, ha az egyes
tagállamok intézményi előírásai szerint a tagállam vagy az irányító hatóság biztosít ilyen garanciát.
4. szakasz
Pénzügyi tervezés
44. cikk
Pénzügyi konstrukciók
A strukturális alapok az operatív program részeként finanszírozhatják az olyan, főként kis- és
középvállalkozások számára pénzügyi konstrukciók támogatásához való hozzájárulásokból álló műveletek
tekintetében felmerülő költségeket, mint például a kockázati tőkealapok, garanciaalapok és hitelalapok,
valamint városfejlesztési alapok számára, vagyis a köz- és magánszféra partnerségekbe és egyéb, a
fenntartható városfejlesztésre vonatkozó integrált tervben foglalt projektekbe befektető alapok számára.
Amennyiben ezeket a műveleteket holdingalapokon – azaz több kockázati tőkealapba, garanciaalapba,
városfejlesztési alapba és hitelalapba történő befektetés céljából felállított alapokon – keresztül
szervezik, a tagállam vagy az irányító hatóság végrehajthatja ezeket az alábbiak közül egy vagy több
formában:
a) a közbeszerzési szerződések odaítélése az alkalmazandó közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően;
b) egyéb esetekben, amennyiben a megállapodás a közbeszerzési törvény értelmében nem szolgáltatásra
irányuló közbeszerzési szerződés, e célból adomány formájában közvetlen pénzügyi hozzájárulásként
meghatározott támogatás nyújtása:
i. az EBB és az EBA részére; vagy
ii. pénzügyi intézmény részére pályázat kiírása nélkül, amennyiben ez a Szerződéssel összeegyeztethető
nemzeti jogszabályon alapul.
Az e cikkre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett
eljárással összhangban fogadja el.
5. szakasz
Technikai segítségnyújtás
45. cikk
Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
(1) A Bizottság kezdeményezésére és/vagy nevében, éves elosztásuk legfeljebb 0,25 %-áig az alapokból
finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring, igazgatási és technikai
segítségnyújtási, értékelési, ellenőrzési és vizsgálati intézkedések.
Ezek az intézkedések különösen az alábbiakat foglalják magukban:
a) a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez biztosított segítségnyújtás, beleértve az EBB részéről
támogatások, illetve az együttműködés más formái révén nyújtott segítséget;
b) a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásoknak, a Bizottság kohéziós politikára
vonatkozó jelentéstételének és a háromévenkénti kohéziós jelentésnek a kidolgozásával kapcsolatos
tanulmányok;
c) értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az alapok működésével kapcsolatos
általános jellegűeket is beleértve, amelyek adott esetben az EBB vagy az EBA általi támogatáson vagy az
együttműködés egyéb formáin keresztül elvégezhetők;
d) a partnereket, az alapok támogatásából részesülő kedvezményezetteket és a nyilvánosságot célzó
intézkedések, beleértve a tájékoztatásra vonatkozó intézkedéseket is;
e) az információk terjesztésére, a hálózatépítésre, a tudatosság növelésére és a Közösségen belüli
együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedések;
f) az irányítást, a monitoringot, az ellenőrzést és az értékelést szolgáló informatikai rendszerek
üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;
g) az értékelési módszerek javítása és az e téren alkalmazott gyakorlatokra vonatkozó információcsere.
(2) A Bizottság – az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó hozzájárulás előirányozása esetén – a
103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el az e cikk (1)
bekezdésében felsorolt intézkedéstípusokról.
(3) A Bizottság – az ESZA-ból származó hozzájárulás előirányozása esetén – a 104. cikkben említett
bizottsággal folytatott konzultációt követően, a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak
megfelelően határozatot fogad el az e cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedéstípusokról.
46. cikk
Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről
(1) A tagállamok kezdeményezésére az alapok az operatív programokba tartozó előkészítési, irányítási,
monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeket az alapok végrehajtására irányuló
igazgatási kapacitás megerősítését célzó tevékenységekkel együtt az alábbi határokon belül
finanszírozhatják:
a) a “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján elosztott
teljes összeg 4 %-a;
b) az “európai területi együttműködés” célkitűzés alapján eloszott teljes összeg 6 %-a.
(2) A technikai segítségnyújtási intézkedéseket mindhárom célkitűzés tekintetében – az (1) bekezdésben
megállapított határokon belül – elvben az egyes operatív programok keretében kell megvalósítani.
Kiegészítő jelleggel azonban az ilyen intézkedéseket részben – és a technikai segítségnyújtásra
vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott általános határokra figyelemmel – egyedi operatív programok
formájában is meg lehet valósítani.
(3) Amennyiben a tagállam technikai segítségnyújtási intézkedés megvalósításáról határoz, valamennyi
operatív program keretén belül, a technikai segítségnyújtási költségek teljes összegének aránya az egyes
operatív programok tekintetében nem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított határokat.
Ebben az esetben a technikai segítségnyújtási intézkedések egyedi operatív programok formájában is
megvalósíthatók, feltéve, hogy az ilyen egyedi programban a technikai segítségnyújtás kiadásainak teljes
összege nem vonja maga után azt, hogy a technikai segítségnyújtásra fordított pénzösszegek teljes aránya
meghaladja az (1) bekezdésben megállapított határokat.
IV. CÍM
EREDMÉNYESSÉG
I. FEJEZET
Értékelés
47. cikk
Általános rendelkezések
(1) Az értékelések célja, hogy az adott tagállamokat és régiókat érintő egyedi strukturális problémák
tekintetében javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az operatív programok stratégiájának és
végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve ugyanakkor a
fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásra és a stratégiai környezeti
hatásvizsgálatra vonatkozó közösségi jogszabályokat.
(2) Az értékelés lehet stratégiai jellegű annak érdekében, hogy megvizsgálja valamely program vagy
programcsoport alakulását a közösségi és nemzeti prioritások viszonylatában, vagy operatív jellegű
valamely operatív program monitoringjának támogatása érdekében. Az értékelésekre a programozási időszak
előtt, alatt és után sort kell keríteni.
(3) Az értékeléseket a 13. cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, értelemszerűen a
tagállam vagy a Bizottság felelősségi körén belül kell elvégezni.
Az értékeléseket az 59. cikk b) és c) pontjában említett hatóságoktól működésükben független, belső vagy
külső szakértők vagy szervezetek végzik. Az értékelések eredményét a dokumentumokhoz való hozzáférésre
vonatkozó szabályokkal összhangban kell közzétenni.
(4) Az értékelések finanszírozása a technikai segítségnyújtásra szánt költségvetésből történik.
(5) A Bizottság a 103. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően indikatív
iránymutatásokat ad az értékelési módszerekről, beleértve a minőségi előírásokat is.
48. cikk
A tagállamok feladatai
(1) A tagállamok rendelkezésre bocsátják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, megszervezik
a szükséges adatok előállítását és összegyűjtését, valamint felhasználják a monitoring rendszerből
származó különböző típusú információkat.
A tagállamok adott esetben – a 13. cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban – a
“konvergencia” célkitűzés vonatkozásában értékelési tervet is összeállíthatnak, amely bemutatja azokat
az indikatív értékelési tevékenységeket, amelyeket a tagállam a végrehajtás különböző szakaszaiban el
kíván végezni.
(2) A tagállamok valamennyi, a “konvergencia” célkitűzés alá tartozó operatív program vonatkozásában
külön előzetes értékelést végeznek. Kellően indokolt esetben – a 13. cikkben meghatározott arányosság
elvére is figyelemmel –, valamint a Bizottság és a tagállam megállapodásának megfelelően, a tagállamok
egynél több operatív program vonatkozásában egy előzetes értékelést is végezhetnek.
A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés esetében a tagállamok vagy egy valamennyi
operatív programra kiterjedő, előzetes értékelést végeznek, vagy az egyes alapok, vagy az egyes
prioritások, vagy az egyes operatív programok vonatkozásában végzik el az értékelést.
Az “európai területi együttműködés” célkitűzés esetében a tagállamok közösen egy valamennyi operatív
programra vagy több operatív programra kiterjedő előzetes értékelést végeznek.
Az előzetes értékeléseket a programozási dokumentumok elkészítéséért felelős hatóság felelősségi körén
belül kell elvégezni.
Az előzetes értékelés célja a költségvetési források operatív programok szerinti felosztásának
optimalizálása és a programozás minőségének javítása. Az értékelés azonosítja és felbecsüli az
egyenlőtlenségeket, a hiányokat és a fejlődési lehetőségeket, az elérni kívánt célokat, a várható
eredményeket, a számszerűsített célkitűzéseket, szükség esetén a régió számára javasolt stratégia
koherenciáját, a közösségi hozzáadott értéket, a közösségi prioritások figyelembevételének fokát, a
korábbi programozásból levont tanulságokat, valamint a végrehajtási, monitoring, értékelési és pénzügyi
ellenőrzési eljárások minőségét.
(3) A programozási időszak során a tagállamok az operatív programok monitoringjához kapcsolódóan
értékeléseket végeznek, különösen abban az esetben, ha a monitoring a kezdeti célkitűzésekhez képest
jelentős eltérést fed fel, vagy amennyiben javaslat érkezik az operatív programoknak a 33. cikkben
említettek szerinti felülvizsgálatára. Az eredményeket meg kell küldeni az operatív program monitoring
bizottságának és a Bizottságnak.
49. cikk
A Bizottság feladatai
(1) A Bizottság stratégiai értékeléseket végezhet.
(2) A Bizottság saját kezdeményezésére és az érintett tagállammal partnerségben az operatív programok
monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végezhet, amennyiben a programok monitoringja a kezdeti
célkitűzésekhez képest jelentős eltérést fed fel. Az eredményeket meg kell küldeni az operatív
programmal foglalkozó monitoring bizottságnak.
(3) A Bizottság a tagállammal és az irányító hatóságokkal szoros együttműködésben valamennyi
célkitűzésről utólagos értékelést készít.
Az utólagos értékelés minden egyes célkitűzés valamennyi operatív programjára kiterjed, valamint
megvizsgálja a források felhasználásának mértékét, az alap programozásának eredményességét és
hatékonyságát és a társadalmi-gazdasági hatást.
Az értékelést valamennyi célkitűzés tekintetében el kell végezni azzal a céllal, hogy abból
következtetéseket lehessen levonni a gazdasági és társadalmi kohézióra irányuló politika számára.
Az értékelés meghatározza azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az operatív programok
végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához, valamint meghatározza a bevált gyakorlatot.
Az utólagos értékeléseket 2015. december 31-ig kell befejezni.
II. FEJEZET
Tartalékok
50. cikk
Nemzeti teljesítési tartalék
(1) A tagállam saját kezdeményezésére a “konvergencia” és/vagy a “regionális versenyképesség és
foglalkoztatás” célkitűzés vonatkozásában teljesítéshez kötött nemzeti tartalékot hozhat létre, amely az
egyes célkitűzések tekintetében a teljes juttatás 3 %-a.
(2) Amennyiben egy tagállam ilyen tartalék létrehozásáról határoz, akkor az egyes célkitűzések
tekintetében legkésőbb 2011. június 30-ig értékeli az egyes operatív programjai teljesítményét.
(3) A Bizottság legkésőbb 2011. december 31-ig – valamennyi érintett tagállam javaslata alapján és
azokkal szorosan együttműködve – szétosztja a teljesítéshez kötött nemzeti tartalékot.
51. cikk
Nemzeti rendkívüli tartalék
A tagállamok saját kezdeményezésükre a “konvergencia” célkitűzéshez a strukturális alapokból kapott éves
hozzájárulás összegének 1 %-ából és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez a
strukturális alapokból kapott éves hozzájárulás összegének 3 %-ából a gazdasági és társadalmi
szerkezetváltáshoz vagy a kereskedelmi nyitás következményeihez kapcsolódó, előre nem látható helyi vagy
ágazati válsághelyzetek költségeinek fedezésére tartalékot képezhetnek.
A tagállamok az egyes célkitűzések tekintetében képzett tartalékot meghatározott nemzeti programra vagy
operatív programokon belül szétoszthatják.
V. CÍM
AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
I. FEJEZET
Az alapokból származó hozzájárulás
52. cikk
A hozzájárulási arányok modulációja
Az alapokból származó hozzájárulás modulációja a következők figyelembevételével valósulhat meg:
a) az egyedi problémák súlya, különös tekintettel a gazdasági, szociális vagy területi jellegű
problémákra;
b) az egyes prioritási tengelyek jelentősége a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai
iránymutatásokban meghatározott közösségi prioritások, valamint a nemzeti és regionális prioritások
vonatkozásában;
c) a környezet védelme és állapotának javítása, elsődlegesen az elővigyázatosság, a megelőzés és a
“szennyező fizet” elve révén;
d) a magánfinanszírozás mozgósításának aránya az érintett területeken, különösen a közszféra és
magánszféra közötti együttműködés keretében;
e) a 37. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett, interregionális együttműködés beemelése a
“konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésbe;
f) a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében a következőkben meghatározott,
földrajzi vagy természeti hátránnyal rendelkező területekre kiterjedő hatály:
i. a Kohéziós Alap keretében támogatásra jogosult, szigeten található tagállamok és egyéb szigetek, azok
kivételével, amelyeken egy tagállam fővárosa található, illetve amelyeknek állandó összeköttetésük van a
szárazfölddel;
ii. a tagállam nemzeti jogszabályai szerint meghatározott hegyvidéki térségek;
iii. ritkán lakott (négyzetkilométerenként 50 főnél kevesebb lakosú) és nagyon ritkán lakott
(négyzetkilométerenként 8 főnél kevesebb lakosú) térségek;
iv. azok a térségek, amelyek 2004. április 30-án a Közösség külső határait alkották, de az említett
időpont óta már nem.
