eupalyazatiportal.hu
EU Pályázati Portál

1080/2006/EK rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete

( 2006. július 5.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 162. cikke első bekezdésére

és 299. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

mivel:

(1) A Szerződés 160. cikke kimondja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja, hogy

segítse a Közösségen belüli főbb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az ERFA ezért hozzájárul a

különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbségnek és a leghátrányosabb helyzetű régiók,

beleértve a vidéki és városi területeket, a hanyatló ipari területeket, a földrajzi vagy természeti

hátránnyal küzdő térségeket – mint például a szigetek, hegyvidéki térségek, gyéren lakott területek és

határ menti régiók – lemaradása mértékének a csökkentéséhez.

(2) A strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös rendelkezéseket az Európai Regionális

Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések

megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet [4] tartalmazza. Meg kell

állapítani azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek az említett rendeletben meghatározott célkitűzések

alapján az ERFA által finanszírozható tevékenységi típusokra vonatkoznak.

(3) Az ERFA-nak a kohéziós politikára vonatkozó átfogó stratégia keretében kell segítséget nyújtania,

amely biztosítja, hogy a támogatások jobban összpontosítsanak a Közösség prioritásaira.

(4) Az 1083/2006/EK rendelet előírja, hogy a kiadások támogathatóságának szabályait nemzeti szinten kell

meghatározni, bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében külön rendelkezéseket kell

megállapítani. Az ERFA-val kapcsolatos kivételekre ezért külön rendelkezéseket kell megállapítani.

(5) Az integrált városfejlesztési művelet keretében szükséges az állapotromlással és társadalmi

kirekesztéssel küzdő vagy azzal fenyegetett területeken a lakások felújítására irányuló korlátozott

fellépések támogatása az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azután csatlakozott új tagállamokban.

(6) Meg kell állapítani, hogy a lakásberuházási kiadásokhoz nyújtott ERFA-hozzájárulásnak – a

közelmúltban privatizált lakásállományt is beleértve – az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező csoportok,

valamint a kiszolgáltatott társadalmi csoportok jó minőségű szálláshelyekkel történő ellátására kell

vonatkoznia.

(7) Az ERFA által támogatott tevékenységek sikeres és eredményes végrehajtása az ERFA által

társfinanszírozott operatív programok különböző végrehajtási szakaszai során a jó kormányzástól és az

összes érintett területi és társadalmi-gazdasági partner, különösen pedig a regionális és a helyi

hatóságok, továbbá bármely egyéb megfelelő szerv partnerségétől függ.

(8) A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ERFA által társfinanszírozott operatív

programok különböző végrehajtási szakaszai során nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy

meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ne

történjen.

(9) A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i

1260/1999/EK tanácsi rendelet [5] 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt URBAN közösségi

kezdeményezés tapasztalataira és erősségeire építkezve a fenntartható városi fejlődést az említett

terület intézkedéseinek az ERFA által társfinanszírozott operatív programokba történő teljes

integrációjával kell megerősíteni, különös figyelmet fordítva a helyi fejlesztési és foglalkoztatási

kezdeményezésekre és azok innovációs lehetőségére.

(10) Különös figyelmet kell fordítani az egyéb közösségi politikákkal, főképpen a kutatási,

technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogrammal, valamint a

versenyképességi és innovációs keretprogrammal való kiegészítő jelleg és összhang biztosítására.

Azonkívül az egyrészről az ERFA, másrészről pedig az Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i

1081/2006/EK rendelet [6] alapján az Európai Szociális Alap, és a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló,

2006. július 11-i 1084/2006/EK rendelet [7] alapján a Kohéziós Alap, valamint az Európai Mezőgazdasági

Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i

1698/2005/EK tanácsi rendelet [8] alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, továbbá az

Európai Halászati Alap által nyújtott támogatások között biztosítani kell az összhangot.

(11) Biztosítani kell, hogy az ERFA által a kis- és középvállalkozások érdekében támogatott tevékenység

figyelembe vegye és támogassa a Kisvállalkozások Európai Chartájának végrehajtását, amely az Európai

Tanács 2000. június 19-i és 20-i, Santa Maria de Feira-i ülése alkalmával került elfogadásra.

(12) Különös figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, amelyeket távoli fekvésük, szigetjellegük,

kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik, valamint néhány terméktől való gazdasági

függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket,

mégpedig az ERFA alkalmazási körének a legkülső régiók sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéből eredő

járulékos költségek jóváírásához kapcsolódó működési támogatás finanszírozásának kivételes jelleggel

történő kiterjesztésével. Ezek az egyedi intézkedések megkövetelik a Szerződés 299. cikke (2)

bekezdésének jogalapként történő alkalmazását.

(13) Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémáival,

amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási

okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása

keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók

fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell,

amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek

szembe, amelyek földrajzi fekvése lelassítja fejlődésüket.

(14) Különleges rendelkezéseket kell megállapítani az “európai területi együttműködés” célkitűzés

szerinti operatív programok megtervezésére, irányítására, nyomon követésére és ellenőrzésére

vonatkozóan.

(15) Támogatni kell a Közösséggel szomszédos országokkal folytatott hatékony határokon átnyúló,

transznacionális és interregionális együttműködést annak érdekében, hogy a tagállamok harmadik

országokkal határos régióit hatékonyan lehessen segíteni fejlődésükben. Ennek megfelelően kivételes

esetekben helyénvaló engedélyezni a harmadik országok területén lebonyolított projektek ERFA által

történő támogatásának finanszírozását, amennyiben ezek a projektek a Közösség régióinak javát

szolgálják.

