Intézmények

Hasznos linkek: Operatív Program linkgyűjtemény

• Intézményrendszer »
• Nemzeti Fejlesztési Tanács »
• Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) »
• Irányító hatóságok (IH) »
• Közreműködő szervezetek (KSZ) »
• Monitoring bizottságok »
• Pénzügyi irányítás »
• Végrehajtási folyamatok »

Intézményrendszer

A tagállamok felelősségét az irányítási és ellenőrzési rendszerek, valamint ezek működési elveinek kidolgozásában közösségi szintű jogszabály határozza meg, hogy ezáltal biztosítható legyen az uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések hatékony és megfelelő végrehajtása. A megosztott irányításnak megfelelően a tagállamok maguk alakítják ki a végrehajtás intézményrendszerét és eljárási rendjét.

A közösségi társfinanszírozással felhasznált fejlesztési források szabályos, eredményes és hatékony felhasználása érdekében a tagállam köteles a menedzsment, a monitoring, az ellenőrzés, az értékelés és az információszolgáltatás területén az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendeletében, valamint annak végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott kötelezettségeket teljesíteni.

Ennek megfelelően a rendelet 58-59., valamint 62-65. cikkei alapján a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozóan kerül sor az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában résztvevő intézmények meghatározására.

A fenti feladatok ellátása során a fejlesztési terv végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt:

• a Nemzeti Fejlesztési Tanács;
• a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: azon belül,
• a központi koordináció,
• valamennyi irányító hatóság;
• a közreműködő szervezetek;
• a monitoring bizottságok;
• a Pénzügyminisztérium, mint
• ellenőrzési hatóság,
• igazoló hatóság.

Nemzeti Fejlesztési Tanács

A fejlesztéspolitika felügyelete, értékelése érdekében a kormány tanácsadó testületeként létrejött a Nemzeti Fejlesztési Tanács, melynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, valamint a miniszterelnök által felkért szakértők, állandó meghívottai a miniszterek és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai.

A Tanács kiemelt feladatai:

• nyomon követi és értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását;
• nyomon követi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, valamint a nemzeti fejlesztési tervben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját;
• javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az érintett minisztériumokkal és a fejlesztési régiókkal együttműködésben felel az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének tervezéséért, végrehajtásáért, valamint valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok tervezésének és megvalósításának intézményrendszerét összefogó, koordinációs irányító szervezetként az alábbi feladatokat látja el:

• az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésével és végrehajtásával összefüggő stratégiai tervezési és programozási feladatok összehangolása;
• a Nemzeti (lisszaboni) Akcióprogram céljainak érvényesítése és az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészében az összhang biztosítása;
• a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásainak magyarországi felhasználásához szükséges intézményi, pénzügyi lebonyolítási, eljárásrendi szabályok kialakítása;
• a végrehajtást támogató informatikai rendszer fejlesztése és működtetése;
• a Kormány és az Európai Bizottság folyamatos tájékoztatása a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásainak felhasználásáról;
• az Európai Uniónak szóló éves jelentésekkel kapcsolatos követelmények teljesítése;
• az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának nyomon követése, mérése (monitoring indikátorok segítségével) és értékelése, valamint a tapasztalatok visszacsatolása a Kormány számára rendszeres végrehajtási jelentésekben és tanulmányokban;
• a fejlesztési terv módosítására, újraprogramozásra vonatkozó javaslatok kidolgozása és egyeztetése;
• az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és szükséges módosítása, valamint a fejlesztési terv egészére vonatkozó, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
• képzések, tananyagok fejlesztése és biztosítása a végrehajtásban részt vevő intézmények számára;
• egységes, minden operatív programot lefedő pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése.

Az NFÜ a magyar jogszabályokban meghatározott mechanizmusoknak megfelelően a tervezés és a végrehajtás során biztosítja a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásai felhasználásának összehangolását az egyes operatív programok között, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap forrásaival kapcsolatban. A források felhasználásának koordinációja tekintettel van a magyar ágazati, regionális és városi fejlesztéspolitikákra, az Európai Befektetési Banktól és más forrásokból származó támogatásokra, figyelembe véve a regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi rendeleteket.

A koordináció egyaránt vonatkozik a stratégiai célok, beavatkozási területek és a pályázati kiírások kidolgozása során a kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban és munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, valamint a végrehajtás eszközeiben az összhang és az átjárhatóság megteremtésére.

