1081/2006/EK rendelet
Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete
( 2006. július 5.)
az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 148. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [2],
a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően [3],
mivel:
(1) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó
általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelet [4] meghatározza
a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a partnerségre,
programozásra, értékelésre és végrehajtásra vonatkozó célkitűzéseket, elveket és szabályokat. Ezért meg
kell határozni az Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA) feladatkörét a Szerződés 146. cikke
alapján előírt feladatok vonatkozásában, valamint – a Szerződés 125. cikke alapján – a tagállamok és a
Közösség által az összehangolt foglalkoztatási stratégia kidolgozása érdekében végzett munka
összefüggésében.
(2) Meg kell állapítani azokat a konkrét rendelkezéseket, amelyek az ESZA által az 1083/2006/EK
rendeletben szereplő célkitűzések alapján finanszírozható tevékenységi típusokra vonatkoznak.
(3) Az ESZA-nak – a Szerződés 146. cikke által az ESZA-ra és a Szerződés 159. cikke által a strukturális
alapokra ruházott feladatok keretében, valamint az 1083/2006/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban –
erősítenie kell a gazdasági és társadalmi kohéziót a foglalkoztatási lehetőségek javítása révén.
(4) Az Unió bővítéséből és a gazdasági globalizáció jelenségéből eredő kihívásokra figyelemmel ez egyre
fontosabbá válik. Ebben az összefüggésben el kell ismerni az európai szociális modell jelentőségét és
korszerűsítésének fontosságát.
(5) A Szerződés 99. és 128. cikkével összhangban, valamint a növekedésről és foglalkoztatásról szóló
lisszaboni stratégia célkitűzéseinek felülvizsgálata céljából, a Tanács elfogadta az átfogó
gazdaságpolitikai iránymutatást és a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat magában foglaló integrált
csomagot; az utóbbi foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket, prioritásokat és számszerű célokat
tartalmaz. Ebben a tekintetben az Európai Tanács 2005. március 22– 23-i brüsszeli ülésén felszólított
valamennyi megfelelő nemzeti és közösségi forrás mobilizálására, a kohéziós politikát is beleértve.
(6) Az EQUAL közösségi kezdeményezés új tanulságokkal szolgált, különösen a helyi, regionális, nemzeti
és európai intézkedések kombinációja tekintetében. Ezeket a tanulságokat be kell építeni az ESZA által
nyújtott támogatásba. Különös figyelmet kell fordítani a célcsoportok részvételére, a migránsok – köztük
a menedékjogot kérők – beilleszkedésére; a szakpolitikai kérdések meghatározására és azt követően
azoknak a szakpolitikákban történő általános érvényesítésére; az innovációs és kísérleti technikákra; a
transznacionális együttműködést szolgáló módszertanokra; a munkaerőpiac tekintetében marginalizálódott
csoportok segítésére; a szociális kérdéseknek a belső piacra gyakorolt hatására, valamint a nem
kormányzati szervezetek projektjeihez való hozzáférésre és azok irányítására.
(7) Az ESZA-nak – az Európai Tanács 2000. március 23– 24-i lisszaboni és 2001. június 15– 16-i göteborgi
ülésén elfogadott célkitűzések és számszerű célok végrehajtásához való fokozottabb hozzájárulás
érdekében – azokat a tagállami szakpolitikákat kell támogatnia, amelyek szoros összhangban állnak az
európai foglalkoztatási stratégia alapján megfogalmazott integrált iránymutatásokkal és ajánlásokkal,
valamint a társadalmi befogadással, a megkülönböztetésmentességgel, az egyenlőség előmozdításával és az
oktatással és képzéssel kapcsolatos vonatkozó közösségi célkitűzésekkel.
(8) Az ESZA-nak kezelnie kell továbbá a Közösség aktív népességének körében végbemenő demográfiai
változások vonatkozó dimenzióit és következményeit, különösen az egész életen át tartó szakképzés révén.