(16) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 1999. július 12-i 1783/1999/EK európai parlamenti

és tanácsi rendeletet [9] ezért az áttekinthetőség érdekében hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet megállapítja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) feladatait, támogatásának

alkalmazási körét tekintettel az 1083/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott

“konvergencia”, “regionális versenyképesség és foglalkoztatás” és “európai területi együttműködés”

célkitűzésekre, valamint a támogathatóság szabályait.

(2) Az ERFA-ra az 1083/2006/EK rendelet és e rendelet az irányadó.

2. cikk

Célkitűzés

A Szerződés 160. cikke és az 1083/2006/EK rendelet szerint az ERFA hozzájárul a gazdasági és társadalmi

kohézió megerősítésére irányuló támogatás finanszírozásához azáltal, hogy a regionális gazdaságok

fejlődésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása, többek között a hanyatló ipari területek és a

hátrányos helyzetű térségek szerkezetátalakítása révén kiigazítja a főbb regionális egyenlőtlenségeket,

valamint támogatja a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionális együttműködést.

Ennek folyamán az ERFA érvényt szerez a Közösség prioritásainak és különösen a versenyképesség és az

innováció fokozása, a fenntartható munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a fenntartható fejlődés

biztosítása iránti igénynek.

3. cikk

A támogatások alkalmazási köre

(1) Az ERFA tematikus prioritásokra összpontosítja támogatásait. Az egyes prioritásokon belül

finanszírozandó intézkedések típusa és terjedelme a 4., 5. és 6. cikkel összhangban a “konvergencia,” a

“regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” és az “európai területi együttműködés” célkitűzések

eltérő természetét tükrözi.

(2) Az ERFA a következők finanszírozásához járul hozzá:

a) termelő beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez,

elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, elsősorban közvetlen befektetési támogatás

révén;

b) infrastruktúrába történő befektetés;

c) az endogén potenciál fejlesztése a regionális és helyi fejlesztést támogató intézkedések révén. Ezen

intézkedések magukban foglalják a vállalkozásoknak, különösen a KKV-knak nyújtott támogatást és

szolgáltatásokat, finanszírozási eszközök – például kockázati tőke, kölcsön- és garancialapok, helyi

fejlesztési alapok, kamattámogatás – létrehozását és fejlesztését, valamint a régiók, városok és az

érintett társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szereplők hálózatosodását, együttműködését és

tapasztalatcseréjét;

d) az 1083/2006/EK rendelet 45. és 46. cikkében említett technikai támogatás.

A fenti a)–d) pontban felsorolt beruházásoknak és intézkedéseknek a 4., 5. és 6. cikk szerinti tematikus

prioritások végrehajtásához hozzáférhetőnek kell lenniük.

4. cikk

Konvergencia

A “konvergencia” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható integrált regionális és helyi gazdasági

fejlődésre és foglalkoztatásra összpontosítja támogatását, az endogén kapacitás mobilizálásával és

erősítésével, a gazdasági struktúrák modernizációjára és diverzifikációjára, valamint a fenntartható

munkahelyek teremtésére és megőrzésére irányuló operatív programokon keresztül. Ezt a konkrét politikai

eszközkombinációt az egyes tagállamok sajátosságai szerint kialakítva elsősorban a következő

prioritásokon keresztül kell megvalósítani:

1. kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem, beleértve a kutatási és

technológiafejlesztési kapacitások, többek között infrastruktúrák erősítését és az Európai Kutatási

Térségbe történő integrálását; különösen a KKV-knál végzett K+TF és a technológiaátadás támogatása; a

KKV-k, a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek, továbbá a kutatási és technológiai központok

közötti kapcsolatok javítása; az üzleti hálózatok fejlesztése; a köz- és magánszféra partnersége és

klaszterek; az üzleti és technológiai szolgáltatások KKV-k csoportjai számára történő nyújtásához adott

támogatás; és a vállalkozói szellem előmozdítása, valamint a KKV-k innovációs tevékenységének pénzügyi

tervezési eszközökön keresztül történő finanszírozása;

2. információs társadalom, beleértve az elektronikus hírközlési infrastruktúra, a helyi tartalom, a

szolgáltatások és alkalmazások fejlesztését, az online közszolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférés

javítását és az említett közszolgáltatások fejlesztését, a KKV-k részére az információs és kommunikációs

technológiák (IKT-k) átvételéhez és hatékony használatához vagy új ötletek hasznosításához nyújtott

támogatást és szolgáltatásokat;

3. helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új

munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az 1081/2006/EK rendelet alkalmazási

körén kívül esnek;

4. környezetvédelem, beleértve a vízellátással, a víz- és hulladékgazdálkodással, a

szennyvíztisztítással és a levegő minőségével kapcsolatos beruházásokat; a sivatagosodás megelőzését,

megfékezését és az ellene való küzdelmet; a környezetszennyezés integrált megelőzését és megfékezését;

az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését szolgáló támogatást; a fizikai környezet rehabilitációját,

beleértve a szennyezett ipari területeket és a talajt, valamint a rozsdaövezetek újrahasznosítását; a

biológiai sokféleség és a természetvédelem előmozdítását, beleértve a NATURA 2000 területeibe történő

befektetéseket; a KKV-k részére nyújtott támogatást a fenntartható termelési mintáknak a költséghatékony

környezetgazdálkodási rendszerek bevezetése és a környezetszennyezés megelőzésére irányuló technológiák

átvétele és alkalmazása révén történő előmozdítása érdekében;

5. a kockázatok megelőzése, beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére

irányuló tervek kidolgozását és végrehajtását;

6. idegenforgalom, beleértve a természeti értékek népszerűsítését, mint a fenntartható idegenforgalom

fejlesztésének lehetőségét; a természeti örökség védelmét és hangsúlyozását a társadalmi-gazdasági

fejlődés támogatása érdekében; valamint az olyan támogatást, amely az új, nagyobb hozzáadott értéket

képviselő szolgáltatások révén az idegenforgalmi szolgáltatásnyújtás fejlesztésére és az idegenforgalom

új, fenntarthatóbb mintáinak előmozdítására irányul;

7. befektetések a kultúra területén, beleértve a kulturális örökség védelmét, népszerűsítését és

megőrzését; a társadalmi-gazdasági fejlődést, a fenntartható idegenforgalmat és a régiók vonzerejének

javítását szolgáló kulturális infrastruktúra fejlesztését; valamint a nagyobb hozzáadott értéket

képviselő szolgáltatások révén a kulturális szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez nyújtott

támogatást;

8. közlekedési beruházások, beleértve a transzeurópai hálózatok fejlesztését és a TEN-T hálózathoz való

kapcsolódást; a tiszta közlekedés integrált stratégiáit, amelyek hozzájárulnak az utas- és áruszállítási

szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javításához, a kiegyensúlyozottabb módozati megoszlás

megvalósításához, az intermodális rendszerek előmozdításához és a környezeti hatások csökkentéséhez;

9. energetikai beruházások, beleértve a transzeurópai hálózatok fejlesztéseibe történő befektetéseket,

amelyek hozzájárulnak az ellátás biztonságának javításához, a környezetvédelmi szempontok

integrálásához, az energiahatékonyság javításához és a megújuló energiák fejlesztéséhez;

10. oktatási beruházások, beleértve a szakképzés területét is, amelyek hozzájárulnak a vonzerő

fokozásához és az életminőség javításához;

11. beruházások az egészségügyi és szociális infrastruktúra területén, amelyek hozzájárulnak a

regionális és helyi fejlődéshez, valamint az életminőség növeléséhez.

5. cikk

Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság

A “regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható

fejlődésre irányuló stratégiák összefüggésében a foglalkoztatottság előmozdítása mellett elsősorban a

következő három prioritásra összpontosítja támogatását:

1. innováció és a tudásalapú gazdaság, többek között a helyi szükségleteket figyelembe vevő hatékony

regionális innovációs gazdaságok, és a magán- és közszektor, az egyetemek és technológiai központok

közötti kapcsolatrendszerek kialakítása és megerősítése révén, különösen a következő területeken:

a) közvetlenül a regionális gazdasági fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódó regionális K+TF és

innovációs kapacitások fokozása, az ipar- vagy technológiaspecifikus kompetenciaközpontok támogatása; az

ipari K+TF, a KKV-k és a technológiaátadás elősegítése; az innováció előmozdítását célzó technológiai

előrejelzés és politikák nemzetközi teljesítményértékelésének kidolgozása és a cégek közötti

együttműködés, valamint a közös K+TF és innovációs politikák támogatása révén;

b) az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzése a regionális és helyi gazdaság valamennyi

szektorában, új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások KKV-k által történő piaci

bevezetésének támogatása; üzleti hálózatok és csoportosulások támogatása; a finanszírozás

elérhetőségének KKV-k által történő javítása; a vállalkozások és a megfelelő felsőoktatási és kutatási

intézmények közötti együttműködési hálózatok előmozdítása; a KKV-k üzleti támogatási szolgáltatásokhoz

történő hozzáférésének megkönnyítése, valamint a tisztább és innovatív technológiák KKV-knál történő

meghonosításának támogatása révén;

c) a vállalkozói szellem előmozdítása különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának

megkönnyítésével, valamint az új cégek megfelelő felsőoktatási és kutatási intézmények, továbbá már

meglévő cégek által történő létrehozásának elősegítésével;

d) pénzügyi tervezési eszközök és inkubátorházak létrehozása, amelyek előmozdítják a KKV-k kutatási és

technológiai fejlesztési kapacitását, valamint a vállalkozói szellem és az új vállalkozások, különösen a

tudásalapú KKV-k alapításának ösztönzését;

2. környezetvédelem és kockázatmegelőzés és különösen:

a) a fizikai környezet, többek között a szennyezett, elsivatagosodott és rozsdaövezeti ipari és

földterületek rehabilitációjára irányuló befektetések ösztönzése;

b) a biológiai sokféleséghez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének, valamint a NATURA 2000

területeibe történő befektetéseknek az elősegítése, amennyiben ez hozzájárul a vidéki területek

fenntartható gazdasági fejlődéséhez és/vagy diverzifikációjához;

c) az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrások termelésének, valamint a hatékony

energiagazdálkodási rendszerek fejlesztésének ösztönzése;

d) a tiszta és fenntartható tömegközlekedés előmozdítása, különösön a városi területeken;

e) a természeti (pl. sivatagosodás, aszályok, tűz és árvizek) és technológiai kockázatok megelőzésére és

kezelésére irányuló tervek és intézkedések kidolgozása;

f) a természeti és kulturális örökség védelme és kiemelése a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása

érdekében, valamint a természeti és kulturális értékek népszerűsítése, mint a fenntartható

idegenforgalom fejlesztésének lehetősége;

3. hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz, és különösen:

a) a másodlagos közlekedési hálózatok megerősítése a TEN-T hálózataival, a regionális vasúti

csomópontokkal, a repülőterekkel és kikötőkkel vagy a multimodális platformokkal való összeköttetés

fejlesztésével; a fő vasútvonalak sugárirányú kapcsolatokkal történő ellátásával; valamint a regionális

és helyi belvízi hajózás és a rövid távú tengeri hajózás előmozdításával;

b) a KKV-k IKT-khez való hozzáférésének, az IKT-k KKV-k általi átvételének és hatékony használatának

előmozdítása a hálózatok elérhetőségének, a nyilvános internet-hozzáférési pontok kialakításának, a

felszereléseknek, és a szolgáltatások és alkalmazások fejlesztésének támogatása által, beleértve

különösen a cselekvési tervek kidolgozását a nagyon kicsi és a kézműipari vállalkozások részére.

Ezen túlmenően az 1083/2006/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett, egyedi és átmeneti

támogatásra jogosult régiókban az ERFA által támogatott operatív programok tekintetében a tagállamok és

a Bizottság úgy határozhatnak, hogy a támogatást kiterjesztik az e rendelet 4. cikkében említett

prioritásokra.

6. cikk

Európai területi együttműködés

Az “európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA a következő prioritásokra

összpontosítja támogatását:

1. a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a

fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, és elsősorban a következők által:

a) a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon

átnyúló kereskedelem fejlesztése;

b) a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak,

valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása;

c) a városi és vidéki térségek közötti kapcsolatok támogatása;

d) az elszigeteltség mérséklése a közlekedés, az információ, továbbá a hírközlő hálózatok és

szolgáltatások, valamint a határokon átnyúló vízellátási, hulladékgazdálkodási és energiaellátási

rendszerek és létesítmények javított elérhetősége révén;

e) az együttműködés, a kapacitások és az együttes hasznosítás fejlesztése az infrastruktúrák területén,

különösen az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a kultúra, az idegenforgalom és az oktatás.

Emellett az ERFA hozzájárulhat a jogi és igazgatási együttműködés, a határokon átnyúló munkaerőpiacok

integrációja, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő esélyek,

a képzés és a társadalmi integráció előmozdításához, valamint az emberi erőforrások és a K+TF

létesítmények megosztásának elősegítéséhez.

Az Észak-Írország és Írország határ menti megyéi közötti PEACE-program tekintetében, amint azt az

1083/2006/EK rendelet II. melléklete 22. pontja előirányozza, az ERFA a fent említett fellépések mellett

az érintett régiók társadalmi és gazdasági stabilitásának elősegítéséhez is hozzájárul, különösen a

közösségek közötti összetartó erőt előmozdító fellépések révén;

2. a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, beleértve a tengeri régiók közötti, az

1. pontban nem szabályozott kétoldalú együttműködést, az integrált területfejlesztést elősegítő

hálózatok és tevékenységek finanszírozása révén, elsősorban a következő kiemelt fontosságú területekre

koncentrálva:

a) innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a regionális

K+TF és innovációs kapacitások fokozása, amennyiben ezek közvetlenül hozzájárulnak a transznacionális

területek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez. A tevékenységek magukban foglalhatják: a megfelelő

felsőoktatási és kutatási intézmények, valamint a KKV-k közötti hálózatok létrehozását; a tudományos

ismeretek elérhetőségét, valamint a K+TF létesítmények és a nemzetközi K+TF kiválósági központok közötti

technológiaátadást fejlesztő kapcsolatokat; a technológia transzferintézmények együttműködését; valamint

közös pénzügyi tervezési eszközök kidolgozását a KKV-knál folyó K+TF támogatására;

b) környezet: az egyértelműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági,

kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek. A tevékenységek magukban foglalhatják: a folyók

vízgyűjtő területeinek, a part menti övezeteknek, a tengeri erőforrásoknak, a vízellátási

szolgáltatásoknak, valamint a vizes élőhelyeknek a védelmét és az ezekkel való gazdálkodást; a

tűzvédelmet, aszályvédelmet és árvízvédelmet; a tengeri biztonság előmozdítását és a természeti és

technológiai kockázatok elleni védelmet; valamint a természeti örökség védelmét és kiemelését a

társadalmi-gazdasági fejlődés és a fenntartható idegenforgalom támogatása érdekében;

c) elérhetőség: a közlekedéshez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a

közlekedés és a távközlési szolgáltatások minőségének fejlesztése, amennyiben ezek egyértelműen

transznacionális dimenzióval rendelkeznek. A fellépések magukban foglalhatják: a transzeurópai hálózatok

határokon átnyúló szakaszait érintő beruházásokat; a nemzeti és a transznacionális hálózatokhoz való

továbbfejlesztett helyi és regionális hozzáférést; a nemzeti és regionális rendszerek fokozott

interoperabilitását; valamint a fejlett információs és kommunikációs technológiák előmozdítását;

d) fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és

regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás. A tevékenységek magukban foglalhatják: a

városi hálózatoknak, valamint a város és vidék kapcsolatának létrehozását és fejlesztését; a város és a

vidék közös problémáinak kezelésére irányuló stratégiákat; a kulturális örökség megőrzését és

előmozdítását, valamint a fejlesztési területek transznacionális alapú stratégiai integrációját.

A tengeri régiók közötti kétoldalú együttműködés támogatása kiterjeszthető az 1. pontban említett

prioritásokra is;

3. a regionális politika hatékonyságának erősítése az alábbiak előmozdításával:

a) interregionális együttműködés, amely az 5. cikk 1. és 2. pontja értelmében az innovációra és a

tudásalapú gazdaságra, valamint a környezetvédelemre és a kockázat-megelőzésre összpontosít;

b) a többek között a 8. cikk szerinti fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos legjobb gyakorlat

meghatározására, átadására és elterjesztésére vonatkozó tapasztalatcserék; és

c) a tanulmányokat, adatgyűjtést, valamint a közösségi fejlődési trendek megfigyelését és elemzését

magukban foglaló tevékenységek.

7. cikk

A kiadások támogathatósága

(1) A következő kiadások nem jogosultak az ERFA hozzájárulására:

a) hitelkamat;

b) az érintett művelet teljes támogatható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás. Kivételes

és kellően indokolt esetben, a környezet megőrzésével kapcsolatos műveletek tekintetében az irányító

hatóság magasabb százalékarányt engedélyezhet;

c) atomerőművek leállítása;

d) visszaigényelhető hozzáadottérték-adó.