53. cikk
Az alapokból származó hozzájárulás
(1) Az alapokból származó hozzájárulást az operatív programok szintjén az alábbiakra hivatkozva kell
kiszámítani:
a) vagy az elszámolható költségek – ideértve a köz- és magánkiadásokat is – teljes összege;
b) vagy az elszámolható közkiadás összege.
(2) A “konvergencia”, valamint a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében az
alapokból az operatív programokhoz történő hozzájárulást a III. mellékletben rögzített felső határokra
is figyelemmel kell meghatározni.
(3) Az olyan, az “európai területi együttműködés” célkitűzés keretében megvalósítandó operatív programok
tekintetében, amelyeknek legalább egy résztvevője egyike azon tagállamoknak, amelyeknek egy főre eső
GDP-je a 2001–2003 közötti időszakban nem érte el az EU-25 ugyanezen időszakra számított átlagának 85 %
-át, az ERFA hozzájárulása az elszámolható költségek 85 %-ánál nem lehet magasabb. Az összes többi
operatív program tekintetében az ERFA hozzájárulása nem lehet magasabb az ERFA által társfinanszírozott
elszámolható költségek 75 %-ánál.
(4) A prioritási tengely szintjén az alapokból származó hozzájárulásokra a 3. cikkben és a III.
mellékletben meghatározott felső határok nem vonatkoznak. Ugyanakkor a hozzájárulásokat úgy kell
rögzíteni, hogy az alapokból származó hozzájárulások legmagasabb összegének és az operatív program
szintjén meghatározott, alaponkénti legmagasabb hozzájárulási arányt tiszteletben tartsák.
(5) Az alábbiak által együttesen társfinanszírozott operatív programok vonatkozásában:
a) az ERFA és a Kohéziós Alap; vagy
b) a legkülső régiók számára a II. mellékletben előírt kiegészítő összeg révén az ERFA és/vagy a
Kohéziós Alap,
az operatív program elfogadásáról szóló határozatban az egyes alapok és összegek tekintetében a
legmagasabb arányt és a legmagasabb összeget külön kell rögzíteni.
(6) Az operatív programot elfogadó bizottsági határozat minden egyes operatív program és minden egyes
prioritási tengely vonatkozásában rögzíti az alapból származó hozzájárulás legmagasabb arányát és
legmagasabb összegét. A határozat külön tünteti fel az átmeneti támogatásban részesülő régióknak jutó
előirányzatokat.
54. cikk
Egyéb rendelkezések
(1) Az alapokból származó hozzájárulás minden egyes prioritási tengely esetében az elszámolható
közkiadás legalább 20 %-a.
(2) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100
%-ban finanszírozhatók.
(3) Az 56. cikk (1) bekezdésében említett jogosultsági időszak során:
a) egy prioritási tengely egyidejűleg csak egy alapból és egy operatív program keretében részesülhet
támogatásban;
b) egy művelet egy alapból egyidejűleg csak egy operatív program keretében részesülhet támogatásban;
c) az alapból a műveletnek nyújtott támogatás nem lehet magasabb, mint a műveletre allokált teljes
közkiadás.
(4) A vállalkozások számára a Szerződés 87. cikke értelmében nyújtott állami támogatások tekintetében az
operatív programok keretében nyújtott köztámogatások során tiszteletben kell tartani az állami
támogatásra vonatkozó felső határokat.
(5) Az alapok által társfinanszírozott kiadás más közösségi pénzügyi eszközből nem kaphat támogatást.
II. FEJEZET
Jövedelemtermelő projektek
55. cikk
Jövedelemtermelő projektek
(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást
magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy
föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő
szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.
(2) A jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy
adott referencia-időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított
beruházási költséget az alábbiak tekintetében:
a) infrastrukturális beruházások; vagy
b) egyéb projektek, amelyeknél a bevételek előzetes objektív becslése lehetséges.
Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó jövedelmet a beruházási költségek
elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani.
A számítás során az irányító hatóság figyelembe veszi az érintett beruházási kategóriának megfelelő
referencia-időszakot, a projekt kategóriáját, az érintett beruházási kategória esetében rendesen
elvárható nyereségességet, a “szennyező fizet” elv alkalmazását, és szükség esetén az érintett tagállam
viszonylagos prosperitásához kapcsolódó méltányossági megfontolásokat.
(3) Amennyiben a jövedelmek előzetes objektív becslése nem lehetséges, a művelet befejezésétől számított
öt éven belül termelt jövdelmet a Bizottságnak bejelentett költségből le kell vonni. A levonást az
igazoló hatóság legkésőbb az operatív program részleges vagy végső lezárásakor végzi el. A
végsőegyenleg-kifizetési kérelmet ennek megfelelően kell korrigálni.
(4) Amennyiben az operatív program lezárását követő legfeljebb három éven belül megállapítást nyer, hogy
egy művelet olyan jövedelmet termelt, amelyet a (2) és (3) bekezdés értelmében nem vettek figyelembe, e
jövedelmet az alapokból származó hozzájárulás arányában az Európai Unió általános költségvetésébe vissza
kell fizetni.
(5) A 70. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok eljárásokat
fogadhatnak el az olyan műveletek által termelt jövedelem ellenőrzésére, amelyek teljes költsége – az
érintett összegekkel arányosan – nem haladja meg a 200000 EUR-t.
(6) Ezt a cikket a Szerződés 87. cikkében foglalt, az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá
tartozó projektekre nem kell alkalmazni.
III. FEJEZET
A költségek elszámolhatósága
56. cikk
A költségek elszámolhatósága
(1) A kiadások, beleértve a nagyprojektek költségeit is, az alapokból abban az esetben számolhatók el,
ha az operatív programok Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja vagy 2007. január 1-je – a két
időpont közül a korábbit kell figyelembe venni –, valamint 2015. december 31. között ténylegesen
kifizették azokat. A műveletek a jogosultság kezdőnapját megelőzően nem fejeződhetnek be.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a természetbeni hozzájárulások, az értékcsökkenés és az általános
költségek a kedvezményezett által a műveletek végrehajtása során kifizetett költségeknek tekinthetők az
alábbi feltételekkel:
a) az elszámolhatóságra vonatkozó, a (4) bekezdés szerint megállapított szabályok előírják az ilyen
költségek elszámolhatóságát;
b) a költségek összegét számlákkal megegyező bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal igazolják;
c) természetbeni hozzájárulások esetén az alapokból származó társfinanszírozás nem haladja meg a teljes
elszámolható költségnek az említett hozzájárulások nélküli értékét.
(3) A kiadás csak akkor jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha azt az érintett operatív
program irányítóhatósága által, illetve annak felelősségére és a monitoring bizottság által rögzített
kritériumoknak megfelelően megítélt műveletekre fordították.
A valamely operatív programnak a 33. cikkben említett módosításakor felmerülő új kiadás az operatív
program módosítására vonatkozó kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtásának napjától számolható el.
(4) A költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra, az egyes
alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre is figyelemmel. Ezek a szabályok az operatív
program keretében bejelentett költségek egészére vonatkoznak.
(5) Ez a cikk nem érinti a 45. cikkben említett költségeket.
IV. FEJEZET
A műveletek tartóssága
57. cikk
A műveletek tartóssága
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg az alapokból
származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül – vagy olyan tagállamokban,
amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által
teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül – a műveletet illetően nem
történik olyan jelentős módosulás, amely:
a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan
előnyt biztosít; és
b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy
termelőtevékenység megszűnéséből ered.
(2) A tagállam és az irányító hatóság a 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentésben tájékoztatja
a Bizottságot az (1) bekezdésben említett bármely módosításról. A Bizottság pedig tájékoztatja erről a
többi tagállamot.
(3) A jogosulatlanul átutalt összegeket a 98–102. cikknek megfelelően vissza kell fizettetni.
(4) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az olyan vállalkozások, amelyek valamely
termelőtevékenység tagállamon belüli vagy másik tagállamba történő átvitelét követően a (3) bekezdésnek
megfelelően visszatérítési eljárás tárgyát képezik vagy képezték, nem részesül az alapokból származó
hozzájárulásból.
VI. CÍM
IRÁNYÍTÁS, MONITORING ÉS ELLENŐRZÉS
I. FEJEZET
Irányítási és ellenőrzési rendszerek
58. cikk
Az irányítási és az ellenőrzési rendszerek általános alapelvei
Az operatív programok tagállamok által felállított irányítási és ellenőrzési rendszerei az alábbiakról
rendelkeznek:
a) az irányításban és az ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak meghatározása, valamint a
feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;
b) a feladatoknak ezen szervezeteken belüli és e szervezetek közötti elkülönítése elvének való
megfelelés;
c) az operatív program keretében bejelentett költségek helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló
eljárások;
d) megbízható számviteli, monitoring és pénzügyi jelentéstételi rendszerek elektronikus formában;
e) jelentési és monitoring rendszer olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz
meg a feladatok elvégzésével;
f) a rendszer működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok;
g) megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;
h) a szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul átutalt összegek visszafizettetésére vonatkozó
jelentéstételi és monitoring eljárások.
59. cikk
A hatóságok kijelölése
(1) Valamennyi operatív program számára a tagállam kijelöli a következőket:
a) irányító hatóság: a tagállam által az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy
helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv;
b) igazoló hatóság: a tagállam által kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve szervezet,
amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési
kérelmeket;
c) ellenőrzési hatóság: a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti,
regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és
az igazoló hatóságtól, és amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének
vizsgálatáért felel.
Ugyanaz a hatóság több operatív program számára is kijelölhető.
(2) A tagállam kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet is arra, hogy az irányító vagy az
igazoló hatóság egyes feladatait vagy valamennyi feladatát annak felelősségére elvégezze.
(3) A tagállam megállapítja az (1) bekezdésben említett hatóságokkal való kapcsolatának, valamint azok
Bizottsággal való kapcsolatának a szabályait.
E rendelet sérelme nélkül a tagállam megállapítja az (1) bekezdésben említett, feladataikat az érintett
tagállam intézményi, jogi és pénzügyi rendszereivel teljes összhangban végző hatóságok egymás közötti
kapcsolatait.
(4) Az 58. cikk b) pontjára is figyelemmel az (1) bekezdésben említett egyes hatóságok vagy valamennyi
hatóság egyazon szerven belül is kialakítható.
(5) Az “európai területi együttműködés” célkitűzéshez tartozó operatív programok esetében az irányításra
és ellenőrzésre vonatkozó egyedi szabályokat az 1080/2006/EK rendelet állapítja meg.
(6) A Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a 60., 61. és 62.
cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat.
60. cikk
Az irányító hatóság feladatai
Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével
összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért:
a) annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban állnak az operatív
programra alkalmazandó feltételekkel, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak
végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfelelnek;
b) a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítésének vizsgálata, valamint annak
ellenőrzése, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és
a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak; az egyedi műveletek helyszíni vizsgálata a
Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadandó részletes
szabályokkal összhangban mintavételezés alapján is elvégezhető;
c) annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon az operatív program minden egyes műveletének számviteli
nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer, valamint hogy a pénzügyi
ellenőrzéshez, monitoringhoz, vizsgálathoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok
gyűjtése megtörténjen;
d) annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek –
a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel
kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak;
e) annak biztosítása, hogy az operatív programoknak a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékelései a
47. cikkel összhangban történjenek;
f) eljárások kidolgozása annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt
valamennyi, költség- és ellenőrzési dokumentumot a 90. cikkben előírt követelményeknek megfelelően
megőrizzék;
g) annak biztosítása, hogy az igazoló hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott
eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja;
h) a monitoring bizottság munkájának irányítása és az ehhez szükséges dokumentumok biztosítása annak
érdekében, hogy az említett bizottság az operatív program végrehajtásának minőségét – figyelemmel annak
konkrét céljaira – felügyelhesse;
i) az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítése, valamint – a monitoring bizottság általi
jóváhagyásukat követően – a Bizottsághoz történő benyújtása;
j) a 69. cikkben megállapított tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények betartása;
k) a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információk átadása a Bizottság részére.
61. cikk
Az igazoló hatóság feladatai
Az operatív program igazoló hatósága különösen az alábbiakért felel:
a) az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítése és azok benyújtása a Bizottsághoz;
b) az alábbiak igazolása:
i. a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető
bizonylatokon alapul;
ii. a bejelentett költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a
programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a
közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;
c) igazolás céljából annak biztosítása, hogy a költségnyilatkozatokban szereplő költségekkel
kapcsolatban folytatott eljárásokról és vizsgálatokról az irányító hatóságtól megfelelő információt
kapjon;
d) igazolás céljából az ellenőrzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi
ellenőrzés eredményének figyelembevétele;
e) a Bizottsághoz bejelentett költségekre vonatkozó számviteli nyilvántartások elektronikus formában
történő tárolása;
f) a hozzájárulás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint
visszavont összegek nyilvántartása. A visszaszerzett összegek az operatív program lezárását megelőzően a
következő költségnyilatkozatból történő levonásuk útján az Európai Unió általános költségvetésébe
kerülnek visszafizetésre.
62. cikk
Az ellenőrzési hatóság feladatai
(1) Az operatív program ellenőrzési hatósága különösen a következőkért felelős:
a) annak biztosítása, hogy az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszere eredményes
működésének vizsgálata céljából ellenőrzésekre kerüljön sor;
b) annak biztosítása, hogy a műveletek ellenőrzését megfelelő minta alapján végezzék el a bejelentett
költségek hitelesítése céljából;
c) az a) és b) pontban említett ellenőrzéseket végrehajtó szervekre, az alkalmazni kívánt módszerre, a
műveletek ellenőrzését szolgáló mintavételi módszerre és az ellenőrzések indikatív tervezésére kiterjedő
ellenőrzési stratégia benyújtása a Bizottsághoz az operatív program jóváhagyásától számított kilenc
hónapon belül, a fő szervezetek ellenőrzésének és az ellenőrzések programozási időszak során történő
egyenletes elosztásának biztosítása érdekében.
Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, egységes ellenőrzési stratégiát lehet
benyújtani;
d) 2008 és 2015 között minden év december 31-ig:
i. éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án
záruló 12 hónapos időszak során az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban végzett
ellenőrzések eredményeit, és beszámol a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges
hiányosságokról. A 2008. december 31-ig benyújtandó első jelentés a 2007. január 1. és 2008. június 30.
közötti időszakot öleli fel. A 2015. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az
e) pontban említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza;
ii. a felelőssége mellett végzett ellenőrzések alapján arra vonatkozó vélemény kiadása, hogy az
irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik-e, és így megfelelő biztosítékul szolgál-e arra,
hogy a Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok helytállók, következésképpen megfelelő biztosítékul
szolgál arra is, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;
iii. amennyiben ez a 88. cikk szerint alkalmazandó, az érintett költségek jogszerűségét és
szabályszerűségét értékelő részleges zárónyilatkozat benyújtása.
Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, az i. alpontban említett információk
egy jelentésben csoportosíthatók, valamint a ii. és iii. alpont szerint kiadott vélemény és nyilatkozat
valamennyi érintett operatív programra vonatkozhat;
e) zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb 2017. március 31-ig, amely értékeli a
végsőegyenleg-kifizetési kérelem érvényességét, valamint a záró költségnyilatkozat alapjául szolgáló
ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, és amelyet záró ellenőrzési jelentés támaszt alá.
(2) Az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a
nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett ellenőrzéseket az ellenőrzési hatóságtól
eltérő szervezet végzi, az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges funkcionális
függetlenséggel rendelkezzenek.
(4) A Bizottság a kézhezvételt követő legfeljebb három hónapon belül megteszi észrevételeit az (1)
bekezdés c) pontja értelmében benyújtott ellenőrzési stratégiára vonatkozóan. Amennyiben a Bizottság
ezen időszakon belül nem tesz észrevételt, az ellenőrzési stratégiát elfogadottnak kell tekinteni.
II. FEJEZET
Monitoring
63. cikk
A monitoring bizottság
(1) A tagállamok az irányító hatósággal egyetértésben minden operatív program számára az operatív
programot jóváhagyó határozatról szóló, a tagállamnak megküldött értesítés időpontjától számított három
hónapon belül monitoring bizottságot hoznak létre. Több operatív program számára egyetlen monitoring
bizottság is felállítható.
(2) Minden egyes monitoring bizottság az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül
elkészíti eljárási szabályzatát, és az irányító hatósággal egyetértésben elfogadja azt annak érdekében,
hogy feladatait e rendeletnek megfelelően lássa el.
64. cikk
Összetétel
(1) A monitoring bizottság elnöki tisztségét a tagállam vagy az irányító hatóság egy képviselője tölti
be.
A monitoring bizottság összetételét az irányító hatósággal egyetértésben a tagállam határozza meg.
(2) A Bizottság egy képviselője saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére tanácsadói
minőségben részt vesz a monitoring bizottság munkájában. Az EBB és az EBA egy képviselője tanácsadói
minőségben részt vehet a monitoring bizottságban azon operatív programok esetében, amelyekhez az EBB
vagy az EBA hozzájárul.
65. cikk
Feladatok
A monitoring bizottság meggyőződik az operatív programok végrehajtásának eredményességéről és
minőségéről a következő rendelkezések szerint:
a) az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a
finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási
igények szerinti bármely felülvizsgálatát;
b) az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az
operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést;
c) megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok
elérését, valamint a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékeléseket;
d) megvizsgálja és jóváhagyja a 67. cikkben említett éves és záró végrehajtási jelentéseket;
e) tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az érintett operatív programra
vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően vagy a jelentés említett részére
vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekről;
f) az irányító hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy
vizsgálatát, amely elősegíthetné az alapok 3. cikkben említett célkitűzéseinek elérését, illetve a
program irányításának javítását, a pénzügyi ellenőrzést is beleértve;
g) megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat
tartalmának módosítását célzó javaslatokat.
66. cikk
A monitoringra vonatkozó rendelkezések
(1) Az irányító hatóság és a monitoring bizottság biztosítja az operatív program végrehajtásának
minőségét.
(2) Az irányító hatóság és a monitoring bizottság a monitoringot a pénzügyi indikátorok és az operatív
programban meghatározott – a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett – indikátorok alapján
végzi.
Amennyiben a támogatás jellege lehetővé teszi, a statisztikai adatokat nemek szerinti bontásban és a
kedvezményezett vállalkozások mérete szerinti bontásban kell feltüntetni.
(3) A Bizottság és a tagállamok közötti, e célból folytatott adatcsere a 103. cikk (3) bekezdésében
említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott, e rendeletben szereplő végrehajtási
szabályoknak megfelelően elektronikus formában történik.
67. cikk
Az éves és a záró végrehajtási jelentés
(1) Az irányító hatóság – első alkalommal 2008-ban, és minden év június 30-ig – az operatív program
végrehajtásáról éves jelentést, 2017. március 31-ig pedig zárójelentést küld a Bizottságnak.
(2) Annak érdekében, hogy világos áttekintést adjanak az operatív program végrehajtásáról, az (1)
bekezdésben említett jelentések tartalmazzák a következő információkat:
a) az operatív program és a prioritási tengelyek megvalósítása terén elért, azok egyedi, ellenőrizhető
céljaihoz viszonyított előrehaladás, a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a prioritási
tengelyre vonatkozó indikátorok révén számszerűsített formában mindenhol és mindenkor, ahol és amikor ez
lehetséges;
b) az operatív program pénzügyi lebonyolítása, minden egyes prioritási tengelyre részletezve a
következőket;
i. a kedvezményezettek által kifizetett költségek, amelyeket az irányító hatóságnak eljuttatott
kifizetési kérelmek tartalmaznak, valamint a megfelelő közpénzből való hozzájárulás;
ii. a Bizottságtól kapott összes kifizetés, valamint számszerűsítve a 66. cikk (2) bekezdésében említett
pénzügyi indikátorok; valamint
iii. a kedvezményezettek számára történő kifizetésért felelős szervezet által kifizetett költségek,
adott esetben az átmeneti támogatásban részesülő területeken történt pénzügyi lebonyolítást az egyes
operatív programokon belül külön be kell mutatni;
c) kizárólag tájékoztatási céllal a pénzeszközök kategóriánkénti indikatív lebontása a 103. cikk (3)
bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoknak
megfelelően;
d) az irányító hatóság vagy a monitoring bizottság által a végrehajtás minőségének és eredményességének
szavatolása érdekében tett lépések, és különösen a következők:
i. monitoring és értékelési intézkedések, beleértve az adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is;
ii. összefoglaló az operatív program végrehajtása során felmerült jelentősebb problémákról és a hozott
intézkedésekről, beleértve adott esetben a 68. cikk (2) bekezdése értelmében tett észrevételekre adott
választ is;
iii. a technikai segítségnyújtás igénybevétele;
e) az operatív programról szóló tájékoztatás érdekében és a program nyilvánosságának biztosítására
hozott intézkedések;
f) tájékoztatás az operatív program végrehajtása során felmerült és a közösségi jognak való
megfeleléssel összefüggő jelentősebb problémákról, valamint az azok kezelésére hozott intézkedésekről;
g) adott esetben a nagyprojektek előrehaladása és finanszírozása;
h) az operatív program végrehajtási szakasza során az irányító hatóság vagy más hatóság részére a 98.
cikk (2) bekezdésében említett megszüntetést követően felszabadított támogatás felhasználása;
i) olyan esetek, amelyek során kiderült, hogy az 57. cikkben említett lényeges módosításról van szó.
A Bizottsághoz eljuttatott információk terjedelme az érintett operatív program költségének teljes
összegével arányos. Adott esetben ezek az információk összefoglaló formájában is átadhatók.
Amennyiben a korábbi jelentéshez képest nem volt számottevő módosítás, a d), g) és h) és i) pontban
említett információkat nem kell a jelentésbe foglalni.
(3) Az (1) bekezdésben említett jelentések akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha azok a (2) bekezdésben
felsorolt valamennyi megfelelő információt tartalmazzák. A Bizottság a kézhezvételtől számított tíz
munkanapon belül tájékoztatja a tagállamot az éves jelentés elfogadhatóságáról.
(4) A Bizottság a kézhezvételtől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az irányító
hatóság által benyújtott, elfogadható éves végrehajtási jelentés tartalmával kapcsolatos véleményéről.
Az operatív programról szóló zárójelentés esetében a határidő az elfogadható jelentés kézhezvételétől
számított legfeljebb öt hónap. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem ad választ, a
jelentést elfogadottnak kell tekinteni.
68. cikk
A programok éves vizsgálata
(1) A 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentés benyújtásakor a Bizottság és az irányító hatóság a
végrehajtás javítása érdekében minden évben megvizsgálja az operatív program végrehajtásában történt
előrelépést, az előző évben elért főbb eredményeket, a pénzügyi lebonyolítást és más tényezőket.
Vizsgálható emellett az irányítási és ellenőrzési rendszer bármely olyan vonatkozása, amely a 62. cikk
(1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, legutóbbi éves ellenőrzési jelentésben felmerült.
(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállam és az
irányító hatóság számára, amelyek ezekről tájékoztatják a monitoring bizottságot. A tagállam
tájékoztatja a Bizottságot az ezen észrevételekre válaszul hozott intézkedésekről.
(3) Amikor a 2000 és 2006 közötti programozási időszakra adott támogatásokra vonatkozó utólagos
értékelések – adott esetben – rendelkezésre állnak, az átfogó eredmény a következő éves vizsgálat
keretében megvizsgálható.
III. FEJEZET
Tájékoztatás és nyilvánosság
69. cikk
Tájékoztatás és nyilvánosság
(1) A tagállam és az operatív program irányító hatósága tájékoztatást nyújt a műveletekről és a
társfinanszírozott programokról, és nyilvánosságra hozza azokat. A tájékoztatás címzettjei az európai
uniós polgárok és a kedvezményezettek, célja pedig a Közösség szerepének kiemelése, valamint annak
biztosítása, hogy az alapok által nyújtott támogatás átlátható legyen.
A Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja e cikk végrehajtási
szabályait.
(2) A nyilvánosságért az operatív program irányító hatósága felel e rendelet végrehajtási szabályainak
megfelelően, amelyeket a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogad
el.
IV. FEJEZET
A tagállamok és a Bizottság hatásköre
1. szakasz
A tagállamok hatásköre
70. cikk
Irányítás és ellenőrzés
(1) A tagállamok felelősek az operatív programok irányításáért és ellenőrzéséért, különösen az alábbi
intézkedések révén:
a) annak biztosítása, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszere az 58–62. cikknek
megfelelően létrejöjjön, és eredményesen működjön;
b) a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrigálása, valamint a jogosulatlanul kifizetett
összegek – adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt történő – visszafizettetése. Erről a tagállamok
értesítik a Bizottságot, amelyet folyamatosan tájékoztatnak az államigazgatási és bírósági eljárások
előrehaladásáról.
(2) Ha a kedvezményezett számára jogosulatlanul kifizetett összeget nem lehet visszafizettetni, a
tagállam felelős az elveszett összegeknek az Európai Unió általános költségvetésébe történő
visszafizetéséért, amennyiben megállapítást nyer, hogy a felmerült veszteséget a tagállam által
elkövetett hiba vagy gondatlanság okozta.
(3) Az (1) és (2) bekezdésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében
említett eljárással összhangban fogadja el.
71. cikk
Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása
(1) A tagállamok az első időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok
jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül benyújtják a Bizottságnak a rendszerek leírását,
amely különösen az alábbiak felépítését és eljárásait tartalmazza:
a) az irányító és igazoló hatóságok, valamint a közreműködő szervezetek;
b) az ellenőrzési hatóság és egyéb, annak hatáskörében ellenőrzéseket végző szervezetek.
(2) Az (1) bekezdésben említett leírást a rendszerek felállításáról szóló értékelés eredményeit,
valamint az 58–62. cikknek való megfelelésről szóló véleményt ismertető jelentés egészíti ki. Amennyiben
a vélemény fenntartásokat tartalmaz, a jelentésben ki kell térni a hiányosságok súlyosságára, valamint –
amennyiben a hiányosságok nem a teljes programot érintik – az érintett prioritási tengelyre vagy
tengelyekre. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a meghozandó korrekciós intézkedésekről és azok
végrehajtásának ütemezéséről, valamint a továbbiakban igazolja az intézkedések végrehajtását és a
kapcsolódó fenntartások visszavonását.
Az első albekezdésben említett jelentést az alábbiak szerint kell elfogadottnak tekinteni, és az első
időközi kifizetést teljesíteni:
a) a jelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül, amennyiben az első albekezdésben említett
vélemény nem tartalmaz fenntartást, és a Bizottság nem tett észrevételt;
b) amennyiben a vélemény fenntartásokat tartalmaz, a Bizottságnak szóló, arra vonatkozó igazolás
megküldésekor, hogy a rendszerek kulcsfontosságú elemeire vonatkozó korrekciós intézkedéseket
végrehajtották, és az érintett fenntartásokat visszavonták, valamint, ha az igazolás keltétől számított
két hónapon belül a Bizottság nem tesz észrevételt.
Amennyiben a fenntartások egyetlen prioritási tengelyre vonatkoznak, az első időközi kifizetést az
operatív program egyéb, a fenntartás által nem érintett prioritási tengelyei tekintetében kell
teljesíteni.
(3) A (2) bekezdésben említett jelentést és véleményt az ellenőrzési hatóság, vagy az irányító
hatóságtól és az igazoló hatóságtól funkcionálisan független közjogi vagy magánszervezet állítja ki,
amely feladatát a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően végzi.