Irányító hatóságok (IH)

Az egyes operatív programokhoz (OP) nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért az OP irányító hatósága a felelős. Az IH feladatait részben a megfelelő minősítési eljárás során kiválasztott, szakmai és hatékonysági kritériumoknak megfelelő közreműködő szervezetekre delegálja.

Az IH legfontosabb feladatai:

• Koordinálja az operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezését. Ennek keretében létrehozza, az érintett tárcák és szakértők részvételével működteti a Tervezési Operatív Bizottság albizottságaként az Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságokat;
• Biztosítja, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban álljanak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint hogy végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfeleljenek a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak.
• Biztosítja, az operatív program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában, a nyilvántartó és tároló rendszer naprakész adatokkal való feltöltését, valamint, hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen.
• Biztosítja, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek — a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül — vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak.
• Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződésmintákat;
• jóváhagyja a projektjavaslatokról szóló döntéseket.
• Befogadja és ellenőrzi a Közreműködő Szervezetek által készített forráslehívásokat, hitelesítési jelentéseket.
• Biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek, az operatív programot érintő értékelési tevékenységekben közreműködik.
• Eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi, költség- és ellenőrzési dokumentumot a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően megőrizzék.
• Biztosítja, hogy az igazoló hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja.
• Működteti az operatív program monitoring bizottságát és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat annak érdekében, hogy a monitoring bizottság az operatív program végrehajtásának minőségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse.
• Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért, valamint – a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követően – a Bizottsághoz történő benyújtásukért.
• A Bizottság részére átadja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat.
• Koordinálja az operatív program végrehajtására vonatkozó többéves részletes programozási-végrehajtási dokumentum (akcióterv) kidolgozását és módosítását, javaslatokat tesz annak tartalmára.
• Ellenőrzi az operatív program végrehajtására vonatkozó akcióterv(ek) formai és módszertani követelményeinek teljesítését és biztosítja a konzisztenciát az operatív programok tartalmával, valamint képviseli a programok szabályossági és végrehajthatósági szempontjait.
• Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves programozási dokumentumokat.
• Javaslatot tesz az operatív program módosítására.
• Az operatív program végrehajtását folyamatosan nyomon követi, a megvalósítást monitoring indikátorok segítségével méri, valamint a szükséges beavatkozásokat megteszi.
• Felügyeli a felelősségi körébe utalt programok végrehajtását, biztosítja azok szabályosságát, ennek érdekében megteszi a szükséges beavatkozásokat.
• Ellenőrzi és értékeli a program közreműködő szervezeteit, kezeli a rendszerszintű szabálytalanságokat.
• Az operatív program(ok)kal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban az
• Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával/aival kapcsolatot tart.
• • Részt vesz az ÚMFT egészére vonatkozó és a felelősségi körébe utalt
• operatív program(ok) tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos
• feladatainak ellátásában és ügyel az ezzel kapcsolatos követelmények
• betartására.
• Kezeli az operatív program megvalósításának technikai segítségnyújtási keretét.

A végrehajtás megfelelő adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző Közreműködő Szervezetekkel (továbbiakban: KSz) kapcsolatos tevékenysége:

• Szakmai felügyeletet gyakorol a KSz OP-végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei fölött.
• A felelősségi körébe utalt KSz-ekkel feladat-ellátási szerződést köt és biztosítja, hogy a KSz szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozásban részesüljön.
• Jóváhagyja a KSz források felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjét.
• Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a KSz-ek tevékenységét.

Az egyes operatív programok irányító hatóságai

Valamennyi irányító hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik. A végrehajtás irányításának központosítása növeli az operatív programok végrehajtása közötti koordináció hatékonyságát, javítja az átláthatóságot, elősegíti a tapasztalatcserét (amely az eljárásrendek egységesítése miatt még inkább felértékelődik), az elszámoltathatóságot (amelyet a közreműködő szervezetek teljesítményalapú finanszírozása és folyamatos teljesítményértékelése is alátámaszt), valamint a feladatszervezés racionalizálását.

Az irányító hatóságokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásainak megfelelően alakítják ki. Egy irányító hatósághoz több operatív program is tartozhat.