(2) A lakásberuházási kiadások kizárólag az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezután csatlakozott

tagállamok esetében, és az alábbi feltételek mellett támogathatók:

a) a kiadásokat integrált városfejlesztési művelet vagy prioritási tengely keretében kell programozni az

állapotromlással és társadalmi kirekesztéssel küzdő vagy azzal fenyegetett területeken;

b) a lakásberuházási kiadásokhoz nyújtott juttatás vagy az érintett operatív programnak nyújtott ERFA-

juttatás legfeljebb 3 %-áig terjed, vagy pedig a teljes ERFA-juttatás 2 %-ig;

c) a kiadások az alábbiakra korlátozódnak:

- több családos lakóházak, vagy

- hatósági tulajdonban vagy nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő, alacsony jövedelmű háztartások vagy

a különleges szükségletekkel rendelkezők számára lakóhelyül használt épületek.

A Bizottság az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban

elfogadja az a) pontban említett területek azonosításához szükséges kritériumlistát, valamint a

támogatásra jogosult intézkedések listáját.

(3) Az 1081/2006/EK rendelet 11. cikkében megállapított jogosultsági szabályokat kell alkalmazni az ERFA

által társfinanszírozott olyan tevékenységekre, amelyek az említett rendelet 3. cikkének hatálya alá

esnek.

II. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT TERÜLETI JELLEMZŐK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Fenntartható városfejlesztés

Az e rendelet 4. és 5. cikkében felsorolt tevékenységeken túlmenően, az 1083/2006/EK rendelet 37. cikke

(4) bekezdésének a) pontja szerinti fenntartható városfejlesztést magában foglaló tevékenység esetében

az ERFA adott esetben támogathatja az olyan, részvételt elősegítő, integrált és fenntartható

stratégiákat, amelyek a városi térségekben koncentráltan jelentkező gazdasági, környezetvédelmi és

társadalmi problémák kezelésére irányulnak.

Ezek a stratégiák a fenntartható városfejlesztést az alábbi tevékenységek révén ösztönzik: a gazdasági

növekedés erősítése, a fizikai környezet rehabilitációja, a rozsdaövezetek rehabilitálása, a természeti

és kulturális örökség megőrzése és bővítése, a vállalkozási kedv, a helyi foglalkoztatottság és a

közösségfejlesztés előmozdítása, valamint a változó demográfiai összetétel figyelembevételével a

lakosságnak nyújtott szolgáltatások.

Az 1083/2006/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, és amennyiben az említett

tevékenységeket adott operatív program vagy operatív programon belüli prioritási tengely keretében

hajtják végre, az 1081/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek az ERFA általi, a

“regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében történő finanszírozásának

mértéke az érintett prioritási tengely 15 %-ára növelhető.

9. cikk

Koordináció az EMVA-val és az EHA-val

Amennyiben az ERFA által támogatott valamely operatív program olyan műveleteket céloz meg, amelyek más

közösségi támogatási eszköz alapján is támogatásra jogosultak, beleértve az EMVA 3. tengelyét és az EHA

keretében a part menti halászati övezetek fenntartható fejlesztését, az érintett tagállamoknak minden

egyes operatív programban meg kell határozniuk az ERFA által támogatott, illetve a más közösségi

támogatási eszközök által támogatott műveletek elhatárolására szolgáló kritériumokat.

10. cikk

A földrajzi és természeti hátrányokkal küzdő területek

Az ERFA által társfinanszírozásban részesített olyan regionális programoknak, amelyek az 1083/2006/EK

rendelet 52. cikkének f) pontja értelmében földrajzi és természeti hátrányokkal küzdő területekre

vonatkoznak, különös figyelmet kell fordítaniuk az ilyen területek sajátos nehézségeire.

A 4. és 5. cikk sérelme nélkül az ERFA különösen a hozzáférhetőség javítására irányuló befektetések

finanszírozásához, a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos gazdasági tevékenységek

elősegítéséhez és fejlesztéséhez, a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához,

valamint a fenntartható idegenforgalom ösztönzéséhez járulhat hozzá.

11. cikk

A legkülső régiók

(1) Az 1083/2006/EK rendelet II. mellékletének 20. pontjában említett különleges kiegészítő keretet a

legkülső régiókban felmerülő, az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hátráltató

tényezőkhöz kapcsolódó járulékos költségek ellentételezésére kell felhasználni az alábbiak támogatása

során:

a) adott esetben a 4. és/vagy 5. cikkben említett prioritások;

b) áruszállítási szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások elindításához nyújtott támogatás;

c) a korlátozott tárolási lehetőségekhez, a termelőeszközök túlzott méretéhez és karbantartásához,

valamint az emberi erőforrásnak a helyi munkaerőpiacon való hiányához kapcsolódó műveletek.

(2) A 3. cikkben foglalt alkalmazási körön belül a különleges kiegészítő keretből finanszírozhatók

beruházási költségek. A különleges kiegészítő keretet továbbá minimálisan 50 %-ig kell felhasználni a

legkülső régiókban a közszolgáltatási kötelezettségeket és szerződéseket fedező működési támogatások és

kiadások finanszírozásához való hozzájárulás céljára.

(3) Annak az összegnek, amelyre a társfinanszírozási arány vonatkozik, arányban kell állnia az (1)

bekezdésben említett, a kedvezményezettnek a kizárólag a közszolgáltatási kötelezettségeket és

szerződéseket fedező működési támogatások és kiadások esetében felmerülő pótlólagos költségeivel,

továbbá beruházási kiadások esetében a teljes támogatható költségösszeget fedezheti.

(4) Az e cikk szerinti finanszírozás nem használható fel az alábbiak támogatására:

a) a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó termékekkel végzett műveletek;

b) közlekedési támogatás azon személyeknek, akiknek támogatása a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének a)

pontja alapján engedélyezett;

c) adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség.