(4) Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, a közös rendszer (1) bekezdés
szerinti leírásáról szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti egyetlen jelentés és vélemény kíséretében
közölhető.
(5) Az (1)–(4) bekezdésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében
említett eljárással összhangban fogadja el.
2. szakasz
A Bizottság hatásköre
72. cikk
A Bizottság hatásköre
(1) A Bizottság a 71. cikkben előírt eljárással összhangban meggyőződik arról, hogy a tagállamok az 58–
62. cikknek megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszereket felállították, valamint – az éves
ellenőrzési jelentések, az ellenőrzési hatóság éves véleménye és saját ellenőrzései alapján – arról,
hogy az operatív programok végrehajtási időszaka során a rendszerek eredményesen működnek.
(2) A tagállamok által végzett ellenőrzések sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság
meghatalmazott képviselői helyszíni ellenőrzések során – a sürgős esetek kivételével – legalább tíz
munkanappal előre történő előzetes értesítést követően megvizsgálhatják az irányítási és ellenőrzési
rendszerek eredményes működését, amely ellenőrzések magukban foglalhatják az operatív programokban
szereplő műveletek ellenőrzését is. Ezeken az ellenőrzéseken a tagállam tisztviselői vagy meghatalmazott
képviselői is részt vehetnek. Az e rendeletre vonatkozó, az ellenőrzések során összegyűjtött adatok
felhasználásával kapcsolatos végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett
eljárással összhangban fogadja el.
A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére kellően feljogosított tisztviselői vagy meghatalmazott
képviselői hozzáférnek az alapok által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatos könyvekhez és valamennyi
egyéb dokumentumhoz, ideértve az elektronikus adathordozón összeállított vagy kapott és rögzített
dokumentumokat és metaadatokat is.
A fent említett ellenőrzési hatáskör nem érinti azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes
intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A
Bizottság meghatalmazott képviselői nem vesznek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek
hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az
így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek.
(3) A Bizottság előírhatja a tagállam számára, hogy a rendszerek helyes működésének, vagy egy vagy több
ügylet helyességének vizsgálata céljából helyszíni ellenőrzést végezzen. Az ilyen ellenőrzéseken a
Bizottság tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek.
73. cikk
A tagállamok ellenőrzési hatóságaival folyatott együttműködés
(1) A Bizottság és az operatív programok ellenőrzési hatóságai ellenőrzési terveik és módszereik
összehangolása érdekében együttműködnek, és az erőforrások lehető legjobb kihasználása, valamint a munka
indokolatlan megismétlésének elkerülése érdekében haladéktalanul kicserélik az irányítási és ellenőrzési
rendszereken végzett ellenőrzéseik eredményeit.
Amennyiben egy tagállam több ellenőrzési hatóságot jelöl ki, ezen együttműködés megkönnyítése érdekében
koordináló szervezetet is kijelölhet.
A Bizottság és az ellenőrzési hatóságok, valamint a koordináló szervezet – amennyiben ilyen szervezet
kijelölésére sor került – a 62. cikk szerint benyújtott éves ellenőrzési jelentés és vélemény közös
vizsgálata, valamint az operatív programok irányításának és ellenőrzésének javításával kapcsolatos egyéb
kérdésekre vonatkozó véleménycsere céljából rendszeresen és eltérő megállapodásuk hiányában évente
legalább egy alkalommal összeülnek.
(2) Saját ellenőrzési stratégiájának meghatározásakor a Bizottság megjelöli azokat az operatív
programokat, amelyek esetében a rendszer megfelelőségéről szóló, a 71. cikk (2) bekezdése szerint
kiadott vélemény nem tartalmaz fenntartásokat, illetve ahol a fenntartásokat a korrekciós intézkedések
meghozatalát követően visszavonták, ahol az ellenőrzési hatóság ellenőrzési stratégiája kielégítő,
valamint ahol a Bizottság és a tagállamok ellenőrzéseinek eredményei alapján ésszerű bizonyítékot
nyertek arra nézve, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményesen működnek.
(3) Az említett programok esetében a Bizottság dönthet úgy, hogy a rendszerek eredményes működésének
megítélése tekintetében elsődlegesen a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett
véleményre támaszkodik, és saját helyszíni ellenőrzéseket kizárólag abban az esetben végez, ha
bizonyítékok arra utalnak, hogy a rendszer olyan hiányosságokat mutat, amelyek érintik a Bizottság
számára arra az évre igazolt költségeket, amelyre vonatkozóan a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii.
alpontja szerinti olyan véleményt adtak, amely nem tartalmaz hiányosságokra vonatkozó fenntartásokat.
A Bizottság, amennyiben így dönt, ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot. Ha
hiányosságokra utaló bizonyítékok léteznek, a Bizottság megkövetelheti, hogy a tagállam a 72. cikk (3)
bekezdésével összhangban végezzen ellenőrzést, vagy a 72. cikk (2) bekezdése alapján saját maga
végezheti el az ellenőrzést.
3. szakasz
Arányosság az operatív programok ellenőrzése terén
74. cikk
Arányos ellenőrzési intézkedések
(1) Azon operatív programok esetében, amelyeknél az összes elszámolható közkiadás nem haladja meg a 750
millió EUR-t, és amelyeknél a közösségi társfinanszírozás mértéke nem haladja meg az összes közkiadás 40
%-át:
a) az ellenőrzési hatóság nem köteles a 62. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti ellenőrzési
stratégiát benyújtani a Bizottságnak;
b) amennyiben a 71. cikk (2) bekezdésében említett, a rendszer megfelelőségére vonatkozó vélemény nem
tartalmaz fenntartásokat, illetve ha a fenntartásokat a korrekciós intézkedések meghozatalát követően
visszavonták, a Bizottság dönthet úgy, hogy a rendszerek eredményes működésének megítélése tekintetében
elsődlegesen a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett véleményre támaszkodik, és
saját helyszíni ellenőrzéseket kizárólag abban az esetben végez, ha bizonyítékok arra utalnak, hogy a
rendszer olyan hiányosságokat mutat, amelyek érintik a Bizottság számára arra az évre igazolt
költségeket, amelyre vonatkozóan a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerinti olyan
véleményt adtak, amely nem tartalmaz hiányosságokra vonatkozó fenntartásokat.
A Bizottság, amennyiben így dönt, ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot. Ha
hiányosságokra utaló bizonyítékok léteznek, a Bizottság megkövetelheti, hogy a tagállam a 72. cikk (3)
bekezdésével összhangban végezzen ellenőrzést, vagy a 72. cikk (2) bekezdése alapján saját maga
végezheti el az ellenőrzést.
(2) Az (1) bekezdésben említett operatív programok esetében a tagállam élhet továbbá azzal a
lehetőséggel, hogy a nemzeti szabályok szerint hozza létre az alábbi feladatok elvégzésére hivatott
szervezeteket és eljárásokat:
a) az irányító hatóságnak a társfinanszírozott termékeknek és szolgáltatásoknak, valamint a 60. cikk b)
pontja értelmében bejelentett költségek hitelesítésével kapcsolatos feladatai;
b) az igazoló hatóságnak a 61. cikk értelmében meglévő feladatai; valamint
c) az ellenőrzési hatóságnak a 62. cikk értelmében meglévő feladatai.
Amennyiben egy tagállam ezt a lehetőséget választja, nem szükséges az 59. cikk (1) bekezdésének b) és c)
pontja értelmében igazoló hatóságot és ellenőrzési hatóságot kijelölnie.
A 71. cikk rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
Amikor a Bizottság elfogadja a 60., 61. és 62. cikk végrehajtási szabályait, meghatározza azokat a
rendelkezéseket, amelyek nem vonatkoznak azon operatív programokra, amelyek esetében az érintett
tagállam az ebben a bekezdésben említett lehetőséget választotta.
VII. CÍM
PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS
I. FEJEZET
Pénzügyi irányítás
1. szakasz
Költségvetési kötelezettségvállalások
75. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások
(1) Az operatív programok tekintetében a Közösség költségvetési kötelezettségvállalásait az (a
továbbiakban: költségvetési kötelezettségvállalások) a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti
időszak során minden alap és célkitűzés tekintetében éves alapon hajtják végre. Az első költségvetési
kötelezettségvállalás az operatív program jóváhagyására vonatkozó bizottsági határozat elfogadása előtt
történik. Az ezt követő kötelezettségvállalásokat általában minden év április 30-ig a Bizottság a 32.
cikkben említett, az alapokból származó hozzájárulás odaítélésére vonatkozó határozata alapján teszi
meg.
(2) Amennyiben még nem került sor kifizetésre, a tagállam legkésőbb az n. év szeptember 30-ig
kérelmezheti, hogy az operatív programoknak az 51. cikkben említett nemzeti rendkívüli tartalékhoz
kapcsolódó bármilyen kötelezettségvállalását más operatív programok részére csoportosítsák át. A
tagállam kérelmében meghatározza az átcsoportosításból részesülő operatív programokat.
2. szakasz
Az átutalások általános szabályai
76. cikk
A kifizetések általános szabályai
(1) Az alapokból származó hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatokkal
összhangban teljesíti. Minden kifizetést az érintett alap legkorábbi, nyitott költségvetési
kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni.
(2) A kifizetés történhet előfinanszírozás, időközi kifizetés vagy végsőegyenleg-kifizetés formájában. A
kifizetés a tagállam által kijelölt szervezet részére történik.
(3) A tagállamok minden évben legkésőbb április 30-ig megküldik a Bizottság számára a folyó pénzügyi
évre, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó, kifizetés iránti, előrelátható kérelmekkel
kapcsolatos ideiglenes előrejelzéseiket.
(4) A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt hatóságok és
szervezetek közötti információcsere elektronikus úton történik, a Bizottság által a 103. cikk (3)
bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, e rendeletre vonatkozó végrehajtási
szabályoknak megfelelően. Vis maior esetén, különös tekintettel a közös számítógépes rendszer hibás
működésére vagy a tartós kapcsolat hiányára, a tagállam papíralapú adathordozón is továbbíthatja
költségnyilatkozatát és kifizetési kérelmét.
77. cikk
Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések kiszámításának közös szabályai
Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések kiszámítása az egyes prioritási tengelyek
tekintetében az adott operatív programról szóló határozatban megállapított társfinanszírozási rátának az
igazoló hatóság által igazolt valamennyi költségnyilatkozatban szereplő, az adott prioritási tengely
keretében említett elszámolható költségre való alkalmazásával történik.
Ugyanakkor az időközi kifizetéseken és a végsőegyenleg-kifizetéseken keresztüli közösségi hozzájárulás
nem haladja meg a közpénzből való hozzájárulást és az operatív program engedélyezéséről szóló bizottsági
határozatban az egyes prioritási tengelyek tekintetében megállapított, az alapokból származó támogatás
maximális összegét.
78. cikk
Költségnyilatkozat
(1) Valamennyi költségnyilatkozat minden egyes prioritási tengely tekintetében, az 56. cikknek
megfelelően, tartalmazza a kedvezményezettek által a műveletek végrehajtásakor kifizetett elszámolható
költségek teljes összegét, valamint az ehhez kapcsolódó, a közpénzből való hozzájárulásra vonatkozó
feltételeknek megfelelően a kedvezményezetteknek kifizetett vagy kifizetendő közpénzből való
közhozzájárulást. A kedvezményezettek által kifizetett költségeket igazolt számlákkal vagy azonos
bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni.
A kizárólag a Szerződés 87. cikke értelmében biztosított támogatási konstrukciók tekintetében azonban az
előző albekezdésben megállapított feltételeken túlmenően a költségnyilatkozatban szereplő költségeknek
megfelelő közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezetnek kell kifizetnie a
kedvezményezettek számára.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatások tekintetében a
költségnyilatkozatok magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervezetek által
fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az előleg megadása bankgaranciától vagy egyéb, azzal egyenértékű, közpénzből finanszírozott pénzügyi
mechanizmustól függ;
b) az előleg összege nem haladhajta meg a kedvezményezettnek egy adott projektért odaítélt támogatás
teljes összegének 35 %-át;
c) az előleget a projekt végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadásoknak kell
fedeznie, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli
bizonylatokkal kell igazolni az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy –
amennyiben ez hamarabbi időpont – 2015. december 31-ig; amennyiben erre nem kerül sor, a következő
költségnyilatkozatot ennek megfelelően kell helyesbíteni.
(3) A költségnyilatkozatokban minden operatív program tekintetében meg kell határozni az átmeneti
támogatásban részesülő régiókkal kapcsolatos bekezdésben említett elemeket.
(4) A 39. cikkben meghatározott nagyprojektek esetében a költségnyilatkozatok kizárólag a Bizottság
által már elfogadott nagyprojektekkel kapcsolatos költségeket tartalmazhatják.
(5) Ha az alapokból származó hozzájárulást az 53. cikk (1) bekezdésére hivatkozva a közkiadásokra
vonatkoztatva számítják ki, a közkiadásoktól eltérő kiadásokra vonatkozó információ nem érinti a
kifizetési kérelem alapján kiszámított fizetendő összeget.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 44. cikkben meghatározott pénzügyi konstrukciók tekintetében a
költségnyilatkozat magában foglalja az ilyen alapok vagy holdingalapok létrehozására vagy az azokhoz
történő hozzájárulásként kifizetett összes költséget.
Mindazonáltal az operatív program részleges vagy végső lezárásakor az elszámolható költségek a
következők összességét jelentik:
a) városfejlesztési alapokból a köz- és magánszféra-partnerségekbe, vagy integrált városfejlesztési
tervekbe tartozó egyéb projektekbe történő beruházás céljából kifizetett összegek; vagy
b) a fent említett valamennyi alapból vállalkozásokba történő beruházásra irányuló kifizetések; vagy
c) a nyújtott garanciák, beleértve a garanciaalapokból garanciaként lekötött összegeket; és
d) elszámolható irányítási költségek.