(9) A változások jobb előrejelzése és kezelése, a gazdasági növekedés, a nők és férfiak foglalkoztatási
lehetőségeinek, a munka minőségének és termelékenységének fokozása érdekében, a “regionális
versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés, valamint a “konvergencia” célkitűzés alapján az ESZA-
támogatásnak különösen a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelésére, a
humántőke fejlesztésére, a munkavállalás és a munkaerő-piaci részvétel javítására, a hátrányos helyzetű
személyek társadalmi befogadásának, a megkülönböztetés elleni küzdelemnek a megerősítésére, a
gazdaságilag inaktív személyeknek a munkaerőpiacra való belépésének ösztönzésére, valamint a
reformpartnerség előmozdítására kell irányulnia.
(10) Ezeken a prioritásokon kívül a legkevésbé fejlett régiókban és tagállamokban a konvergencia
célkitűzés alapján, valamint a gazdasági növekedés, a nők és férfiak foglalkoztatási lehetőségeinek, a
munka minőségének és termelékenységének fokozása érdekében bővíteni és javítani kell a humántőke-
beruházásokat, és javítani kell az intézményi, a közigazgatási és az igazságügyi kapacitásokat,
különösen reformok előkészítése és végrehajtása, valamint a közösségi vívmányok érvényesítése érdekében.
(11) Az említett prioritások körén belül az ESZA-beavatkozásokat az egyes tagállamok sajátos
kihívásainak kezelése érdekében rugalmasan kell kiválasztani, és az ESZA által finanszírozott kiemelt
intézkedéstípusoknak rugalmas mozgásteret kell biztosítaniuk a kihívások megválaszolása érdekében.
(12) Az innovatív transznacionális és régióközi tevékenységek ösztönzése olyan fontos vetület, amelyet
be kell építeni az ESZA tevékenységi körébe. A transznacionális és régióközi fellépések vonatkozásában
és az együttműködés támogatása érdekében a tagállamok az ilyen fellépéseket horizontális megközelítés
alkalmazásával vagy külön prioritási tengely keretében programozhatják.
(13) Biztosítani kell, hogy az ESZA tevékenysége összhangban legyen az európai foglalkoztatási
stratégiában meghatározott szakpolitikákkal, valamint az ESZA-támogatásokat a stratégiára vonatkozó
iránymutatások és ajánlások végrehajtására kell összpontosítani.
(14) Az ESZA által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes
kormányzáson és valamennyi releváns területi és társadalmi-gazdasági szereplő, különösen pedig a
szociális partnerek és más érdekelt felek partnerségén múlik, ideértve a nemzeti, regionális és helyi
szintet is. A szociális partnerek központi szerepet játszanak a változást szolgáló széles körű
partnerségben, és elkötelezettségük alapvető jelentőségű a gazdasági és társadalmi kohéziónak a
foglalkoztatás és a munkalehetőségek javítása révén történő erősítésében. Ebben az összefüggésben,
amikor a munkáltatók és munkaadók együttesen hozzájárulnak az ESZA tevékenységeinek pénzügyi
támogatásához, ezt a pénzügyi hozzájárulást – amely ugyan magánkiadás – figyelembe kellene venni az ESZA
társfinanszírozás kiszámításakor.
(15) Az ESZA az európai foglalkoztatási stratégia szerinti iránymutatásokkal és vonatkozó ajánlásokkal
összhangban támogat tevékenységeket. Az iránymutatások és ajánlások változásai azonban kizárólag csak
akkor tennék szükségessé az operatív programok felülvizsgálatát, amikor valamely tagállam vagy a
Bizottság valamely tagállammal egyetértésben úgy ítéli meg, hogy az operatív programnak figyelembe kell
vennie jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, vagy az addiginál nagyobb mértékben vagy más módon
kell figyelembe vennie a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritások jelentősebb változásait, vagy az
értékelésekre figyelemmel vagy a végrehajtás során felmerült nehézségeket követően.