III. FEJEZET

“AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS” CÉLKITŰZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Operatív programok

12. cikk

Tartalom

“Az európai területi együttműködés” célkitűzés keretébe tartozó valamennyi operatív programnak

tartalmaznia kell a következő információkat:

1. az együttműködési területre vonatkozó helyzetelemzés az erősségek és gyengeségek kiemelésével,

valamint az ezeknek megfelelően választott stratégiával;

2. a program területén található támogatható térségek felsorolása, beleértve a határokon átnyúló

együttműködési programok tekintetében a 21. cikk (1) bekezdése szerinti flexibilis területeket is;

3. a választott prioritások indoklása, tekintettel a kohézióról szóló közösségi stratégiai

iránymutatásokra, a nemzeti stratégiai referenciakeretre, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy az

európai területi együttműködési célkitűzés keretében finanszírozott tevékenységeket is bevon, valamint

az 1083/2006/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében említett előzetes értékelés eredményeire;

4. a prioritási tengelyekre és az egyes célokra vonatkozó információ. A célokat számszerűsíteni kell, a

teljesítményre és az eredményekre vonatkozó, korlátozott számú mutató használatával, figyelembe véve az

arányosság elvét. Az indikátoroknak lehetővé kell tenniük a kiinduló helyzethez képest történt

előrehaladás és a prioritásokat végrehajtó célok elérésének mérését;

5. kizárólag tájékoztató jelleggel, az ERFA-ból az operatív programokhoz történő hozzájárulás

programozott felhasználásának kategóriák szerinti indikatív bontása, a Bizottság által az 1083/2006/EK

rendelet 103. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási

szabályokkal összhangban;

6. egységes finanszírozási terv, tagállamokra történő lebontás nélkül, amely két táblázatból áll:

a) az 1083/2006/EK rendelet 52., 53. és 54. cikkével összhangban az ERFA hozzájárulására tervezett

teljes pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását tartalmazó táblázat. Az évenként előírt teljes

ERFA-hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a megfelelő pénzügyi kerettel;

b) a teljes programozási időszak tekintetében az operatív program és valamennyi prioritási tengely

vonatkozásában a közösségi hozzájárulás és az annak nemzeti szinten megfelelő állami hozzájárulások

teljes pénzügyi előirányzatának összegét, valamint az ERFA-ból származó hozzájárulás mértékét

meghatározó táblázat. Amennyiben az 1083/2006/EK rendelet 53. cikkének megfelelően a nemzeti

hozzájárulás köz- és magánkiadásokból áll, a táblázatban jelezni kell a köz- és magánkiadások indikatív

bontását. Amennyiben az említett cikknek megfelelően a nemzeti hozzájárulás közkiadásokból áll, a

táblázatban jelezni kell a nemzeti állami hozzájárulás összegét;

7. az EMVA, és adott esetben az EHA által finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegére vonatkozó

információ;

8. az operatív programra vonatkozó végrehajtási rendelkezések, beleértve a következőket:

a) a 14. cikkben említett valamennyi hatóságnak a tagállamok általi kijelölése;

b) a monitoring és értékelési rendszer leírása;

c) a Bizottság által teljesített kifizetések fogadására illetékes szervre, valamint a kedvezményezettek

számára történő kifizetések teljesítéséért felelős egy vagy több szervre vonatkozó információ;

d) a pénzmozgások mobilizálását és forgalmát szolgáló folyamatok meghatározása, átláthatóságuk

biztosítása érdekében;

e) az operatív programok nyilvánosságát és a rájuk vonatkozó tájékoztatást biztosító eszközök, az

1083/2006/EK rendelet 69. cikkének megfelelően;

f) a Bizottság és a tagállamok által az 1083/2006/EK rendeletben megállapított kifizetési, ellenőrzési

és értékelési követelmények teljesítése érdekében a számítógépes adatok cseréjére vonatkozóan

meghatározott eljárások leírása;

9. az 1083/2006/EK rendelet 39. cikke szerinti nagyprojektek indikatív jegyzéke, amelyet várhatóan a

programozási időszak folyamán nyújtanak be a Bizottsághoz jóváhagyás céljából.

2. SZAKASZ

Jogosultság

13. cikk

A kiadások támogathatóságának szabályai

Közösségi szabályozás hiányában a kiadások támogathatóságának megállapításához az “európai területi

együttműködési” célkitűzés keretében végrehajtott operatív programokban részt vevő tagállamok által

elfogadott, vonatkozó nemzeti szabályokat kell alkalmazni.

Az 1083/2006/EK rendelet 56. cikke (4) bekezdésének megfelelően és e rendelet 7. cikkének sérelme nélkül

a Bizottság az 1083/2006/EK rendelet 103. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban

közös szabályokat fogad el a kiadások jogosultságára vonatkozóan.

Amennyiben az “európai területi együttműködési” célkitűzés keretében végrehajtott operatív programokban

részt vevő különböző tagállamok tekintetében a 7. cikk a költségekre vonatkozó eltérő jogosultsági

szabályokat állapít meg, a program egész területén a legszélesebb körű jogosultsági szabályokat kell

alkalmazni.

3. SZAKASZ

Irányítás, monitoring és ellenőrzés

14. cikk

A hatóságok kijelölése

(1) Az operatív programban részt vevő tagállamok egyetlen irányító hatóságot, egyetlen igazoló hatóságot

és egyetlen ellenőrzési hatóságot jelölnek ki, ez utóbbi székhelye az irányító hatóság szerinti

tagállamban található. Az igazoló hatóság fogadja a Bizottság által indított kifizetéseket, és általában

a fő kedvezményezett részére teljesíti a kifizetést.

Az irányító hatóság a program területéhez tartozó tagállamokkal folytatott konzultációt követően közös

technikai titkárságot hoz létre. Ez utóbbi segíti az irányító hatóságot, a monitoring bizottságot és

adott esetben az ellenőrzési hatóságot feladataik ellátásában.