A társfinanszírozási arányt alkalmazni kell a kedvezményezett által fizetett elszámolható költségekre.
A vonatkozó költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell.
(7) Az operatív programokból a 44. cikkben meghatározott alapokba történő kifizetésekből származó
kamatot városfejlesztési alapok esetében városfejlesztési projektek, más esetekben pedig a kis- és
középvállalkozásokat érintő pénzügyi konstrukciók finanszírozására kell felhasználni.
A 44. cikkben meghatározott alapokból végzett beruházásokból a művelethez visszajuttatott, vagy a
garanciák letételét követően megmaradt forrásokat az érintett tagállamok illetékes hatóságai
városfejlesztési projektek vagy kis- és középvállalkozások javára használják fel.
79. cikk
Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések halmozódása
(1) Az előfinanszírozás és a teljesített időközi kifizetések halmozott összege nem lépheti túl az alapok
operatív programhoz való hozzájárulásának 95 %-át.
(2) E felső határérték elérését követően az igazoló hatóság – legkésőbb az n+1. év február végéig –
továbbra is továbbítja a Bizottságnak az n. év december 31-én igazolt költségnyilatkozatokat, valamint
az év során az egyes alapok számára visszatérített összegeket.
80. cikk
A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések teljessége
A tagállamok meggyőződnek arról, hogy a kifizetések teljesítéséért felelős szervezetek biztosítják, hogy
a kedvezményezettek a közhozzájárulás teljes összegét a lehető leghamarabb és teljes egészében
megkapják. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal
megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.
81. cikk
Az euro használata
(1) A tagállamok által benyújtott operatív programokban megállapított összegeket, az igazolt
költségnyilatkozatokat, a kifizetési kérelmeket, valamint az éves és záró végrehajtási jelentésben
említett költségeket euróban kell megadni.
(2) Az operatív programokról szóló bizottsági határozatokban szereplő összegeket, valamint a bizottsági
kötelezettségvállalások és kifizetések összegét euróban kell kifejezni és átutalni.
(3) Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót
fizetőeszközként, a nemzeti pénznemben felmerült költségek összegét átszámítják euróra. Az említett
összeget a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az
érintett operatív program igazoló hatósága a költséget elkönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden
hónapban elektronikus úton közzéteszi.
(4) Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, az előző bekezdésben megállapított átszámítási eljárást
továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan költségre, amelyet az igazoló hatóság a nemzeti pénznem és
az euro közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően könyvelt el.
3. szakasz
Előfinanszírozás
82. cikk
Kifizetés
(1) Valamennyi operatív program részére az alapokból történő hozzájárulás jóváhagyásáról szóló
bizottsági határozatot követően a Bizottság a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó egyszeri
előfinanszírozási összeget utal át a tagállam által kijelölt szervezetnek.
Az előfinanszírozási összeget különböző részletekben fizetik ki, a következők szerint:
a) Az EU-hoz 2004. május 1-je előtt csatlakozott tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a
strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a és 2008-ban az operatív programhoz a strukturális
alapokból nyújtott hozzájárulás 3 %-a;
b) Az EU-hoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében 2007-ben az operatív
programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a , 2008-ban az operatív programhoz a
strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a strukturális
alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a;
c) Amennyiben az operatív program az “európai területi együttműködési” célkitűzésalá esik és a részt
vevő tagállamok közül legalább egy 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott az Európai Unióhoz,
2007-ben az operatív programhoz az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás 2 %-a, 2008-ban az operatív programhoz
az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz az ERFA-ból nyújtott
hozzájárulás 2 %-a;
d) Az EU-hoz 2004. május 1-je előtt csatlakozott tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a
Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2 %-a , 2008-ban az operatív programhoz a Kohéziós Alapból
nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás
2,5 %-a;
e) Az EU-hoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében 2007-ben az operatív
programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2,5 %-a , 2008-ban az operatív programhoz a Kohéziós
Alapból nyújtott hozzájárulás 4 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott
hozzájárulás 4 %-a.
(2) A tagállam által kijelölt szervezet az előfinanszírozásként kifizetett teljes összeget visszatéríti
a Bizottság részére, amennyiben az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi átutalásától
számított huszonnégy hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem az operatív program keretében.
Az ilyen jellegű visszatérítés nem vonatkozik az alapból az operatív program számára nyújtott teljes
hozzájárulásra.
83. cikk
Kamatok
Az előfinanszírozásból keletkező bármilyen kamatot – amelyet a tagállam számára nemzeti közpénzből való
hozzájárulási forrásnak kell tekinteni – az érintett operatív program számára kell elkönyvelni, és az
operatív program végső lezárásakor be kell jelenteni a Bizottságnak.
84. cikk
Kivezetés a számlákból
Az operatív program lezárásakor az előfinanszírozásként átutalt összeget e rendelet 89. cikkével
összhangban teljesen ki kell vezetni a Bizottság számláiból.
4. szakasz
Időközi kifizetések
84. cikk
Időközi kifizetések
Minden operatív program esetében időközi kifizetésekre kerül sor. Az első időközi kifizetést a 71. cikk
(2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell teljesíteni.
86. cikk
A kifizetési kérelmek elfogadhatósága
(1) A Bizottság általi minden egyes időközi kifizetés az alábbi feltételek teljesítésétől függ:
a) a Bizottság részére, a 78. cikkel összhangban, előzetesen kifizetési kérelmet és költségnyilatkozatot
küldtek;
b) a Bizottság által az egyes prioritási tengelyek tekintetében a teljes időszak alatt kifizetett összeg
nem haladja meg az operatív program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatban megállapított, az
alapokból nyújtandó támogatás maximális összegét;
c) az irányító hatóság a 67. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban megküldte a Bizottság számára a
legutóbbi éves végrehajtási jelentést;
d) a Bizottság nem nyilvánított a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással
ellátott véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses kifizetési kérelemben
bejelentett költség kapcsolódik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett egy vagy több feltétel nem teljesül, a Bizottság egy hónapon
belül tájékoztatja a tagállamot és az igazoló hatóságot annak érdekében, hogy azok megtehessék a helyzet
orvoslásához szükséges lépéseket.
87. cikk
A kifizetési kérelmek benyújtásának napja és a fizetési késedelem
(1) Az igazoló hatóság meggyőződik arról, hogy valamennyi operatív program esetében az időközi
kifizetési kérelmeket összegyűjtve, és amennyiben lehetséges, évente három alkalommal elküldik a
Bizottság számára. A Bizottság abban az esetben teljesíti az adott évben a kifizetést, ha a kifizetési
kérelmet legkésőbb október 31-ig benyújtották.
(2) A rendelkezésre álló finanszírozásra is figyelemmel, és amennyiben nem került sor a kifizetéseknek a
92. cikk szerinti felfüggesztésére, a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a 86. cikkben említett
fenti feltételeknek megfelelő kifizetési kérelem nyilvántartásba vételének napjától számított két
hónapon belül teljesíti.
5. szakasz
A program lezárása és a végső egyenleg kifizetése
88. cikk
Részleges lezárás
(1) Az operatív programok a tagállam által meghatározandó időszakokban részlegesen lezárhatók.
A részleges lezárás olyan műveletekre vonatkozik, amelyek az előző év december 31-ig befejeződtek. E
rendelet alkalmazásában egy művelet akkor tekintendő befejezettnek, ha a körébe tartozó tevékenységeket
ténylegesen elvégezték, és a kedvezményezettek valamennyi költségét, valamint a vonatkozó közpénzből
való hozzájárulást kifizették.
(2) A részleges lezárás feltétele, hogy a tagállam az adott év december 31-ig megküldje a Bizottságnak
az alábbiakat:
a) az (1) bekezdésben említett műveletekre vonatkozó költségnyilatkozat;
b) a részleges zárónyilatkozat, a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának iii. alpontjával összhangban.
(3) A 98. és 99. cikkel összhangban végzett, részlegesen lezárt műveletre vonatkozó valamennyi pénzügyi
korrekció nettó pénzügyi korrekció.
89. cikk
A végső egyenleg kifizetésének feltételei
(1) A Bizottság az alábbi feltétekkel fizeti ki a végső egyenleget:
a) a tagállam 2017. március 31-ig elküldte a következő dokumentumokat tartalmazó kifizetési kérelmeket:
i. a végsőegyenleg-kifizetési kérelem és a 78. cikk szerinti költségnyilatkozat;
ii. az operatív programról szóló záró végrehajtási jelentés, a 67. cikkben meghatározott információkat
is beleértve;
iii. a 62. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett zárónyilatkozat; valamint
b) a Bizottság nem adott a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással ellátott
véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses kifizetési kérelemben bejelentett
költség kapcsolódik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett bármely dokumentumot nem küldik el a Bizottság számára, az a
93. cikknek megfelelően a záróegyenleg tekintetében a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását
eredményezi.
(3) A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett zárónyilatkozat átvételétől
számított öt hónapon belül tájékoztatja a tagállamot a nyilatkozat tartalmával kapcsolatos véleményéről.
Ha a Bizottság öt hónapos határidőn belül nem tesz észrevételeket, a zárónyilatkozatot elfogadottnak
kell tekinteni.
(4) A rendelkezésre álló pénzeszközökre is figyelemmel a Bizottság a következő időpontok közül a
későbbit követő negyvenöt napon belül átutalja a záróegyenleget:
a) az az időpont, amikor a 67. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadja a zárójelentést; és
b) az az időpont, amikor elfogadja az e cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett
zárónyilatkozatot.
(5) A (6) bekezdés sérelme nélkül a záróegyenlegre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás a
kifizetéstől számított tizenkét hónap elteltével automatikusan visszavonásra kerül. Az operatív program
lezárásának időpontja az alábbi három esemény közül a legkorábban bekövetkezőt jelenti:
a) az (1) bekezdésben említett dokumentumok alapján a Bizottság által meghatározott végsőegyenleg-
kifizetés;
b) a Bizottság által a tagállam részére az operatív program tekintetében jogosulatlanul átutalt
összegekre vonatkozó terhelési értesítés megküldése;
c) a záróegyenlegre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás automatikus visszavonása.
A Bizottság két hónapos határidőn belül tájékoztatja a tagállamot az operatív program lezárásának
időpontjáról.
(6) A Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések eredményeitől függetlenül a
Bizottság által az operatív programra teljesített végsőegyenleg-átutalás az átutalás napjától számított
kilenc hónapon belül, illetve – amennyiben a tagállamnak negatív egyenleget kell visszatérítenie – a
terhelési értesítés kibocsátásának napjától számított kilenc hónapon belül módosítható. A záróegyenleg
módosítása nem érinti az operatív program lezárásának (5) bekezdés szerinti időpontját.
90. cikk
A rendelkezésre álló dokumentumok
(1) A Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az
irányító hatóság biztosítja, hogy az érintett operatív program költségeire és ellenőrzéseire vonatkozó
valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére álljon az alábbi ideig:
a) az operatív programnak a 89. cikk (3) bekezdésében meghatározott lezárását követő három év;
b) a (2) bekezdésben említett műveletek költségeire és ellenőrzéseire vonatkozó dokumentumok esetében a
részleges lezárás évét követő három év.
Ezek az időtartamok bírósági eljárás esetében vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére
megszakadnak.
(2) Az irányító hatóság a Bizottság kérelmére rendelkezésre bocsát egy listát az olyan befejezett
műveletekről, amelyeket a 88. cikk értelmében részlegesen lezártak.
(3) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban
általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni.
6. szakasz
A fizetési határidő megszakítása és a kifizetések felfüggesztése
91. cikk
A fizetési határidő megszakítása
(1) A fizetési határidőt az 1605/2002/EK, Euratom rendelet értelmében a felhatalmazás által
engedélyezésre jogosult tisztviselő legfeljebb hat hónapra megszakíthatja az alábbi esetekben:
a) valamely nemzeti vagy közösségi ellenőrzési szervezet jelentésében az irányítási és ellenőrzési
rendszerek működésének súlyos hiányosságaira utaló bizonyítékok találhatók;
b) a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie,
miután olyan információ jutott a tudomására, amely szerint valamely igazolt költségnyilatkozatban
szereplő költség nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik.
(2) A tagállamot és az igazoló hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a kifizetésmegszakításának
okairól. A megszakítás időtartama a szükséges intézkedések tagállamok általi meghozatalát követően véget
ér.
92. cikk
A kifizetések felfüggesztése
(1) A prioritási tengelyek vagy programok szintjén a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti az
időközi kifizetéseket, amennyiben:
a) a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amely érinti
a kifizetések igazolására vonatkozó eljárás megbízhatóságát, és amelyre nézve nem hoztak korrekciós
intézkedéseket; vagy
b) egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség olyan súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik,
amelyet nem korrigáltak; vagy
c) egy tagállam súlyosan megsértette a 70. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében fennálló
kötelezettségeit.
(2) A Bizottság akkor határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő felfüggesztéséről,
miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy az két hónapon belül megtegye észrevételeit.
(3) A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben az időközi kifizetések felfüggesztését, amikor
a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket. Amennyiben a
tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság olyan határozatot hozhat, hogy a 99.
cikkel összhangban, részben vagy egészben megszünteti az operatív programhoz nyújtott közösségi
hozzájárulást.
7. szakasz
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása
93. cikk
Elvek
(1) A Bizottság automatikusan visszavonja az operatív programra vonatkozó költségvetési
kötelezettségvállalás bármely részét, amelyet nem használtak fel az előfinanszírozás vagy az időközi
kifizetések teljesítésére, vagy amelyre – a (2) bekezdésben említettek kivételével – a programra
vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig nem küldtek a 86.
cikknek megfelelően kifizetési kérelmet.