Közreműködő szervezetek (KSZ)

Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét az irányító hatóságok – amennyiben egy adott prioritás/intézkedés végrehajtása során alkalmaznak közreműködő szervezetet – a KSZ-re delegálják. A közreműködő szervezeteket az irányító hatóságokat integráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – minősítési eljárás keretében – választja ki. Az IH a programokkal kapcsolatban ellátja a KSZ-ek szakmai felügyeletét. Az egyértelműség és számon kérhetőség érdekében – főszabályként – egy-egy prioritás (központi program vagy pályázat) teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közreműködő szervezet feladatkörébe tartozik.
A közreműködő szervezetek feladatai általában a következők:

• központi projektek lebonyolítása;
• pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-előkészítés;
• szerződéskötés, – módosítás;
• nyomonkövetés;
• adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerben;
• ellenőrzés (első szint), szabálytalanságok jelentése;
• elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok;
• projektzárás;
• ügyfélszolgálat, tájékoztatás;
• beszámolók készítése az IH-nak.

A közreműködő szervezetek feladatait az intézményrendszerről szóló magyar jogszabály rögzíti, a feladatok részletezését, ellátásának módját és a finanszírozási feltételeket az IH és a közreműködő szervezet között létrejött feladat-ellátási szerződés rögzíti. A közreműködő szervezet a feladat-ellátási szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, a támogatási szerződések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat. Ezt megküldi az irányító hatóságnak, a megvalósításról pedig negyedévente beszámol az irányító hatóságnak, valamint a felügyeletet gyakorló, érintett szakminisztereknek.

A közreműködő szervezet negyedévente beszámol továbbá az akciótervek (az operatív programok vagy a prioritások végrehajtására vonatkozó, többéves, részletes programozási dokumentum) végrehajtásában történt előrehaladásról.
A közreműködő szervezeteket az intézményi és szakmai felkészültségét előre rögzített, objektív szempontrendszer alapján mérő minősítési rendszer keretében választja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A feladatok tényleges delegálásának feltétele, hogy a közreműködő szervezet a minősítés során a feladat elvégzéséhez szükséges erőforrások, szervezeti feltételek és szakmai kompetenciák meglétéről bizonyítottan számot adjon.

A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében a közreműködő szervezetek teljesítményét rendszeresen értékelik. Az értékelés eredménye függvényében, a nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetőség van a közreműködő szervezetek lecserélésére.

Az operatív programokban érintett szakminiszterek feladatai

Az operatív programban érintett miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeken:

• képviselője útján részt vesz a Tervezési Operatív Bizottság és a megfelelő Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságok munkájában;
• javaslatot tesz az operatív program és az akcióterv tartalmára (több szakterületet érintő operatív program esetén azon prioritások tartalmára, amelyek a szakmai feladatkörét érintik)
• képviselőket delegál a pályázatokat elbíráló bizottságokba;
• közreműködik az operatív program és az akcióterv végrehajtásáról szóló jelentések elkészítésében;
• biztosítja a kizárólag hazai forrásokból finanszírozott támogatások, valamint az uniós és a hozzájuk kapcsolódó hazai forrásokból finanszírozott támogatások összehangolását, koordinációját, az átfedések kiküszöbölését.

Monitoring bizottságok

Operatív program monitoring bizottsága (OP MB)

Az operatív programok felügyeletéről a monitoring bizottságok (MB) gondoskodnak. A monitoring bizottság az operatív program átfogó koordinációs és döntéshozó testülete.

A monitoring bizottság feladat- és felelősségi körében:

• megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti felülvizsgálatát;
• rendszeresen felméri a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előmenetelt;
• áttekinti a megvalósítás eredményeit, különös tekintettel az egyes prioritási tengelyek kapcsán kitűzött célokra;
• áttekinti és jóváhagyja az éves és végső megvalósítási jelentéseket az Európai Bizottságnak történő benyújtásuk előtt;
• tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az adott operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően, vagy a jelentés említett részére vonatkozóan az Európai Bizottság által tett esetleges észrevételekről;
• javaslatot tesz az irányító hatóságnak a támogatások olyan változtatásaira vagy áttekintésére, amelyek lehetővé teszik az alapok céljainak elérését és javítják a támogatások kezelését, ideértve a pénzügyi irányítást is.

Az OP MB döntéseit többségi döntések formájában hozza.

A monitoring bizottságok összetétele

A monitoring bizottságok felállításáért az irányító hatóságok felelnek. A monitoring bizottság elnöki tisztét a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület adott programterületért felelős tagja látja el.

Az operatív programok monitoring bizottságainak tagjai általában:

• az irányító hatóság,
• az OP végrehajtásában érintett szakminiszterek képviselői,
• az adott OP közreműködő szervezetei,
• az érintett regionális fejlesztési tanácsok delegáltjai,
• az önkormányzati szövetségek egy delegált képviselője,
• az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának egy-egy képviselője,
• egy környezetvédelmi civil szervezet delegált képviselője,
• a romákat, a fogyatékossággal élő embereket, a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő egy-egy civil szervezet delegált képviselője,
• az érintett szakmai és társadalmi szervezetek egy-egy delegált képviselője.

A monitoring bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesznek:

• saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére az Európai Bizottság egy képviselője,
• az Ellenőrzési Hatóság, valamint az Igazoló Hatóság egy-egy képviselője,
• azon operatív programok esetében, amelyekhez az EIB, a CEB vagy az EIF hozzájárul az EIB, a CEB és az EIF egy képviselője,
• állandó meghívottként az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap végrehajtásáért felelős szervezet egy képviselője.

A monitoring bizottságok működése

Az OP monitoring bizottság saját ügyrendet dolgoz ki. Általánosságban – a saját működési elveire vonatkozó döntés tiszteletben tartásával – az OP monitoring bizottságok az alábbi működési keretben tevékenykednek:

• a monitoring bizottság évente legalább kétszer ül össze;
• napirendjét és dokumentumait az ülés előtt az ügyrendnek megfelelően a titkárság elküldi a tagoknak;
• az OP monitoring bizottság titkárságának működtetéséért az OP irányító hatósága felel, a titkárság ügyviteli feladataira és működési szabályzatára nézve a monitoring bizottság döntései irányadók.

A regionális operatív programok intézményi feltételei

A Regionális Programok Irányító Hatósága a következő operatív programokat felügyeli:

Konvergencia célkitűzés:

• Nyugat-dunántúli Operatív Program
• Közép-dunántúli Operatív Program
• Észak-magyarországi Operatív Program
• Észak-alföldi Operatív Program
• Dél-alföldi Operatív Program
• Dél-dunántúli Operatív Program

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés:

• Közép-magyarországi Operatív Program (foglalkozatás és versenyképesség operatív program)

A regionális fejlesztési tanácsban a kormányzati jelenlét biztosítja a döntések szakmai és kormányzati kontrollját. A regionális programok megvalósításáért – a többi operatív programhoz hasonlóan – a Kormányé a végső felelősség.

A regionális fejlesztési tanácsok nyomon követési funkcióit úgy kell kialakítani, hogy azok az ágazati operatív programok megvalósítására is kiterjedjenek és a regionális szint az ágazati monitoring bizottságokban is helyet kapjon.
A projektek előkészítését, a döntési javaslatok kidolgozását a közreműködő szervezetek segítik.

Pénzügyi irányítás és ellenőrzés

Ellenőrzési hatóság

Az ellenőrzési hatóság az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos működésének biztosítására kijelölt horizontális-koordinatív feladatokat ellátó szervezet, amely működésében független az irányító hatóságtól, az igazoló hatóságtól és a közreműködő szervezetektől.

Az ellenőrzési hatóság feladatai:

• biztosítja, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megfelelő működése és az elsősorban rendszerellenőrzések keretében vizsgált, illetve a programokon belül megvalósított műveletek szabályossága mintavételes ellenőrzésekkel le legyen fedve;
• biztosítja, hogy az ellenőrzéseket a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék;
• biztosítja, hogy az ellenőrzések országosan, illetve a tagállam és az EU viszonylatában is koordinált módon történjenek (ellenőrzési stratégia elkészítése és egyeztetése az Európai Bizottsággal);
• záradékkal látja el az éves ellenőrzési jelentéseket.

Az ellenőrzési hatóság felelősségi köre nem szűkül le az ellenőrzések elvégzésére, hanem annál sokkal szélesebb, horizontális-koordinatív, jogszabály-alkotási és módszertani harmonizációs feladatot is jelent, nemzeti szinten megteremtve az Európai Bizottsággal való ellenőrzési együttműködés egyetlen csatornáját. A hatóság delegálhatja az ellenőrzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetre is. Az ellenőrzési hatóság valamennyi operatív program esetében a Pénzügyminisztérium elkülönült szervezeti egysége.