(16) A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA által a konvergencia, valamint a
regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzései alapján finanszírozott prioritások
végrehajtása hozzájáruljon a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításához és az egyenlőtlenségek
megszüntetéséhez; a nemek közötti esélyegyenlőség horizontális szempontként való érvényesítésére
vonatkozó megközelítést a nők foglalkoztatásban való fenntartható részvételét és érvényesülési
lehetőségét növelő konkrét intézkedéseknek kell kísérniük.
(17) Az ESZA-nak a technikai segítségnyújtást is támogatnia kell, különös figyelemmel a tapasztalatok
cseréjével és a bevált gyakorlat átadásával megvalósuló kölcsönös tanulás ösztönzésére, valamint az
ESZA-nak a foglalkoztatással és társadalmi befogadással kapcsolatos közösségi szakpolitikai
célkitűzésekhez és prioritásokhoz való hozzájárulásának kihangsúlyozására.
(18) Az 1083/2006/EK rendelet előírja, hogy a kiadások támogathatóságát nemzeti szinten kell
meghatározni, bizonyos kivételek mellett, amelyekre külön rendelkezéseket kell megállapítani. Az ESZA-ra
vonatkozó kivételekre ezért külön rendelkezéseket kell megállapítani.
(19) Az egyértelműség érdekében az Európai Szociális Alapról szóló, 1999. július 12-i 1784/1999/EK
európai parlamenti és a tanácsi rendeletet [5] ezért hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
(1) Ez a rendelet meghatározza az Európai Szociális Alap (ESZA) feladatait, támogatási körét, a külön
rendelkezéseket és a támogatható kiadások típusait.
(2) Az ESZA-ra az 1083/2006/EK rendelet és e rendelet az irányadó.
2. cikk
Feladatok
(1) Az ESZA a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése vonatkozásában hozzájárul a Közösség
prioritásaihoz a foglalkoztatás és a munkalehetőségek javítása, valamint a magas szintű foglalkoztatás
és több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése révén. Az ESZA ezt a tagállamok azon szakpolitikáinak
támogatásán keresztül valósítja meg, amelyek a teljes foglalkoztatás elérésére, valamint a munka
minőségének és a termelékenység javítására, továbbá – többek között a hátrányos helyzetű személyek
munkavállalásának javítása révén – a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti,
regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.
Az ESZA különösen azokat az intézkedéseket támogatja, amelyek összhangban állnak az európai
foglalkoztatási stratégia értelmében elfogadott – a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált
iránymutatásokba beépített – iránymutatások és az azokat kísérő ajánlások alapján hozott tagállami
intézkedésekkel.
(2) Az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtása során az ESZA támogatja a társadalmi kohézió
megerősítésének, a termelékenység és versenyképesség javításának, valamint a gazdasági növekedés és a
fenntartható fejlődés előmozdításának szükségességére vonatkozó közösségi prioritásokat. Ez irányú
tevékenysége során az ESZA figyelembe veszi az oktatás és képzés, a gazdaságilag inaktív személyek
munkaerő-piaci részvételének növelésére, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre – különösen a
hátrányos helyzetű csoportok, például fogyatékossággal élő emberek –, valamint a nők és férfiak közötti
egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítására vonatkozó közösségi prioritásokat és
célkitűzéseket.
3. cikk
A támogatások alkalmazási köre
(1) A “konvergencia”, valamint a “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzései keretében
az ESZA a tagállamokban az alábbi prioritások alapján támogat tevékenységeket:
a) a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése a gazdasági
változásokra való jobb felkészülés és azok pozitív kezelésének javítása céljából, különösen az alábbiak
előmozdítása révén:
i. az egész életen át tartó tanulás, valamint a vállalatok – különösen a KKV-k – és a munkavállalók
fokozott humánerőforrás-beruházásai, rendszerek és stratégiák fejlesztésével és megvalósításával,
beleértve a tanoncképzést, amelyek biztosítják a képzéshez való jobb hozzáférést, különös tekintettel az
alacsony képzettségű és idősebb munkavállalók számára, a képesítések és a kompetenciák fejlesztésével,
az IKT, az e-tanulás, környezetbarát technológiák és a vezetési ismeretek és készségek terjesztésével, a
vállalkozói szellem, az innováció és a vállalkozásindítás ösztönzésével;
ii. innovatív és termelékenyebb munkaszervezeti formák – beleértve a jobb munkahelyi egészségvédelmet és
biztonságot – kidolgozása és terjesztése, a szakképzettséggel és szakmai készségekkel szemben támasztott
jövőbeli követelmények azonosítása, valamint – a vállalati és ágazati szerkezetátalakítással
összefüggésben – a munkavállalóknak nyújtott konkrét foglalkoztatási, képzési és támogatási
szolgáltatások kialakítása, beleértve az elbocsátás előtt álló munkavállalók elhelyezkedését segítő
szolgáltatásokat is;
b) az álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának és tartós munkaerő-piaci jelenlétének
javítása, a munkanélküliség – különösen a tartós és az ifjúsági munkanélküliség – megelőzése, az
időskori aktivitás és a munkában eltöltött idő meghosszabbításának ösztönzése, valamint a munkaerő-piaci
részvétel fokozása különösen az alábbiak előmozdítása révén:
i. a munkaerő-piaci intézmények, különösen a foglalkoztatási szolgálatok és egyéb vonatkozó
kezdeményezések korszerűsítése és megerősítése az Európai Unió és a tagállamok teljes
foglalkoztatottságra irányuló stratégiáival összefüggésben;
ii. az igények korai meghatározását biztosító aktív és megelőző intézkedések végrehajtása egyéni
cselekvési tervek és személyre szabott támogatás kíséretében, például személyre szabott képzés,
álláskeresés, az elbocsátás előtt álló munkavállalók elhelyezkedését segítő szolgáltatás és mobilitás,
önfoglalkoztatás és új vállalkozások létrehozása, beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat, a munkaerő-
piaci részvételt ösztönző intézkedések, az idősebb munkavállalók hosszabb ideig történő
foglalkoztatására szolgáló rugalmas intézkedések, valamint a munka és a magánélet összehangolására
irányuló intézkedések, mint a gyermekek és a hozzátartozók gondozását biztosító szolgáltatásokhoz való
hozzáférés megkönnyítése;
iii. az esélyegyenlőség szempontjainak horizontális szempontként való érvényesítése és konkrét
intézkedések a nők munkavállalásának javítására és a foglalkoztatásban való tartós részvételének és
érvényesülési lehetőségeinek növelésére, a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának csökkentésére,
többek között a nemek közötti bérkülönbség közvetlen és közvetett kiváltó okainak kezelésével;
iv. konkrét intézkedések a migránsok foglalkoztatásban való részvételének növelésére és ezáltal
társadalmi integrációjuk erősítésére és a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitásának és a
határokon átnyúló munkaerőpiacok integrációjának elősegítése, többek között a tanácsadás, a nyelvi
képzés, valamint a kompetenciák és a megszerzett szakmai készségek elismerése révén;
c) a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése a foglalkoztatásban való
fenntartható integrációjuk céljából és a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni
küzdelem, különösen az alábbiak előmozdítása révén:
i. a hátrányos helyzetű személyek, például a társadalomból kirekesztettek, a korai iskolaelhagyók, a
kisebbségek, a fogyatékkal élő személyek, valamint a hozzátartozókat gondozó személyek munkaerőpiacra
való belépésének és visszatérésének támogatása, valamint foglalkoztathatóságuk javítása, többek között a
szociális gazdaság, a szakmai oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés biztosítása, valamint a
foglalkoztatási esélyeket javító kísérő intézkedések, megfelelő támogatások, közösségi és gondozási
szolgáltatások biztosításával;
ii. a munkahelyi sokszínűség elfogadása és a megkülönböztetés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való
belépés és a munkaerőpiacon való érvényesülés során, többek között a tudatosság erősítésén, a helyi
közösségek és vállalkozások bevonásán, valamint a helyi foglalkoztatási kezdeményezések előmozdításán
keresztül;
d) a humántőke fejlesztése, különösen az alábbiak előmozdítása révén:
i. az oktatási és képzési rendszerek reformjainak kidolgozása és bevezetése a foglalkoztathatóság
fejlesztése érdekében, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó alapfokú oktatás, szakmai oktatás és képzés
kialakítása, valamint az oktatószemélyzet szakmai készségeinek folyamatos korszerűsítése az innováció és
a tudásalapú társadalom megvalósítása céljából;
ii. hálózatépítő tevékenységek a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok, valamint
a vállalkozások között;
e) a releváns transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt felek – például szociális
partnerek és nem kormányzati szervezetek – hálózatba szerveződésén keresztüli partnerségek, egyezmények
és kezdeményezések előmozdítása a foglalkoztatás és a munkaerő-piaci integráció területére vonatkozó
reformokra való ösztönzés érdekében.
(2) A konvergencia célkitűzés keretében az ESZA az alábbi prioritások alapján támogat tagállami
tevékenységeket:
a) a humántőke-beruházások bővítése és javítása, különösen az alábbiak előmozdítása révén:
i. az oktatási és képzési rendszerek reformjainak végrehajtása, különösen a tudásalapú társadalom és az
egész életen át tartó tanulás igényeire való reagálóképesség növelése céljából;
ii. a teljes életciklus alatti fokozott részvétel az oktatásban és képzésben, többek között a korai
iskolaelhagyás csökkenésének, a szakok és szakmák nemek szerinti elkülönülésének csökkentése, továbbá a
jobb minőségű alap- és szakmai oktatásban és képzésben, valamint a felsőoktatásban és felsőfokú
képzésben való fokozott részvétel megvalósítását célzó intézkedéseken keresztül;
iii. az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció területén, elsősorban posztgraduális
tanulmányokon és kutatók képzésén keresztül;
b) a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek és közszolgálatok – valamint adott
esetben a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek – intézményi kapacitásának és
hatékonyságának erősítése a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás érdekében,
főként gazdasági, foglalkoztatási, oktatási, szociális, környezetvédelmi és igazságszolgáltatási
területen, különösen az alábbiak előmozdítása révén:
i. a helyes szakpolitika- és programtervezés javítását szolgáló mechanizmusok, monitoring és értékelés,
többek között tanulmányok, statisztikák és szakértői tanácsadás, valamint a tárcaközi koordináció és az
érintett köz- és magánjogi szervezetek közötti párbeszéd támogatásával;
ii. a szakpolitikák és a programok megvalósítását érintő kapacitások erősítése, beleértve a
jogalkalmazást a releváns területeken, elsősorban folyamatos vezetői és személyzeti képzésen, valamint a
kulcsfontosságú szolgálatoknak, felügyelőségeknek és társadalmi-gazdasági szereplőknek nyújtott
specifikus támogatáson keresztül, beleértve a szociális és környezetvédelmi partnereket, a releváns nem
kormányzati szervezeteket és a reprezentatív szakmai szervezeteket is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett prioritásokon belül a tagállamok az egyedi kihívásaik kezelésére
legmegfelelőbbekre összpontosíthatnak.
(4) Az ESZA támogathatja az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a
Kohéziós Alapból támogatásra vagy átmeneti támogatásra jogosult tagállamok területén, az 1083/2006/EK
rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében, illetőleg 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározottaknak
megfelelően.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések és prioritások megvalósítása során az ESZA támogatja
az innovatív tevékenységek ösztönzését és intézményesülését a tagállamokban.
(6) Az ESZA emellett támogatja a transznacionális és a régióközi együttműködés keretében végzett
tevékenységeket, különösen az információk, tapasztalatok, eredmények és a bevált gyakorlat megosztásán,
továbbá kiegészítő módszerek és összehangolt vagy együttes fellépés kialakításán keresztül.
(7) Az 1083/2006/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdése c) pontjának
i. alpontjában említett, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK
rendelet [6] hatálya alá tartozó társadalmi befogadás prioritás alapján hozott intézkedések
finanszírozása az adott prioritási tengely 15 %-áig terjedő mértékig növelhető.
4. cikk
Összhang és a támogatások koncentrációja
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ESZA által támogatott tevékenységek az európai foglalkoztatási
stratégia értelmében hozott intézkedésekkel összhangban vannak és hozzájárulnak azokhoz. Különösen
biztosítják azt, hogy a nemzeti stratégiai referenciakeretben meghatározott stratégia és az operatív
programokban meghatározott intézkedések valamennyi tagállamban előmozdítják a stratégia célkitűzéseit,
prioritásait és céljait a nemzeti reformprogramok és a társadalmi befogadásra vonatkozó nemzeti
cselekvési tervek keretében.
A tagállamok az ESZA által támogatható szakpolitikák területén a támogatást a Szerződés 128. cikkének
(4) bekezdése értelmében hozott vonatkozó foglalkoztatási ajánlások és a foglalkoztatással kapcsolatos,
a társadalmi befogadás, az oktatás és képzés területét érintő vonatkozó közösségi célkitűzések
végrehajtására összpontosítják. A tagállamok mindezt stabil programozási környezetben teszik.
(2) Az operatív programokon belül a forrásokat a legfontosabb igényekre kell fordítani és azokra a
szakpolitikai területekre kell koncentrálni, amelyekre a program célkitűzéseinek megvalósítását
tekintetbe véve az ESZA-támogatásnak jelentős hatása lehet. Az ESZA-támogatás hatékonyságának
maximalizálása érdekében az operatív programok – adott esetben – különösen figyelembe veszik a
legsúlyosabb problémákkal küzdő régiókat és településeket, például a hátrányos helyzetű városi és
legkülső régiókat, a hanyatló vidéki, valamint a halászattól függő területeket, és azokat a területeket,
amelyeket különösen hátrányosan érint az üzleti vállalkozások áttelepülése.
(3) A tagállamoknak a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra vonatkozó, a nyitott koordinációs
módszer keretében készített nemzeti jelentéseinek releváns, tömör összefoglalót kell tartalmazniuk
arról, hogy az ESZA miként járul hozzá a társadalmi befogadás munkaerő-piaci vetületének
előmozdításához.
(4) Az ESZA által társfinanszírozott operatív programokban szereplő mutatók stratégiai jellegűek,
korlátozott számúak és az európai foglalkoztatási stratégiában és a társadalmi befogadás, valamint az
oktatás és képzés területét érintő vonatkozó közösségi célkitűzésekkel összefüggésben alkalmazott
mutatókat tükrözik.
(5) Az ESZA tevékenységével kapcsolatban végzett értékeléseknél azt is fel kell mérni, hogy az ESZA
által támogatott tevékenység hogyan szolgálja az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtását,
valamint a társadalmi befogadás, a megkülönböztetésmentesség és a nők és férfiak közötti egyenlőség, az
oktatás és a képzés területére vonatkozó közösségi célkitűzések megvalósítását az érintett tagállamban.
5. cikk
Felelősségteljes kormányzás és partnerség
(1) Az ESZA ösztönzi a felelősségteljes kormányzást és a partnerségeket. Támogatását a megfelelő
területi szinten kell megtervezni és végrehajtani, a nemzeti, regionális és a helyi szint
figyelembevételével, az egyes tagállamok intézményrendszerének és felépítésének megfelelően.