(2) A II. mellékletben felsorolt azon tagállamok esetében, amelyeknek a GDP-je 2001 és 2003 között az
EU-25 ugyanezen időszakban mért átlagos GDP-jének 85 %-a alatt volt, az (1) bekezdésben említett
határidő az operatív programokra vonatkozó, 2007 és 2010 között tett éves költségvetési
kötelezettségvállalás évét követő harmadik év december 31.
Ezt a határidőt kell alkalmazni az olyan operatív programra vonatkozó éves költségvetési
kötelezettségvállalásra 2007–2010-ig, amely az “európai területi együttműködés” célkitűzés alá tartozik,
ha a részt vevő országok közül legalább az egyik az első albekezdésben említett tagállamok közé
tartozik.
(3) A kötelezettségvállalások 2015. december 31-én még mindig nyitott része automatikusan visszavonásra
kerül, ha a Bizottság 2017. március 31-ig nem kap erre vonatkozóan elfogadható kifizetési kérelmet.
(4) Amennyiben ez a rendelet 2007. január 1. után lép hatályba, azon időszak, amelyet követően a
kötelezettségvállalás az (1) bekezdésben említettek szerint először automatikusan visszavonható, az első
kötelezettségvállalás tekintetében meghosszabbodik a 2007. január 1. és az első költségvetési
kötelezettségvállalás időpontja közötti hónapok számával.
94. cikk
Megszakítási időszak nagyprojektek és támogatási konstrukciók esetén
Ha a Bizottság határozatot hoz egy nagyprojekt vagy egy támogatási konstrukció engedélyezéséről, az
automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás által esetlegesen érintett összegeket csökkenteni kell az
ilyen nagyprojektek vagy támogatási konstrukciók által érintett éves összegekkel.
Ezen éves összegek esetében a 93. cikkben említett automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás
határidejének kiszámításakor a kezdő időpontot az ilyen nagyprojektek vagy egy támogatási konstrukciók
engedélyezéséhez szükséges későbbi határozat elfogadásának időpontja jelenti.
95. cikk
Megszakítási időszak bírósági eljárások és államigazgatási eljárásban történt fellebbezések esetén
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása által esetlegesen érintett összeget csökkenteni kell
azokkal az összegekkel, amelyeket az igazoló hatóság bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban
halasztó hatályú fellebbezés által felfüggesztett tevékenység miatt nem tudott bejelenteni a
Bizottságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállam a 93. cikk szerint a költségvetési
kötelezettségvállalást követő második vagy harmadik év december 31-ig megküldi a Bizottságnak az
indokolását.
A kötelezettségvállalásnak a 2015. december 31-én még nyitott része tekintetében a 93. cikk (2)
bekezdésében említett határidőt az érintett műveletekkel kapcsolatos összegekre vonatkozóan ugyanilyen
feltételekkel kell megszakítani.
A fent említett csökkentés egyszer kérhető abban az esetben, ha a felfüggesztés legfeljebb egy évig
tartott, vagy többször kérhető a művelet végrehajtását felfüggesztő bírósági vagy államigazgatási
határozat és a végleges bírósági vagy államigazgatási határozat között eltelt évekre.
96. cikk
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása alóli kivételek
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell
hagyni:
a) a költségvetési kötelezettségvállalásnak az a része, amelyre vonatkozóan kifizetési kérelmet
nyújtottak be, a Bizottság azonban ennek visszatérítését a 93. cikkben meghatározottak szerint, valamint
a 91. és 92. cikkel összhangban a költségvetési kötelezettségvállalást követő második vagy harmadik év
december 31-én megszakította vagy felfüggesztette. Amikor a megszakítást vagy a felfüggesztést
eredményező probléma megoldódott, az automatikus visszavonás szabályát a költségvetési
kötelezettségvállalás érintett részére kell alkalmazni;
b) a költségvetési kötelezettségvállalásnak az a része, amelyre benyújtottak kifizetési kérelmet, de
amely visszatérítésének maximális értékét behatárolták, különösen költségvetési források hiánya miatt;
c) a költségvetési kötelezettségvállalásnak azon része, amelyre vonatkozóan az operatív program
végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett elfogadható kifizetési kérelmet benyújtani. A
vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak bizonyítaniuk kell a vis maior által az operatív program
végrehajtására részben vagy egészben gyakorolt közvetlen hatásokat.
97. cikk
Az eljárás
(1) A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az érintett hatóságokat a 93. cikkben említett
automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának eshetőségéről. A Bizottság tájékoztatja a
tagállamot és az érintett hatóságokat a birtokában lévő információkból adódó automatikus
kötelezettségvállalás-visszavonás összegéről.
(2) A tagállamnak két hónapja van az említett tájékoztatás kézhezvételétől számítva arra, hogy
egyetértsen az összeggel vagy beterjessze észrevételeit. A Bizottság a 93. cikkben megállapított
határidőtől számított kilenc hónapon belül hajtja végre az automatikus kötelezettségvállalás-
visszavonást.
(3) Az alapnak az operatív programhoz való hozzájárulását az érintett évre vonatkozóan csökkenteni kell
az automatikusan visszavont kötelezettségvállalás összegével. A tagállam a kötelezettségvállalás
visszavonásától számított két hónapon belül felülvizsgált pénzügyi tervet készít, amelyben a csökkentett
támogatási összeget az operatív program egy vagy több prioritási tengelyére vetíti. Ennek elmulasztása
esetén a Bizottság arányosan csökkenti az egyes prioritási tengelyekhez allokált összegeket.
II. FEJEZET
Pénzügyi korrekciók
1. szakasz
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók
98. cikk
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók
(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a műveletek vagy operatív
programok végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét vagy feltételeit érintő minden jelentősebb
változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.
(2) A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív programok esetében feltárt egyedi vagy a
rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által
elvégzett korrekciók az operatív programnak nyújtott közpénzből való hozzájárulásnak részben vagy
egészben történő törlését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok természetét
és súlyosságát, valamint az alapot ért pénzügyi veszteséget.
Az alapokból ilyen módon felszabaduló forrásokat a tagállam a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel
összhangban 2015. december 31-éig újra felhasználhatja az érintett operatív programra.
(3) A (2) bekezdéssel összhangban megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újra a korrekció
tárgyát képező művelet vagy műveletek számára, sem pedig – amennyiben a pénzügyi korrekció a rendszerből
adódó szabálytalanság miatt szükséges – az olyan műveletek esetében, amelyek részben vagy egészben abba
a prioritási tengelybe tartoznak, ahol a rendszerből adódó szabálytalanság előfordult.
(4) Rendszerből adódó szabálytalanság esetében a tagállam valamennyi valószínűleg érintett műveletre
kiterjeszti a vizsgálatait.
2. szakasz
A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók
99. cikk
A korrekció feltételei
(1) A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás részben vagy egészben
történő megszüntetésével pénzügyi korrekciót hajthat végre, amennyiben a szükséges vizsgálatokat
követően az alábbiakat állapítja meg:
a) a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja a
program számára már korábban kifizetett közösségi hozzájárulást;
b) valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség szabálytalan, és ezt a tagállam az e bekezdés
szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette;
c) valamely tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette
a 98. cikkben foglalt kötelezettségeit.
(2) A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza
meg, figyelembe véve a szabálytalanság rendszerszerű természetét az átalány- vagy extrapolált kiigazítás
alkalmazásának eldöntése érdekében.
(3) A Bizottság a korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság természetét
és súlyosságát, valamint az érintett operatív programban feltárt hiányosságok nagyságát és pénzügyi
hatásait.
(4) Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított
tények alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett
tagállam által a 98. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedéseknek, a 70. cikk (1) bekezdésének
b) pontja alapján benyújtott jelentéseknek és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.
(5) Amennyiben valamely tagállam nem tesz eleget a 15. cikk (4) bekezdésében említett
kötelezettségeinek, a Bizottság a kötelezettség elmulasztásának mértékétől függő pénzügyi korrekciót
hajthat végre az érintett tagállamnak nyújtott, strukturális alapokból származó támogatás részben vagy
egészben történő visszavonásával.
Az ebben a bekezdésben említett pénzügyi korrekció mértékét a Bizottság által a 103. cikk (3)
bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, e rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok
állapítják meg.
100. cikk
Az eljárás
(1) A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalát megelőzően azzal kezdi az eljárást,
hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon
belül nyújtsa be észrevételeit.
Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót
javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak
bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság értékelésénél. A
Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy
mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem
haladhatja meg az első albekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.
(2) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) bekezdésben említett határidőn belül benyújtott
valamennyi bizonyítékot.
(3) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes következtetéseit, a Bizottság
meghallgatásra hívja a tagállamot, ahol a két fél a partnerségen alapuló együttműködés keretében
erőfeszítést tesz arra, hogy megegyezzen az észrevételek és az azokból levonandó következtetések
tekintetében.
(4) Megegyezés esetén a tagállam a 98. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően újra
felhasználhatja az érintett közösségi alapokat.
(5) Megegyezés hiányában a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi
korrekcióról, figyelembe véve az eljárás folyamán benyújtott valamennyi információt és észrevételt.
Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által küldött meghívás
időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.
101. cikk
A tagállamok kötelezettségei
A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak az e rendelet 98. cikkének
(2) bekezdése szerinti visszafizettetésre vonatkozó kötelezettségét, valamint az állami támogatás
visszafizettetésére vonatkozóan a Szerződés 87. cikke és az EK-Szerződés 88. cikkének alkalmazására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet
[17] 14. cikke értelmében fennálló kötelezettségét sem.
102. cikk
Visszafizetés
(1) Az Európai Unió általános költségvetésébe teljesítendő visszafizetést az 1605/2002/EK, Euratom
rendelet 72. cikkével összhangban kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi
időpontig kell teljesíteni. Az esedékesség az utasítás kiadását követő második hónap utolsó napja.
(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig
terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal haladja
meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az
esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.
VIII. CÍM
BIZOTTSÁGOK
I. FEJEZET
Az alapok koordinációs bizottsága
103. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottság munkáját az alapok koordinációs bizottsága (a továbbiakban: az alapok koordinációs
bizottsága) segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.
(4) Az alapok koordinációs bizottsága elfogadja eljárási szabályzatát.
(5) Az EBB és az EBA egy-egy szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevez ki.
II. FEJEZET
A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság
104. cikk
A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság
(1) A Bizottság munkáját Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a
bizottság) segíti. A bizottságot minden egyes tagállamból a kormánynak, a munkáltatók szervezeteinek és
a munkavállalók szervezeteinek egy-egy képviselője alkotja. A Bizottságnak a bizottság elnöki
feladataiért felelős tagja ezt a hatáskört átruházhatja a Bizottság egy magas beosztású tisztviselőjére.
(2) Az (1) bekezdésben említett egyes kategóriákban minden tagállam egy-egy képviselőt és egy-egy
póttagot jelölhet. Valamelyik tag távolléte esetén a póttag automatikusan jogosult az eljárásban való
részvételre.
(3) A tagokat és a póttagokat a Bizottság javaslata alapján hároméves időtartamra a Tanács nevezi ki. A
tagok és a póttagok újra kinevezhetők. A Tanács a bizottság összetétele tekintetében az egyes érintett
kategóriák igazságos képviseletének biztosítására törekszik. Az EBB és az EBA az őket érintő napirendi
pontok esetén szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevezhet ki.
(4) A bizottság:
a) véleményt ad e rendelet végrehajtási szabályairól;
b) az ESZA által nyújtott támogatás esetén véleményt ad a programozásról szóló bizottsági határozatok
tervezetéről;
c) konzultációra kérendő fel, amikor – az ESZA által nyújtott támogatás esetén – a 45. cikkben említett
technikai segítségnyújtási intézkedések kategóriáinak kérdésével és egyéb olyan, az ESZA-ra vonatkozó
kérdésekkel foglalkozik, amelyek hatással vannak a foglalkoztatási, képzési és társadalmi befogadási
stratégiák uniós szintű végrehajtására.
(5) A Bizottság a (4) bekezdésben említettektől eltérő kérdésekről is konzultálhat a bizottsággal.
(6) A bizottság által adott vélemények elfogadásához az érvényesen leadott szavazatok abszolút
többségére van szükség. A Bizottság tájékoztatja a bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe
véleményeit.
IX. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
105. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti a 2052/88/EGK [18], a 4253/88/EGK [19], az 1164/94/EK [20] és az
1260/1999/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2006. december 31-én
alkalmazandó jogszabály alapján – amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve
projektekre azok lezárásáig alkalmazandó – a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által
társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy
módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is.
(2) Az operatív programokról szóló határozathozatal során a Bizottság figyelembe vesz minden olyan, a
Tanács vagy a Bizottság által e rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott, a strukturális alapok által
társfinanszírozott támogatást vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektet, amely ezen
operatív programok időtartama során pénzügyi következményekkel jár.
(3) Az 1260/1999/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdésétől, 32. cikkének (4) bekezdésétől és 37.
cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság által 2000. január 1. és 2006. december 31. között
jóváhagyott, az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott támogatásra lekötött olyan részösszegeket,
amelyek esetében a ténylegesen kifizetett költségekről szóló igazolt nyilatkozatot, a záró végrehajtási
jelentést és az említett rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett nyilatkozatot nem
küldték el a Bizottság számára az alapokból való hozzájárulást engedélyező határozatban megállapított,
az elszámolhatóság végső határidejétől számított 15 hónapon belül, a Bizottság az említett határidőt
követő 6 hónapon belül automatikusan visszavonja, aminek következtében a jogosulatlanul kifizetett
összegeket vissza kell fizetni.
A bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés következtében
felfüggesztett műveletekre vagy programokra vonatkozó összegeket az automatikusan visszavonandó összegek
kiszámításakor nem kell figyelembe venni.
106. cikk
Felülvizsgálati záradék
A Tanács a Szerződés 161. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2013. december 31-ig
felülvizsgálja ezt a rendeletet.
107. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül az 1260/1999/EK
rendelet 2007. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell
értelmezni.
108. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 1–16., 25–28., 32–40., 47–49., 52–54., 56., 58–62., 69–74., 103–105. és 108. cikkben megállapított
rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, kizárólag a 2007 és 2013 közötti
időszakra vonatkozó programok tekintetében kell alkalmazni. A többi rendelkezést 2007. január 1-jétől
kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2006. július 11-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. Heinäluoma
[1] 2006. július 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
[2] HL C 255., 2005.10.14., 79. o.
[3] HL C 231., 2005.9.20., 1. o.
[4] HL C 121., 2005.5.20., 14. o.
[5] HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
[6] HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 173/2005/EK rendelettel (HL L 29., 2005.2.2., 3. o.)
módosított rendelet.
[7] HL L 154., 2003.6.21., 1. o. Az 1888/2005/EK rendelettel (HL L 309., 2005.11.25., 1. o.) módosított
rendelet.
[8] Lásd e Hivatalos Lap 82. oldalát.
[9] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
[10] Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.
[11] Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.
[12] Lásd e Hivatalos Lap 79. oldalát.
[13] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
[14] HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
[15] HL L 205., 2005.8.6., 21. o.
[16] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
[17] HL L 83., 1999.3.27., 1. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. Szerkesztői
megjegyzés: a 659/1999/EK rendelet címét kiigazították az Európai Közösséget létrehozó szerződés
cikkeinek az Amszterdami Szerződés 12. cikkével összhangban történő újraszámozásának figyelembevétele
érdekében; az eredeti szöveg a Szerződés 93. cikkére vonatkozott.
[18] A Tanács 1988. június 24-i 2052/88/EGK rendelete a strukturális alapok feladatairól és
eredményességéről, továbbá tevékenységüknek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az
egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról (HL L 185., 1988.7.15., 9. o.).
Az 1260/1999/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.
[19] A Tanács 1988. december 19-i 4253/88/EGK rendelete a 2052/88/EGK rendeletnek a különböző
strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb
meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására
vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 374., 1988.12.31., 1. o.). Az 1260/1999/EK rendelettel
hatályon kívül helyezett rendelet.
[20] A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130.,
1994.5.25., 1. o.). A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.
————————————————–
I. MELLÉKLET
A 18. cikkben említett kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2007 és 2013 közötti
időszakban
(EUR, 2004-es árakon) |
2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |
42863000000 | 43318000000 | 43862000000 | 43860000000 | 44073000000 | 44723000000 | 45342000000 |
————————————————–
II. MELLÉKLET
Pénzügyi keret
A 18. cikkben említett kritériumok és módszertan
Az 5. cikk (1) bekezdésében említett “konvergencia” célkitűzés alapján támogatásra jogosult régiók
esetében alkalmazott elosztási módszer
1. Minden tagállam támogatása a támogatásra jogosult régiói számára kiosztott források összegével
egyenlő, ahol a régiók támogatását azok viszonylagos regionális és nemzeti prosperitása, valamint
munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani, az alábbi lépéseknek megfelelően:
a) az érintett régió népességét az adott régió vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó GDP-je és az EU
-25 egy főre jutó átlagos GDP-je közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút
összeget (euróban);
b) az adott régió pénzügyi keretének meghatározása érdekében a fenti abszolút összeghez egy százalékos
szorzót kell rendelni; ezt a százaléklábat úgy kell meghatározni, hogy tükrözze annak a tagállamnak a
25-tagú EU átlagához viszonyított prosperitását, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, pl.:
- azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi
átlag 82 %-a alatt helyezkedik el: 4,25 %
- azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi
átlag 82 %-a és 99 %-a között helyezkedik el: 3,36 %
- azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi
átlag 99 %-ánál magasabb: 2,67 %;
c) a b) lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 700 EUR/munkanélküli értékű
prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli
lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott
régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.
Az 5. cikk (2) bekezdése alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok esetében alkalmazott
elosztási módszer
2. A Kohéziós Alap teljes pénzügyi keretének elméleti összegét úgy kell kiszámítani, hogy a támogatás
44,7 EUR összegű, egy főre jutó átlagos mértékét megszorozzuk a támogatásra jogosult népesség számával.
A teljes elméleti pénzügyi keretből a támogatásra jogosult egyes tagállamok elsődleges részesedése a
népességük, területük és nemzeti prosperitásuk alapján, az alábbi lépések alkalmazásával meghatározott
százalékos arány szerint alakul:
a) ki kell számítani az adott tagállam népességének és területének az összes jogosult tagállam
össznépességéhez és összterületéhez viszonyított aránya számtani átlagát; mindazonáltal, amennyiben egy
tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyon mértékben meghaladja az
összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes
népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél;
b) az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány
egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállam vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó
bruttó nemzeti jövedelme meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre
jutó átlagát, vagy amennyivel alatta marad (az átlag 100 %-nak felel meg).
3. Annak érdekében, hogy tükröződjenek az Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó
tagállamok jelentős közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális szükségletei, esetükben a Kohéziós
Alap aránya a teljes pénzügyi támogatáson belül (strukturális alapok és Kohéziós Alap) átlagosan
egyharmad lesz az időszak során. A többi tagállam pénzügyi keretét közvetlenül a 2. pontban ismertetett
elosztási módszerrel kell levezetni.
A 6. cikk alapján a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében támogatásra
jogosult tagállamok és régiók esetében alkalmazott elosztási módszer
4. Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével
egyenlő, amelyet az alábbi kritériumok alapján, a megadott súlyok alkalmazásával kell meghatározni:
össznépesség (súly: 0,5), munkanélküliek száma a csoportátlagnál magasabb munkanélküliségi rátával
rendelkező NUTS 3. szintű régiókban (súly: 0,2), a 70 %-os foglalkoztatottsági ráta eléréséhez szükséges
állások száma (súly: 0,15), az alacsony végzettségű foglalkoztatottak száma (súly: 0,10) és alacsony
népsűrűség (súly: 0,05). A részesedéseket ezután a régió viszonylagos prosperitásával összhangban ki
kell igazítani (a teljes részesedést minden régió esetében + 5 %/–5 %-kal kell növelni vagy csökkenteni
aszerint, hogy egy főre jutó GDP-je a csoport egy főre jutó átlagos GDP-jénél alacsonyabb vagy
magasabb). Az egyes tagállamok részesedése azonban nem lehet kevesebb, mint a 2. és 3. célkitűzés
alapjáni összes támogatásból való 2006-os részesedésük kétharmada.
A 7. cikkben említett “európai területi együttműködés” célkitűzés esetében alkalmazott elosztási módszer
5. A források elosztása a kedvezményezett tagállamok között (beleértve az ERFA hozzájárulását a 21. cikk
(2) bekezdésében említett európai szomszédsági és partnerségi eszközhöz, valamint az előcsatlakozási
segítségnyújtási eszközhöz a következőképpen történik:
a) a 7. cikk (1) bekezdésében említett, határokon átnyúló alkotóelem esetében a NUTS 3. szintű
szárazföldi és tengeri határmenti területek régiói népességének az összes jogosult régió teljes
népességéhez viszonyított aránya alapján;
b) a 7. cikk (2) bekezdésében említett transznacionális alkotóelem esetében az adott tagállam
népességének az összes érintett tagállam teljes népességéhez viszonyított aránya alapján.
A 8. cikkben említett átmeneti támogatásokra jogosult tagállamok és régiók esetében alkalmazott
elosztási módszer
6. A 8. cikkben említett átmeneti támogatások elosztásakor az alábbi paramétereket kell alkalmazni:
a) a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni
támogatásuk mértékének 80 %-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2013-ban el nem éri a
“regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzéshez szükséges egy főre jutó nemzeti átlagos
támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/munkanélküli
értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli
lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott
régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.
b) a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni
támogatásuk mértékének 75 %-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2011-ben el nem éri a
“regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzéshez szükséges egy főre jutó átlagos
támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/munkanélküli
értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli
lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott
régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;
c) a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott tagállamok esetében a kiosztott összeg 7 éven keresztül
fokozatosan csökken, tehát 2007-ben az összeg 1,2 milliárd EUR, 2008-ban 850 millió EUR, 2009-ben 500
millió EUR, 2010-ben 250 millió EUR, 2011-ben 200 millió EUR, 2012-ben 150 millió EUR és 2013-ban 100
millió EUR.
A kohéziót támogató alapokból nyújtható maximális támogatás
7. Az azon célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében, amelyek a kohéziós támogatás legkevésbé fejlett
régiókra és tagállamokra való összpontosításával, valamint az egy főre jutó átlagos támogatottság
mértékében a felső határ megszabása miatt mutatkozó eltérések csökkentésével kapcsolatosak, az alapokból
az egyes tagállamok részére nyújtható maximális támogatás a következő:
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú
EU átlagának 40 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7893 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú
EU átlagának legalább 40 %-a, de 50 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7135 %-a
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú
EU átlagának legalább 50 %-a, de 55 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,6188 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú
EU átlagának legalább 55 %-a, de 60 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,5240 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú
EU átlagának legalább 60 %-a, de 65 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,4293 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú
EU átlagának legalább 65 %-a, de 70 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,3346 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú
EU átlagának legalább 70 %-a, de 75 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,2398 %-a,
- ezt követően az egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelemnek (PPS) a 25-tagú EU átlagához
viszonyított minden 5 százalékpontnyi növekedésével a maximális támogatás a GDP 0,09 százalékpontjával
csökken.
8. A fenti 7. bekezdésben említett felső határok tartalmazzák az ERFA által az európai szomszédsági és
partnerségi eszköz és az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz határokon átnyúló alkotóelemének
finanszírozásához nyújtott hozzájárulást, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap
Orientációs Részlegéből kialakult EMVA-ból és az EHA-ból biztosított támogatást.
9. A Bizottság a GDP-t a 2005 áprilisában közzétett statisztikák alapján számítja ki. A GDP-nek a
Bizottság által 2005 áprilisában, a 2007–2013 közötti időszakra szólóan előrejelzett egyedi nemzeti
növekedési ütemét valamennyi tagállam tekintetében külön kell alkalmazni.
10. Amennyiben 2010-ben megállapítják, hogy bármely tagállamnak a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó
összesített GDP-je – többek között az árfolyamváltozások következtében – ±5 %-nál nagyobb mértékben
eltér a fenti 9. pont szerint becsült összesített GDP-től, akkor az erre az időszakra az adott tagállam
számára a 7. pont értelmében kiosztott összegeket ennek megfelelően ki kell igazítani. E kiigazítások
nettó hatása – akár pozitív, akár negatív – összességében nem haladhatja meg a 3 milliárd EUR-t.
Amennyiben a nettó hatás pozitív, a kiegészítő források összesen semmilyen esetben sem haladhatják meg
az 1B kategória számára a 2007–2010 közötti időszak tekintetében a költségvetési fegyelemről és a
hatékony és eredményes pénzgazdáslkodásról szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban
meghatározott felső határhoz viszonyított alulköltekezés mértékét. A végleges kiigazítások a 2011–2013.
évek között egyenlő arányban kerülnek elosztásra.
11. A lengyel złoty értékének a referenciaidőszak alatti tükrözése érdekében a 7. pontban meghatározott
maximális támogatás Lengyelországra történő alkalmazásának eredményét a 10. pontban említett
felülvizsgálatig tartó időszak (2007–2009) tekintetében 1,04 értékű együtthatóval kell megszorozni.
További rendelkezések
12. Amennyiben egy adott tagállamban a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott “fokozatosan kieső” régiók
az 1. célkitűzés keretében 2006-ban teljes mértékben támogatásra jogosult régiók teljes népességének
legalább egyharmadát képviselik, a támogatás aránya 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk
mértékének 80 %-a, 2008-ban 75 %-a, 2009-ben 70 %-a, 2010-ben 65 %-a, 2011-ben 60 %-a, 2012-ben 55 %-a
és 2013-ban 50 %-a.
13. A 6. pont a) és b) alpontja szerinti átmeneti rendelkezések tekintetében, azon régiók esetében,
amelyek a 2000–2006 közötti időszakban az 1. célkitűzés alapján nem voltak támogatásra jogosultak, vagy
2004-ben váltak jogosulttá, a 2007-es kiindulópont az 1999-es berlini elosztási módszer alapján
kiszámított, 2006-os egy főre eső elméleti támogatásuk 90 %-a, a régió egy főre eső GDP-szintjének a 15
tagú EU átlagának 75 %-ának való megfeleltetésével.
14. A 7. ponttól eltérve, a lengyel Lubelskie, Podkarpackie, Warmińsko-Mazurskie, Podlaskie és
Świętokrzyskie NUTS 2. szintű régiók, melyek egy főre eső GDP-szintje (PPS) az öt legalacsonyabb a 25-
tagú EU-ban, jogosultsági szintjük feletti mértékben részesülnek ERFA-támogatásban. A “konvergencia”
célkitűzés keretében nyújtott ezen kiegészítő támogatás összege a 2007–2013 közötti időszakban
lakosonként 107 EUR. A Lengyelország számára juttatott összegeknek a 10. pont szerinti felfelé történő
kiigazítására e kiegészítő támogatás figyelembevétele nélkül kerül sor.
15. A 7. ponttól eltérve, Közép-Magyarország NUTS 2. szintű régió számára a 2007–2013 közötti időszak
során 140 millió EUR értékű további keretet kell elkülöníteni. E régió tekintetében a 8. cikk (1)
bekezdésében említett régiókra vonatkozó szabályozási rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. A 7. ponttól eltérve, Prága NUTS 2. szintű régió a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás”
célkitűzés alapján a 2007–2013 közötti időszakban 200 millió EUR kiegészítő juttatásban részesül.
