Fejlesztési adókedvezmény
Lényeges kérdés – de kevesen tudnak róla –, hogy egy induló vállalkozásnak, egy új beruházásnak milyen adózási kérdésekkel kell szembesülnie és milyen adókedvezményeket vehet igénybe beruházása tekintetében.
Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a kis- és középvállalkozások, mint gazdasági társaságok, milyen társasági adókedvezményeket érvényesíthetnek megvalósuló beruházásaik után.
Jogi szabályozás
A kis- és középvállalkozások eredményét terhelő legfőbb adót a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) rendezi, de itt találjuk az e vállalkozások által figyelembe vehető kedvezmények alapvető szabályait is. A fejlesztési adókedvezmény részletszabályait külön kormányrendelet, a 206/2006. Korm. rend. a fejlesztési adókedvezményről (a továbbiakban: Korm. rend.) tartalmazza.
A szabályozást áttekintve a szemlélő rögtön arra az álláspontra helyezkedhet, hogy a kedvezményekkel a jogalkotó nem az ő társaságát célozta meg. A magyar beruházási piacon ritka ugyanis, hogy általános célra jelenértéken számítva legalább 1, vagy 3 milliárd (térségtől függően) forint értékű beruházást valósítanának meg. Ugyanez elmondható a jelenértéken számított, a törvényben meghatározott befektetési célra fordított (önálló környezetvédelmi beruházás, K+F beruházás, film- és videó gyártást szolgáló beruházás stb.) legalább 100 millió forint értékű beruházások esetében is.
Munkahelyteremtést szolgáló beruházás
Valójában, a leginkább közkedvelt és elérhető fejlesztési kedvezmény a beruházási értéktől független munkahelyteremtést szolgáló beruházás. Ez a kedvezmény szolgálja ugyanis leginkább a mikró-, kis- és középvállalkozásokat, ezért a fejlesztési kedvezmények köréből ennek a bemutatására szorítkozunk.
Az igénybevétel feltételrendszere
A kedvezmény elsődleges érvényesítési feltétele, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
· középvállalkozásnál 150 fővel, kisvállalkozásnál 30 fővel,
· kedvezményezett térségben középvállalkozásnál 75 fővel, kisvállalkozásnál 15 fővel,
· a 48 kistérség települési önkormányzatának közigazgatási területén kis- és középvállalkozásnál 5 fővel,
meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatott átlagos állományi létszámot, azzal, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 %-át pályakezdőként felvett munkavállalók adják.
Kedvezményezett régiók
Kedvezményezett régióknak minősülnek e tekintetben:
· Észak-Magyarország
· Észak-Alföld
· Dél-Alföld
· Dél-Dunántúl
Az adókedvezmény alapja és mértéke
Az adókedvezmény alapja eltér az általános szabályoktól e kedvezmény tekintetében. A Korm. rend. 2. § b) pontja alapján az elszámolható költség ugyanis a beruházás megkezdését követően az üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.
A kedvezmény alapjának kiszámításához ki kell számítani az elszámolható költségek jelenértékét. Az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes referencia rátát kell figyelembe venni. Az adókedvezmény jelenértékét az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni. A diszkontáláshoz szükséges referencia rátát minden évben (év közben) az Európai Unió Bizottsága teszi közzé:
http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html
Az adókedvezmény jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült elszámolható költség külön meghatározott támogatási intenzitással számított értékét.
Maximális támogatási intenzitások
A regionális iránymutatás szerinti beruházási támogatások esetében a következő maximális támogatási intenzitások engedélyezhetők:
a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl régiókban 50%,
b) Közép-Dunántúl régióban 40%,
c) Nyugat-Dunántúl régióban és Pest megyében 30%,
d) Budapesten 2007. január 1-jétől 25%, 2011. január 1-jétől 10%.
A fenti támogatási intenzitások – a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével – kisvállalkozások beruházásai esetében plussz 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében plussz 10 százalékponttal növekednek.
Példa
Az eddigiek alapján jól látható, hogy pl. kisvállalkozás esetében egy Debrecenben (kedvezményezett régió) megvalósított legalább 15 új munkahelyet teremtő beruházás esetén a kedvezmény maximális mértéke a fenti módszer alapján meghatározott személyi juttatások összege jelenértékének 50 + 20 % = 70 %.
Mit jelent ez a szám?
Ez azt jelenti, hogy az adózó társasági adóbevallásában az éves eredményével szemben a törvényben meghatározott ideig (az üzembe helyezést követő kilenc évben, de legfeljebb a bejelentés benyújtásától számított 14. évben) önbevallással csökkentheti az adóját ezzel az összeggel. A Tao. tv. 23. § (2) bekezdése alapján az igénybevett kedvezmény azonban nem haladhatja meg az adó 80 %-át. Ezzel együtt is elmondható, hogy egy előrelátó üzletvezető jó pár évre előre akár 20 %-os szintre szoríthatja le társasági adófizetési kötelezettségét a feltételek megvalósulása esetén.
Hogyan érdemes belevágni?
Ahogy említésre került, a kedvezményt a társasági adóbevallásban kell beállítani önadózással. Lényeges, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha az adózó már a beruházás megkezdését megelőzően bejelentéssel (Korm. rend. 4. számú melléklet) fordul a Pénzügyminisztériumhoz. Megjegyzendő, hogy mivel igazolási kérelemnek nincs helye, illetve a bejelentés a beruházás megkezdését követően nem egészíthető ki, illetve nem módosítható, érdemes szakértőhöz fordulni, már csak azért is, mert a kis- és középvállalkozások esetében a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás költsége elszámolható költségnek minősül.
További információ és tanácsadás:
