Elnökségi prioritások a fejlesztési tárca szakterületein

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági (ENVI), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi (ITRE), valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) előtt ismerteti a klímapolitikai, energetikai, fejlesztéspolitikai és Nyitrai Zsolt államtitkárral közösen az infokommunikációs prioritásokat 2011. január 26-án. Völner Pál államtitkár a közlekedési célkitűzésekről számol be a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) meghallgatásán 2011. január 25-én. Az alábbiakban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által gondozott fenti területek kiemelt prioritásait összegezzük. Háttéranyag.

Energiapolitikai prioritások

Az uniós energiapolitika középtávú irányát meghatározó 2011-2020 Közötti Energiastratégia és az ehhez szorosan kapcsolódó, az alacsony széndioxid-kibocsátású energiarendszerre épülő, az unió hosszú távú energiapolitikai céljait magába foglaló 2050-ig terjedő időszakra szóló energia útiterv (Roadmap 2050) kapcsán a magyar elnökség legfontosabb feladata a belga elnökség által megkezdett munka folytatása.

Az Energia Infrastruktúra Csomag fontosságát az adja, hogy az unió energiaellátása biztonságának növelése mellett a pénzügyi források kedvező felhasználása révén elősegítheti az infrastrukturális szempontból elmaradott régiók felzárkóztatását, előirányozza az egységes energia piac kiteljesítése érdekében az infrastruktúra-fejlesztéseket, valamint a hálózati szűk keresztmetszetek felszámolását és a pénzügyi támogatások újragondolását. A Transz-európai energia hálózatokra szánt pénzügyi forrásokból számos magyar projekt is támogatást kapott, ezért a magyar elnökségi feladatok között kiemelt helyen szerepel a csomagban foglalt feladatok előrehaladásának támogatása.

A 2006-ban elfogadott Energiahatékonysági Cselekvési Terv megvalósulásának félidei felülvizsgálatára 2011-ben esedékes. Az Európai Bizottság a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek tükrében tekinti át a Cselekvési Tervben meghatározott célokat, és beazonosítja az EU 2020-ra vállalt, az energiahatékonyság 20%-os növelését szolgáló legfontosabb intézkedéseket. A magyar elnökség feladata a tanácsi következtetések elfogadása a cselekvési tervről és a célok megvalósítását elősegítő új energiahatékonysági jogszabálytervezetek bemutatása.

Klímapolitikai feladatok

Az idei év első felében tervezett a nemzetközi klímavédelmi tárgyalások cancúni fordulója eredményeinek kiértékelése, majd ebből kiindulva az EU felkészülésének megkezdése a 2011. év végi dél-afrikai fordulóra. A soros elnökség alatt Magyarország feladata az Unió megfelelő képviselete a köztes tárgyalási ülésszakokon és egyéb fórumokon, többoldalú vagy kétoldalú tárgyalásokon, a tagállamok közötti egyeztetések irányítása. Az EU és tagállamai képviseletében hazánk szólal fel az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) alatt folyó tárgyalások plenáris ülésein.

Az EU által vállalt 20%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés lehetséges szigorítása (30%-ra növelése) kapcsán több feladat is vár a magyar soros elnökségre. A kérdés súlyára és a tagállamok megosztottságára tekintettel a legfontosabb a minél informáltabb és megalapozottabb vitákat lehetővé tevő keretek biztosítása mind szakmai, mind politikai szinten. Nagy hangsúlyt kell fektetni annak tisztázására, hogy milyen kockázatokkal, kiadásokkal és előnyökkel járna a szigorítás, figyelemmel az EU hosszú távú, 2050-ig terjedő céljaira.