17. Ciprusra a 2007–2013 közötti időszakban vonatkoznak a 6. pont b) alpontjában meghatározott régiókra
alkalmazandó átmeneti rendelkezések, 2007-es kiindulópontját a 13. pont szerint kell megállapítani.
18. Itä-Suomi és Madeira NUTS 2. szintű régiókra – amelyek továbbra is fokozatosan bekerülő régiónak
számítanak – vonatkoznak a 6. pont a) alpontjában megállapított átmeneti pénzügyi szabályok.
19. A Kanári-szigetek NUTS 2. szintű régió a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatás
keretében a 2007–2013 közötti időszakban 100 millió EUR kiegészítő juttatásban részesül.
20. A Szerződés 299. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és
Svédország csatlakozási szerződéséhez csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak
megfelelő, NUTS 2. szintű régiók – sajátos korlátaikra tekintettel – további ERFA-támogatásban
részesülnek. E támogatás összege lakosonként 35 EUR/év, és bármilyen egyéb támogatáson, amelyre e régiók
egyébként jogosultak, felül nyújtandó.
21. A 7. cikk (1) bekezdésében említett “európai területi együttműködés” célkitűzés határokon átnyúló
alkotóelemének keretében nyújtott juttatások tekintetében, az EU-15 és az EU-12 közötti, valamint az EU
-25 és az EU-2 közötti, korábbi szárazföldi határok mentén levő régiók esetében a támogatás mértéke 50
%-kal magasabb lesz, mint a többi érintett régió esetében.
22. Az észak-írországi békefolyamat terén tett különleges erőfeszítések elismeréseként a PEACE-program a
2007–2013 közötti időszakban 200 millió EUR juttatásban részesül. A PEACE-programot a 3. cikk (2)
bekezdésének c) pontja értelmében határokon átnyúló programként hajtják végre, és az az érintett régiók
társadalmi és gazdasági stabilitásának elősegítése érdekében különösen a közösségek közötti összetartó
erőt előmozdító fellépéseket tartalmaz. A támogatásra jogosult térség Észak-Írország egésze és Írország
határ menti megyéi. E program végrehajtására az “európai területi együttműködés” célkitűzés keretében, a
strukturális alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó addicionalitás elvének teljes mértékű betartásával
kerül sor.
23. A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés körébe tartozó svéd régiók számára az
ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre.
24. A 7. ponttól eltérve, az önálló NUTS 2. szintű régiónak minősülő Észtország, Lettország és Litvánia
számára a 2007–2013 közötti időszak során egyenként 35 EUR/fő összegű további finanszírozást kell
biztosítani.
25. A “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés körébe tartozó, az Európai Unió korábbi
külső határain elhelyezkedő osztrák régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret
kerül elkülönítésre. Bajorország hasonlóképpen 75 millió EUR kiegészítő támogatást kap a “regionális
versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében.
26. Spanyolország számára – az 1080/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében és 5. cikke (1)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a vállalkozások által végzett, és azok javát szolgáló kutatás,
fejlesztés és innováció elősegítésére további 2 milliárd EUR-t kell elkülöníteni az ERFA keretében. Az
előzetes bontás szerint ebből 70 %-ot kapnak az 5. cikkben említett “konvergencia” célkitűzés keretében
támogatásra jogosult régiók, 5 %-ot a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult
régiók, 10 %-ot a 6. cikkben említett “európai versenyképességi és foglalkoztatási” célkitűzés keretében
támogatásra jogosult régiók, valamint 15 %-ot a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatásra
jogosult régiók.
27. Ceuta és Melilla a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatás keretében a 2007–2013
közötti időszakban 50 millió EUR kiegészítő ERFA-juttatásban részesül.
28. Olaszország számára további 1,4 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a strukturális alapok keretében, a
következők szerint: 828 millió EUR az 5. cikk (1) bekezdésében említett “konvergencia” célkitűzés
keretében támogatásra jogosult régiók számára, 111 millió EUR a 8. cikk (1) bekezdésében említett
átmeneti támogatásra jogosult régiók számára, 251 millió EUR a 8. cikk (2) bekezdésében említett
átmeneti támogatásra jogosult régiók számára, valamint 210 millió EUR a 6. cikkben említett “regionális
versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók számára.
29. Korzika (30 millió EUR) és a francia Hainaut (70 millió EUR) sajátos körülményeinek elismeréseként
Franciaország a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében a 2007–2013 közötti
időszak során további 100 millió EUR értékű juttatásban részesül.
30. Németország keleti tartományai, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésében említett “konvergencia”
célkitűzés keretében támogatásra jogosultak, további 167 millió EUR támogatásban részesülnek.
Németország keleti tartományai, amelyek a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra
jogosultak, további 58 millió EUR támogatásban részesülnek.
31. A 7. pont sérelme nélkül egy 300 millió EUR értékű további ERFA-keret kerül elkülönítésre az európai
területi együttműködés célkitűzésére, a következők szerint: 200 millió EUR a transznacionális
együttműködésre, a 7. cikk (2) bekezdése szerint, és 100 millió EUR a interregionális együttműködésre, a
7. cikk (3) bekezdése szerint.
————————————————–
III. MELLÉKLET
A társfinanszírozási arányok (53. cikkben említett) felső határai
Kritériumok | A tagállamok | ERFA és ESZA Elszámolható költségek aránya | Kohéziós Alap Elszámolható
költségek aránya |
(1)Azok a tagállamok, amelyeknek az egy főre jutó átlagos GDP a 2001–2003 közötti időszakban az EU-25
ugyanezen időszakban mért átlagának 85 %-a alatt volt. | A Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország,
Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Szlovákia |
85 % a “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára | 85 % |
(2)Az (1) pontban említettektől eltérő tagállamok, amelyek 2007. január 1-jén a Kohéziós Alapra
vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak. | Spanyolország | 80 % a “konvergencia”
célkitűzés és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésbe “fokozatosan bekerülő”
régiók számára 50 % a “Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára, kivéve a
“fokozatosan bekerülő” régiókat | 85 % |
(3)Az (1) és (2) pontban említettektől eltérő tagállamok | Belgium, Dánia, a Németországi Szövetségi
Köztársaság, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország,
Svédország és az Egyesült Királyság | 75 % a “konvergencia” célkitűzés számára | – |
(4)Az (1) és (2) pontban említettektől eltérő tagállamok | Belgium, Dánia, Németországi Szövetségi
Köztársaság, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország,
Svédország és az Egyesült Királyság | 50 % a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés
számára | – |
(5)A Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiók, amelyek a II. melléklet 20.
bekezdésében e régiók számára megállapított kiegészítő támogatásban részesülnek | Spanyolország,
Franciaország és Portugália | 50 % | – |
(6)A Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiók | Spanyolország, Franciaország és
Portugália | 85 % a “konvergencia” és a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés
alapján | – |
————————————————–
IV. MELLÉKLET
A 9. cikk (3) bekezdésében említett költségkategóriák
| Célkitűzések”konvergencia” és “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” |
| Célkitűzés”konvergencia” és a 8. cikk (2) bekezdésében említett régiók, az 1080/2006/EK rendelet 5.
cikke (3) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban hozott határozat sérelme nélkül |
Kód | Kiemelt témák |
| Kutatás és technológiafejlesztés, innováció és vállalkozás |
01 | Kutatóközpontokban végzett kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek |
02 | Kutatási és technológiafejlesztési infrastruktúra (beleértve a létesítményeket, a műszerezettséget
és a kutatóközpontokat összekötő nagy sebességű számítógépes hálózatokat) és adott technológiára
szakosodott központok |
03 | A kis- és középvállalkozások (KKV-k) közötti, a kisvállalkozások, valamint más vállalkozások és
egyetemek, mindenféle felsőfokú oktatási intézmények, regionális hatóságok, kutatóközpontok és
tudományos és technológiai központok (tudományos és technológiai parkok, technopolok stb.) közötti
technológiaátadás és együttműködési hálózatok fejlesztése |
04 | Kutatási és technológiafejlesztési támogatás, különösen a KKV-k számára (beleértve a
kutatóközpontok kutatási és technológiafejlesztési szolgáltatásaihoz való hozzáférést) |
05 | Vállalatok és vállalatcsoportok számára nyújtott magas szintű támogatási szolgáltatások |
06 | A környezetbarát termékek és gyártási eljárások előmozdítása érdekében a KKV-k számára nyújtott
támogatás (eredményes környezetkezelési rendszer bevezetése, a környezetszennyezés megelőzését szolgáló
technológiák elfogadása és alkalmazása, a tiszta technológiák beépítése a gyártásba) |
07 | A kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó vállalatokba történő beruházás (innovatív
technológiák, egyetemek által alapított új vállalatok, meglévő kutatási és technológiafejlesztési
központok és vállalatok stb.) |
08 | Egyéb, vállalatokba történő beruházások |
09 | A KKV-k kutatási, innovációs és vállalkozási tevékenységét ösztönző egyéb intézkedések |
| Információs társadalom |
10 | Telefoninfrastruktúra (beleértve a szélessávú hálózatokat) |
11 | Információs és kommunikációs technológiák (hozzáférés, biztonság, interoperabilitás,
kockázatmegelőzés, kutatás, innováció, e-tartalom stb.) |
12 | Információs és kommunikációs technológiák (transzeurópai hálózatok – IKT) |
13 | Szolgáltatások és alkalmazások az állampolgárok számára (e-egészségügy, e-kormányzás, e-tanulás, e
-befogadás stb.) |
14 | Szolgáltatások és alkalmazások a KKV-k számára (e-kereskedelem, oktatás és képzés, hálózatépítés
stb.) |
15 | A KKV-k számára az IKT-hez való jobb hozzáférést és az IKT hatékony alkalmazását biztosító egyéb
intézkedések |
| Közlekedés |
16 | Vasút |
17 | Vasút (transzeurópai hálózatok – T) |
20 | Autópálya |
21 | Autópálya (transzeurópai hálózatok – T) |
26 | Multimodális közlekedés |
27 | Multimodális közlekedés (transzeurópai hálózatok – T) |
28 | Intelligens közlekedési rendszerek |
29 | Repülőterek |
30 | Kikötők |
32 | Belföldi vízi utak (transzeurópai hálózatok – T) |
| Energia |
34 | Villamos áram (transzeurópai hálózatok – E) |
36 | Földgáz (transzeurópai hálózatok – E) |
38 | Kőolajtermékek (transzeurópai hálózatok – E) |
39 | Megújuló energia: szél |
40 | Megújuló energia: napenergia |
41 | Megújuló energia: biomassza |
42 | Megújuló energia: víz-, geotermikus energia és egyéb |
43 | Energiahatékonyság, kapcsolt energiatermelés, energiagazdálkodás |
| Környezetvédelem és kockázatmegelőzés |
52 | A tiszta városi közlekedés elősegítése |
| A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése |
62 | Az egész életen át tartó tanulási rendszerek és stratégiák kidolgozása a vállalkozásokban; képzés
és szolgáltatások az alkalmazottak számára a változásokhoz való alkalmazkodóképességük fokozása
érdekében; a vállalkozás és az innováció elősegítése |
63 | Az innovatív és termelékenyebb munkaszervezés kidolgozása és terjesztése |
64 | Az ágazatok és vállalkozások átszervezéséhez kapcsolódó konkrét foglalkoztatási, képzési és
támogatási szolgáltatások kialakítása, valamint a gazdasági változásokra és a munkahelyekkel és
szakképzettséggel kapcsolatos jövőbeni követelményekre felkészítő rendszerek kidolgozása |
| A munkahelyhez jutás elősegítése és tartóssága |
65 | A munkaerő-piaci intézmények modernizálása és megerősítése |
66 | Aktív és megelőző jellegű munkaerő-piaci intézkedések végrehajtása |
67 | Az időskori aktivitást és a munkában eltöltött idő meghosszabbítását ösztönző intézkedések |
68 | Az egyéni vállalkozáshoz és új vállalkozások indításához nyújtott támogatás |
69 | A nők munkavállalásának javítására, tartós foglalkoztatására és érvényesülési lehetőségeinek
növelésére, a munkaerőpiacon a nemek szerinti szegregáció csökkentésére, valamint a munka és a magánélet
összeegyeztetésére szolgáló intézkedések, például a gyermekek és az eltartott személyek gondozásának
megkönnyítésével |
70 | A migránsok foglalkoztatásban való részvételének növelésére és ezáltal társadalmi befogadásuk
erősítésére szolgáló konkrét intézkedések |
| A hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának javítása |
71 | A hátrányos helyzetű személyek integrációjának és ismételt foglalkoztatásának módjai; a
megkülönböztetés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés és a munkaerő-piaci érvényesülés során,
valamint a munkahelyi sokszínűség elfogadásának elősegítése |
| Az emberi tőke fejlesztése |
72 | Az oktatási és szakképzési rendszerek reformjainak kidolgozása, bevezetése és végrehajtása a
foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében, a munkaerő-piaci igényeket jobban követő alapoktatás,
szakoktatás és szakképzés kialakítása, valamint az oktató személyzet ismereteinek korszerűsítése az
innováció és a tudásalapú társadalom megvalósítása céljából |
73 | A teljes életciklus alatt az oktatásban és szakképzésben való fokozott részvételt elősegítő
intézkedések, többek között a közoktatásból való lemorzsolódás csökkenésének, a tantárgyak nemek alapján
történő elkülönítésének, továbbá a jobb minőségű alap- és szakképzésben, valamint felsőoktatásban való
fokozott részvétel megvalósítását célzó intézkedéseken keresztül |
74 | Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció terén, elsősorban posztgraduális
tanulmányokon és a kutatók képzésén, valamint az egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások közötti
hálózatépítő tevékenységeken keresztül |
————————————————–
Hozzászólás írása
Be kell jelentkeznie a hozzászóláshoz.