(2) A tagállamok az ESZA-támogatás előkészítése, végrehajtása és monitorozása során biztosítják a
megfelelő területi szinten a szociális partnerek bevonását, valamint más érdekelt felek részvételét és
az azokkal való kellő mértékű konzultációt.
(3) Az egyes operatív programok irányító hatóságai ösztönzik a szociális partnerek megfelelő részvételét
a 3. cikk alapján finanszírozott tevékenységekben.
A “konvergencia” célkitűzés alapján az ESZA forrásaiból megfelelő összeget kell elkülöníteni
kapacitásépítésre, többek között a képzési, hálózatépítési intézkedésekre és a szociális párbeszéd
megerősítésére, valamint a szociális partnerek által együttesen végzett, különösen a munkavállalóknak és
a vállalkozásoknak a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett alkalmazkodóképességével kapcsolatos
tevékenységekre.
(4) Az egyes operatív programok irányító hatóságai ösztönzik – elsősorban a társadalmi befogadás,
valamint a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség területén – a nem kormányzati szervezeteknek a
finanszírozott tevékenységekben való megfelelő részvételét és az azokhoz való hozzáférését.
6. cikk
A nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség
A tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok tartalmazzák annak leírását, hogy az operatív
programok előkészítése, végrehajtása, monitorozása és értékelése során miként ösztönzik a nemek közötti
egyenlőséget és az esélyegyenlőséget. A tagállamok a megfelelő területi – helyi, regionális és nemzeti –
szinteken előmozdítják a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételét az operatív programok irányításában
és megvalósításában.
7. cikk
Innováció
Az egyes operatív programok keretében különös figyelmet kell fordítani az innovatív tevékenységek
ösztönzésére és intézményesülésének támogatására. Az irányító hatóság a partnerség keretében kiválasztja
a finanszírozásra kerülő innovációs témákat, és meghatározza a végrehajtás megfelelő részletes
szabályait. Tájékoztatja az 1083/2006/EK rendelet 63. cikkében említett monitoringbizottságot a
kiválasztott témákról.
8. cikk
Transznacionális és régiók közötti együttműködés keretében végzett tevékenységek
(1) Amennyiben a tagállamok – valamely operatív program konkrét prioritási tengelyeként – az e rendelet
3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott transznacionális vagy régiók közötti együttműködést ösztönző
intézkedéseket támogatnak, az ESZA hozzájárulását 10 %-kal növelni lehet a prioritási tengely szintjén.
A megnövelt hozzájárulást nem kell figyelembe venni az 1083/2006/EK rendelet 53. cikkében meghatározott
maximális támogatási összeg kiszámításánál.
(2) A tagállamok adott esetben a Bizottság támogatásával biztosítják, hogy az ESZA nem támogat olyan
konkrét műveleteket, amelyek egyidejűleg egyéb közösségi transznacionális programokban támogatásra
kerülnek, különösen az oktatás és képzés területén.
9. cikk
Technikai segítségnyújtás
A Bizottság különösen ösztönzi a bevált gyakorlatok azonosítását és terjesztését, valamint a kölcsönös
tanulást, a transznacionális és régiók közötti együttműködést szolgáló tapasztalatcserét,
tudatosságnövelő tevékenységeket, szemináriumokat, hálózatépítést és a szakértői értékeléseket azzal a
céllal, hogy erősödjön az ESZA szakpolitikai vetülete és a Közösség foglalkoztatási és társadalmi
befogadással kapcsolatos célkitűzéseihez való hozzájárulása.
10. cikk
Jelentések
Az 1083/2006/EK rendelet 67. cikkében említett, a végrehajtásról szóló éves és zárójelentések,
amennyiben az releváns, tartalmazzák az alábbiak végrehajtásának összefoglalását:
a) a nemek közötti esélyegyenlőség horizontális szempontként való érvényesítése, valamint a nemeket
érintő minden konkrét intézkedés;
b) a migránsok munkaerő-piaci részvételének növelését célzó, és ezáltal társadalmi beilleszkedésüket
erősítő intézkedések;
c) a kisebbségek munkaerő-piaci integrációját erősítő, és ezáltal a társadalmi befogadásukat elősegítő
intézkedések;
d) egyéb hátrányos helyzetben lévő csoportok – beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is –
munkaerő-piaci integrációját és társadalmi befogadását erősítő intézkedések;
e) innovatív tevékenységek, többek között a kiválasztott témák, eredményeik, terjesztésük és az
intézményesüléseket elősegítő tevékenységek bemutatása;
f) a transznacionális és/vagy a régiók közötti együttműködés keretében végzett tevékenységek.
11. cikk
Kiadások támogathatósága
(1) Az ESZA a támogatható kiadáshoz nyújt támogatást, amely az 1083/2006/EK rendelet 53. cikke (1)
bekezdésének b) pontja ellenére kiterjedhet a munkaadók és a munkavállalók által közösen létrehozott
pénzügyi forrásokra. A támogatás az alábbi formákban történhet: vissza nem térítendő egyedi vagy
globális támogatások, visszatérítendő támogatások, hitelkamat-visszatérítés, mikrohitel, garanciaalapok,
valamint áruknak és szolgáltatásoknak a közbeszerzés szabályainak megfelelő vásárlása.
(2) Nem jogosultak ESZA-támogatásra a következő kiadások:
a) visszaigényelhető hozzáadottérték-adó;
b) hitelkamatok;
c) bútor, eszközök, jármű, infrastruktúra, ingatlan és föld vásárlása.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően az alábbi kiadások támogathatóak az ESZA-ból,
amennyiben azok a nemzeti szabályokkal – beleértve a számviteli szabályokat is – összhangban, valamint
az alábbi konkrét feltételek alapján merültek fel:
a) harmadik fél által valamely műveletben részt vevők javára kifizetett és a kedvezményezett felé
igazolt juttatások vagy fizetések;
b) támogatások esetében a műveletek átalányalapon meghatározott közvetett költségei, a műveletre
bejelentett közvetlen költségek legfeljebb 20 %-áig;
c) a (2) bekezdés c) pontjában felsorolt leírható eszközök értékcsökkenési költségei, kizárólag a
művelet időtartama alatt és annyiban, amennyiben állami támogatással nem járultak hozzá az adott
eszközök megszerzéséhez.
(4) Az 1080/2006/EK rendelet 7. cikkében megállapított jogosultsági szabályokat kell alkalmazni az ESZA
által társfinanszírozott olyan tevékenységekre, amelyek az említett rendelet 3. cikkének hatálya alá
esnek.
12. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1784/1999/EK rendelet alapján vagy bármely más, olyan
jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását – beleértve a teljes vagy
részleges megszüntetését is –, amely az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó, és amely
következésképpen az adott támogatásra vagy az adott projektekre, azok zárásáig, a továbbiakban is
alkalmazandó.
(2) Az 1784/1999/EK rendelet alapján beadott pályázatok érvényesek maradnak.
13. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az e rendelet 12. cikkében megállapított rendelkezések sérelme nélkül, az 1784/1999/EK rendelet
2007. január 1-jétől hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell
értelmezni.
14. cikk
Felülvizsgálati záradék
Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 148. cikkében meghatározott eljárással összhangban 2013.
december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.
15. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2006. július 5-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. Borrell Fontelles
a Tanács részéről
az elnök
P. Lehtomäki
[1] HL C 234., 2005.9.22., 27. o.
[2] HL C 164., 2005.7.5., 48. o.
[3] Az Európai Parlament 2005. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács
2006. június 12-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament
2006. július 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
[4] Lásd e Hivatalos Lap 25. oldalát.
[5] HL L 213., 1999.8.13., 5. o.
[6] Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.
————————————————–