(2) Az operatív program ellenőrzési hatóságát az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkében előírt feladatainak

ellátása során az ellenőri csoport segíti, amelyben az operatív programban részt vevő valamennyi

tagállam egy-egy képviselője helyet kap. Az ellenőri csoportot legkésőbb az operatív program

jóváhagyásáról szóló határozat keltétől számított három hónapon belül létre kell hozni. A csoport

elkészíti eljárási szabályzatát. A csoport elnöki tisztét az operatív program ellenőrzési hatósága tölti

be.

A részt vevő tagállamok egyhangúlag úgy határozhatnak, hogy az ellenőrzési hatóság felhatalmazást kap

arra, hogy az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkében előírt feladatokat közvetlenül lássa el a program által

érintett teljes területen, az első albekezdésben meghatározott ellenőri csoport szükségessége nélkül.

Az ellenőrzést végző személyek függetlenek a 16. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési rendszertől.

(3) Az operatív programban részt vevő valamennyi tagállam képviselőket jelöl ki az 1083/2006/EK rendelet

63. cikkében említett monitoring bizottságba.

15. cikk

Az irányító hatóság feladata

(1) Az irányító hatóság ellátja az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében előírt feladatokat, azon feladatok

kivételével, amelyek a műveleteknek és kiadásoknak a nemzeti és közösségi szabályok szerinti

szabályszerűségével kapcsolatosak, az említett cikk b) pontjában meghatározottak szerint. Ezzel

összefüggésben megbizonyosodik arról, hogy a műveletben részt vevő valamennyi kedvezményezett költségeit

az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett ellenőrzést végző személy igazolta.

(2) Az irányító hatóság adott esetben a fő kedvezményezettel egyetértésben megállapítja az egyes

műveletek végrehajtási szabályait.

16. cikk

Az ellenőrzési rendszer

(1) A kiadások igazolása érdekében minden tagállam ellenőrzési rendszert hoz létre, amely lehetővé

teszi, hogy vizsgálja a társfinanszírozásban részesített termékek és szolgáltatások teljesítését, a

területén végrehajtott műveletek vagy részműveletek vonatkozásában elszámolt kiadások megbízhatóságát,

valamint az ilyen kiadásoknak és a kapcsolódó műveleteknek vagy részműveleteknek a közösségi

szabályoknak és a tagállam nemzeti szabályainak való megfelelését.

Ebből a célból minden tagállam kijelöli a műveletben részt vevő minden egyes résztvevő által elszámolt

kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzéséért felelős ellenőrzést végző személyeket. A

tagállamok határozhatnak úgy, hogy a program teljes területére egyetlen ellenőrzést végző személyt

jelölnek ki.

Amennyiben a társfinanszírozásban részesített termékek és szolgáltatások teljesítését kizárólag a teljes

művelet tekintetében lehet ellenőrizni, az ellenőrzést a fő kedvezményezett székhelye szerinti tagállam

ellenőrzést végző személyének vagy az irányító hatóságnak kell elvégeznie.

(2) Valamennyi tagállamnak biztosítania kell, hogy az ellenőrzést végző személyek a kiadásokat három

hónapon belül érvényesítsék.

17. cikk

Pénzügyi irányítás

(1) Az ERFA-hozzájárulást egységes, nemzeti alszámlák nélküli számlára kell befizetni.

(2) A tagállamoknak a szabálytalanságok felderítéséért és megszüntetéséért, valamint a jogtalanul

kifizetett összegek behajtásáért való felelősségének sérelme nélkül az igazoló hatóságnak gondoskodnia

kell arról, hogy minden, szabálytalanságból eredően kifizetett összeget behajtsanak a fő

kedvezményezettől. A kedvezményezetteknek a közöttük fennálló megállapodással összhangban vissza kell

fizetniük a fő kedvezményezettnek a jogtalanul kifizetett összegeket.

(3) Ha a fő kedvezményezettnek valamely kedvezményezettnél nem sikerül a visszafizetést elérnie, akkor

az a tagállam, amelynek területén az érintett kedvezményezett található, visszatéríti az igazoló

hatóságnak az adott kedvezményezettnek jogtalanul kifizetett összeget.

18. cikk

Az európai területi együttműködési csoportosulás

Az “európai területi együttműködés” célkitűzés keretében valamely operatív programban részt vevő

tagállamok felhasználhatnak egy, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július

5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [10] létrehozott európai területi

együttműködési csoportosulást abból a célból, hogy az irányító hatóság és a közös technikai titkárság

felelősségének átruházásával a csoportosulást tegyék az operatív program irányításának felelősévé. Ezzel

összefüggésben minden tagállam továbbra is pénzügyi felelősséggel tartozik.

4. SZAKASZ

A műveletek

19. cikk

A műveletek kiválasztása

(1) A 6. cikk 1. pontja szerint a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztésére irányuló, valamint a 6.

cikk 2. pontja szerint a transznacionális együttműködés kialakítására és továbbfejlesztésére irányuló

operatív programokra vonatkozóan kiválasztott műveletekben legalább két ország, közülük legalább egy

tagállam kedvezményezettjei vesznek részt, akik minden művelet esetében a következő módozatok közül

legalább kettőben együttműködnek: közös fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak és közös

finanszírozás.

A fenti feltételeknek megfelelő kiválasztott műveleteket egyetlen országban is végre lehet hajtani,

feltéve, hogy azokat legalább két ország jogalanyai nyújtották be.

A fent említett feltételek a PEACE-programnak a 6. cikk 1. pontjának harmadik albekezdésében említett

fellépéseire nem vonatkoznak.

(2) A 6. cikk 3. pontjának a) pontja szerint az interregionális együttműködést magukban foglaló operatív

programokra vonatkozóan kiválasztott műveletekben legalább az alábbiakból származó, regionális vagy

helyi szintű kedvezményezett vesz részt:

a) három tagállam; vagy

b) három ország, amelyek közül legalább kettő tagállam, amennyiben a műveletben harmadik országbeli

kedvezményezett is részt vesz.

A 6. cikk 3. pontjának b) pontjában említett operatív programokra vonatkozóan kiválasztott műveletek

esetében, amennyiben az a művelet típusának függvényében lehetséges, az e bekezdés első albekezdésében

meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

Ezek a kedvezményezettek minden egyes művelet tekintetében az alábbi módokon működnek együtt: közös

fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak és közös finanszírozás.

(3) Az 1083/2006/EK rendelet 65. cikkében említett feladatokon túlmenően a monitoring bizottság vagy az

annak beszámolási kötelezettséggel tartozó irányítóbizottság felelős a műveletek kiválasztásáért.

20. cikk

A fő kedvezményezett és a többi kedvezményezett felelősségi köre

(1) Minden művelet esetében a kedvezményezettek maguk közül fő kedvezményezettet választanak. A fő

kedvezményezett a következőkért vállal felelősséget:

a) megállapodás keretében meghatározza a műveletben részt vevő kedvezményezettekkel való kapcsolatának

szabályait, amely többek között a műveletnek juttatott támogatással való hatékony és eredményes

pénzgazdálkodást biztosító rendelkezéseket tartalmaz, beleértve a jogtalanul kifizetett összegek

visszatérítésére irányuló szabályokat is;

b) felelős a teljes művelet végrehajtásának biztosításáért;

c) biztosítja, hogy a műveletben részt vevő kedvezményezettek által benyújtott kiadások a művelet

végrehajtása céljából kerültek kifizetésre és megfelelnek azoknak a tevékenységeknek, amelyekről az

említett kedvezményezettek megállapodtak;

d) ellenőrzi, hogy a műveletben részt vevő kedvezményezettek által benyújtott kiadásokat az ellenőrzést

végző személyek igazolták;

e) felelős az ERFA hozzájárulásának a műveletben részt vevő kedvezményezettekhez való átutalásáért.

(2) A műveletben részt vevő valamennyi kedvezményezett köteles:

a) felelősséget vállalni az általa elszámolt kiadások szabálytalansága esetén;

b) tájékoztatni a székhelye szerinti tagállamot arról, hogy az adott műveletben részt vesz, amennyiben

maga a tagállam nem résztvevője az érintett operatív programnak.

21. cikk

A műveletek helyszínére vonatkozó különleges feltételek

(1) A határokon átnyúló együttműködés összefüggésében és megfelelően indokolt esetekben, az ERFA a

műveletek vagy részműveletek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kiadásokat az adott operatív

programhoz nyújtott hozzájárulása mértékének 20 %-áig finanszírozhatja az 1083/2006/EK rendelet 7.

cikkének (1) bekezdésében említett, a program keretében jogosult területekkel szomszédos, vagy ilyen

szomszédos területekkel körülvett NUTS 3 térségekben. A Bizottság és a tagállamok megállapodása szerint

kivételes esetekben ezt a rugalmasságot ki lehet terjeszteni azokra a NUTS 2 térségekre is, amelyekben

az 1083/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett területek találhatók.

A projektek szintjén az első albekezdés szerinti programterületen kívül található partnerek esetében

felmerülő kiadások jogosultak lehetnek, amennyiben a projekt e partnerek részvétele nélkül nehezen tudná

elérni célkitűzéseit.

(2) A transznacionális együttműködés összefüggésében, kellően indokolt esetekben az ERFA az operatív

programhoz nyújtott hozzájárulása mértékének 20 %-áig finanszírozhatja a területen kívüli, a

műveletekben részt vevő partnerek kiadásait, amennyiben e kiadások az együttműködés célja szerinti

terület régióinak előnyére szolgálnak.

(3) A határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés összefüggésében az ERFA az

adott operatív programhoz nyújtott hozzájárulása mértékének 10 %-áig finanszírozhatja az Európai

Közösségen kívüli országok területén megvalósuló műveletek vagy részműveletek végrehajtásával

kapcsolatban felmerülő kiadásokat, amennyiben ez a Közösség régióinak javára szolgál.

(4) A tagállamok biztosítják e kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét. Az (1), (2) és (3) bekezdés

szerint a támogatásra jogosult területeken kívül végzett műveletek kiválasztását az irányító hatóság

erősíti meg.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1783/1999/EK rendelet alapján vagy bármely más, olyan

jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását – beleértve a teljes vagy

részleges megszüntetését is –, amely az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó, és amely

következésképpen az adott támogatásra vagy az adott projektekre, azok zárásáig, a továbbiakban is

alkalmazandó.

(2) Az 1783/1999/EK rendelet alapján beadott pályázatok érvényesek maradnak.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 22. cikkben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül az 1783/1999/EK rendelet 2007. január 1-

jétől hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell

értelmezni.

24. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 162. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően 2013.

december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. július 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. Borrell Fontelles

a Tanács részéről

az elnök

P. Lehtomäki

[1] HL C 255., 2005.10.14., 91. o.

[2] HL C 231., 2005.9.20., 19. o.

[3] Az Európai Parlament 2005. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács

2006. június 12-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament

2006. július 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] Lásd e Hivatalos Lap 25. oldalát.

[5] HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 173/2005/EK rendelettel (HL L 29., 2005.2.2., 3. o.)

módosított rendelet.

[6] Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.

[7] Lásd e Hivatalos Lap 79. oldalát.

[8] HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

[9] HL L 213., 1999.8.13., 1. o.

[10] Lásd e Hivatalos Lap 19. oldalát.

————————————————–