Igazoló hatóság

A strukturális és kohéziós alapok támogatásainak megvalósítására szolgáló valamennyi operatív program igazoló hatósága a Pénzügyminisztérium elkülönült szervezeti egysége. Az igazoló hatósági feladatok ellátása a 2004-06-os programozási-végrehajtási időszak kifizető hatósági szervezetére és gyakorlatára épül.
Ennek megfelelően az igazoló hatóság különösen a következő feladatok ellátásáért felel:

• az átutalási igénylés dokumentációjának összeállításáért, melynek keretében kiállítja az átutalási kérelmet és a költségigazoló nyilatkozatot;
• az igazolásért, melynek keretében tanúsítja az EU számára a költségnyilatkozatok pontosságát, megfelelő voltát, az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működését, valamint annak a közösségi politikákkal való összhangját;
• az Európai Bizottságtól érkező átutalások fogadásáért;
• az adminisztratív hibák, a program irányítása során bekövetkező események vagy a szabálytalanságok miatt alkalmazandó pénzügyi korrekcióknak az uniós alapokba történő visszatérítéséért,
• egy olyan pénzügyi rendszer kialakításáért, amely képes a támogatásokat a lehető leggyorsabban a kedvezményezettekhez továbbítani.

Végrehajtási folyamatok

Alapelvek

A 2004-2006-os programozási időszak tapasztalatai alapján, az intézményrendszeren belüli feladatmegosztás terén indokolt a változtatás:

• a koordináció megerősödik: az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek a Kormány és az Európai Unió közös fejlesztéspolitikai céljait kell szolgálnia;
• a programok megvalósításával kapcsolatos gyakorlati teendőkért felelős közreműködő szervezetek hatásköre bővül;
• korszerűsödnek az európai uniós jogszabályokhoz és a támogatások hatékony lebonyolításához illeszkedő hazai jogszabályok és egyéb szabályozók (egységes pályázati eljárások, közbeszerzés, államháztartás és finanszírozási rendszer korszerűsítése, stb.);
• a szolgáltató állam koncepciója átfogóan érvényesül a teljes pályázati folyamat során (pályázóbarát pályáztatás, „egyablakos” rendszer bevezetése, egységes ügyfélszolgálat és ügyfélkapu működtetése, pályázati dokumentáció egyszerűsítése, a kifizetésekhez szükséges dokumentáció és idő radikális csökkentése, késedelmi kamat a pályázók részére);
• hatékony és korszerű intézményrendszer épül ki, amely a meglévő intézményrendszerre és gyakorlatokra épülve, de annál alacsonyabb költséggel, hatékonyabban, egyszerűbb és egységesebb működési mechanizmusok mentén végzi tevékenységét;
• az egységesítés jogszabályi és pénzügyi eszközeit a központi koordinációhoz kell rendelni, finanszírozását az uniós források (technikai segítségnyújtás) terhére kell elszámolni;
• az intézményrendszeren belüli feladatmegosztáson túl projekt típusok szerinti eljárásokat alkalmaznak, amelyek keretében a differenciált projektkiválasztás és a megvalósítás adminisztrációjának csökkentése valósul meg;
• a horizontális politikák érvényesítése céljából a társadalmi partnerek bevonásával projekttípusonként útmutatókat készülnek, amelyek tételesen tartalmazzák a kötelező érvényű és önként vállalható projektelemeket, valamint az ezek számszerűsítésére szolgáló indikátorok rendszerét.

Folyamatok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésétől a programok elindításáig zajló folyamatot az ÚMFT 5. számú melléklete mutatja be részletesen. E mellékletben szereplő projektlista indikatív, annak véglegesítéséről más projektlistákkal való összevetés és értékelés után dönt a Kormány.

Gördülő tervezés, akciótervek

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok részletes tartalmát és annak koordinációját a 2007-13-as programidőszakban nemzeti szinten elfogadandó akciótervek rögzítik.

Az akciótervek tartalmazzák a támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat egy adott operatív programra, vagy – ha különböző prioritásokért különböző szakminiszterek, illetve regionális fejlesztési tanácsok a felelősek – egy vagy több prioritásra vonatkozóan.

Az akcióterv a következőket tartalmazza:

• a támogatási konstrukciók részletes bemutatását legalább két évre;
• az operatív program, illetve a prioritás(ok) megvalósításának bemutatását és ütemezését a teljes programozási időszakra;
• a támogatási konstrukció részletes indoklását.

Az akciótervet az érintett szakminiszter illetve régió javaslatainak felhasználásával – egységes módszertan alapján – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség állítja össze.

A folyamatos értékelések rendszere

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának, eredményeinek és hatásainak értékelése az Európai Bizottság módszertani útmutatásaival összhangban, folyamatos rendszerben történik. A gördülő tervezést és a végrehajtást folyamatos értékelési rendszer támogatja, amely:

• képes operatív céllal lefolytatott értékelésekkel javítani a végrehajtás eredményességét, hatékonyságát és biztosítani a rendszer finomhangolását;
• képes stabil alapokat szolgáltatni a stratégiai céllal elvégzett, a fejlesztési tervben és az operatív programokban megfogalmazott célok elérését és a beavatkozások együttes hatásait vizsgáló értékelésekhez.

A folyamatos értékelés rendszerének elemei:

• indikátorrendszer és értékelő jelentések,
• egyedi beavatkozások értékelése,
• akciótervek előzetes és záró értékelése,
• az operatív programok átfogó értékelése
• a fejlesztési terv átfogó félidei és utólagos értékelése.

A végrehajtást támogató monitoring információs rendszerből és más rendszeres adatgyűjtésekből származó információkon alapuló indikátorrendszer segít kézzelfoghatóvá tenni a végrehajtás területén mutatott előrehaladást, és a kitűzött stratégiai célok elérése során felmutatott eredményeket. Az előrehaladásról éves jelentések készülnek, amelyek célja a végrehajtás rendszerében rejlő javítási lehetőségek feltérképezése, illetve a beavatkozások, programok eredményességének és hatásosságának növelését biztosító egyedi beavatkozások éves értékelési tervének összeállítása.

Az éves értékelési terv az előre meghatározott kritériumok mentén kiválasztott, egyedi beavatkozások értékelését rendszerezi. Az egyedi beavatkozások értékelésének célja a folyamatos visszacsatolás biztosítása a tervezés és a végrehajtás számára, valamint beavatkozási szintű információk előállítása az átfogó programértékelések gyors és jó minőségben történő elvégzéséhez.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet szolgáló adminisztratív kapacitás hatékonysága

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását közvetlenül, illetve közvetett módon szolgáló adminisztratív kapacitás különíthető el.

Több szervezet fő feladata az ÚMFT végrehajtása, vagyis ezek a közvetlenül szolgáló szervezetek. Ezeket az ÚMFT végrehajtási fejezete részletesen bemutatja, kitérve a közöttük levő kapcsolatrendszerre és feladatlehatárolásra is.

A Végrehajtási operatív program fő célja, hogy alkalmassá tegye e szervezeteket a feladatok eredményes és hatékony ellátására. Az ÚMFT kifejezett szándéka:

· a koordináció megerősítése a fejlesztéspolitikai szereplők között;
· a teljesítményalapú működés megalapozása az irányító hatóságoknál és a közreműködő szervezeteknél;
· a meglevő tapasztalat és jó gyakorlatra építve az alacsonyabb működési költség elérése;
· az ügyfelek magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében az eljárásokkal kapcsolatos adminisztráció csökkentése(például „egyablakos” rendszer bevezetése, egységes elektronikus tájékoztatási és ügyfélszolgálati rendszer működtetése, pályázati dokumentáció egyszerűsítése, a kifizetésekhez szükséges dokumentáció radikális csökkentése).

A fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésének a hatékonyabbá tétele szükséges, de nem elegendő feltétel az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések teljesítéséhez. A közigazgatás egésze ugyan csak közvetve szolgálja az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, de annak a rendszerszintű megújítása nélkül nem maximálható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásából eredő társadalmi haszon.

Éppen ezért a fejlesztéspolitikai intézményrendszer mellett a tágabb közigazgatási környezet adminisztratív hatékonyságának növelésére is sor kerül az elkövetkező években.

A közigazgatással szembeni alapvető elvárás, hogy az eredményesség kerüljön a tevékenységeinek a középpontjába, működése során hatékonyan használja fel a rendelkezésére bocsátott erőforrásokat, továbbá legyen magasabb az általa nyújtott szolgáltatások színvonala. Ahol lehet, ott törekedni kell a rendszer egészét érintő beavatkozások megvalósítására, ahol pedig ez nem érhető el, ott a rendszer szempontjából kulcsfontosságú elemek megújítását kell megcélozni. A közigazgatás átalakításánál támaszkodni kell az info-kommunikációs technológiák által nyújtott előnyök kiaknázására.

Külön kiemelendő, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása nem áll meg a közigazgatás határainál, hanem abban tevékeny szerepet játszanak a partnerek is. Így az adminisztráció hatékonyabbá tételét szolgáló beavatkozások megtervezésénél és a gyakorlatba történő átültetésénél egyfajta horizontális szempontként mindig figyelembe kell venni a partnerek bevonását is.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását közvetett módon szolgáló szervezetek megújítását − elsősorban − az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program célozza meg.

Forrás: ÚMFT / NFÜ / nfh.hu