A karbon-szegény (low carbon) gazdaságra való áttérés módozatait bemutató útiterv (Roadmap 2050) azt vizsgálná, hogy milyen lehetséges pályákon keresztül képzelhető el az EU 2050-es csökkentési vállalásának elérése, és melyiknek milyen költségvonzata van. Ez az útiterv szorosan összefügg az energiaszektor dekarbonizálására készítendő 2050-es útitervvel. Alapvető stratégiai dokumentumról lévén szó, kellő számú lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság megismertesse a tagállamokkal a közlemény részleteit és hátterét, és e megbeszélések, viták hozadékát megfelelően be kell csatornázni a középtávú célról folyó vitákba.

Távközlési prioritások

Stratégia - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló Europe2020 stratégia és annak egyik zászlóshajó kezdeményezése az Európai Digitális Menetrend tartalmazza azt az általános keretrendszert, amely meghatározza a magyar elnökség törekvéseit az elektronikus hírközlés területén. Az elnökség szorosan együtt kíván működni a Bizottsággal az Európai Digitális Menetrendben szereplő akciók megvalósításának nyomon követése és értékelése terén. Magyarország készen áll aktív szerepet vállalni a 2011 júniusában, Brüsszelben megrendezendő első Digitális Közgyűlésen.

Biztonság – A bizalom és biztonság kiemelten fontos szerepet tölt be Európa infokommunikációs napirendjén. A Bizottság által kidolgozott csomag alkotja a magyar elnökség programjának meghatározó részét. Magyarország tovább kívánja vinni az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szabályozásáról szóló elképzeléseket a mandátum kiterjesztésével és az Ügynökség működésének modernizálásával kapcsolatban. A Tanács vizsgálni fogja a Bizottság Kritikus Információs Infrastruktúrák Védelmére (CIIP) vonatkozó javaslatait, amelyet előreláthatóan egy bizottsági közleményben hirdetnek ki még a magyar elnökségi félév folyamán.

Spektrum – Az általános keretszabályozás terén az első többéves rádióspektrum-politikai program (RSPP) jelent kiemelt jogalkotási prioritást a magyar elnökség idején. A szakpolitikai program a 2011-2015-ig terjedő időszakra vonatkozik és célja egy EU-szintű koordinált spektrumpolitika kialakítása a spektrumgazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a fogyasztók és vállalatok számára biztosítandó előnyök maximalizálása. A magyar elnökség jelentős előrelépést kíván elérni a jogalkotási javaslat elfogadási folyamatában, támogatja a koordinált EU álláspont kidolgozását a 2012-es ITU Rádiótávközlési Világértekezletre (WRC-12).

Fejlesztéspolitikai prioritások

2011 első felében folytatódnak az egyeztetések a 2013 utáni időszak kohéziós politikájának irányelveiről. Az elmúlt időszakban szakértői szinten folytatták le ezeket a vitákat, azonban a magyar uniós elnökség magasabb politikai szinteken is meg kívánja jeleníteni a témát. Az Európai Unió egységességének fenntartása és megerősítése érdekében egy érdemi vitasorozat eredményeként olyan konszenzusnak kell születnie a magyar soros elnökségi időszak alatt, amely előkészítheti a lengyel elnökségi időszakra a kohéziós jogszabálytervezet elfogadását. A magyar elnökség stratégiai célja, hogy hangsúlyozza a kohéziós politika szerepét, és az eredmények bemutatásán keresztül növelje annak elismertségét. A kohéziónak továbbra is jól finanszírozott, meghatározó jelentőségű közösségi politikának kell maradnia.

Az elnökségi időszakunk prioritása közé tartozik még fejlesztéspolitikai területen az Európai Unió Területi Agendájának felülvizsgálata. Az Agenda európai területfejlesztési kihívásokat jelöl meg, valamint olyan tennivalókat határoz meg, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az Európai Unió fejlődéséhez és a területi különbségek csökkentéséhez. Nem jöhet létre globálisan versenyképes Unió akkor, ha nem sikerül leküzdeni az egyes régiók közötti, még mindig jelentős fejlettségbeli különbségeket. E célok figyelembevételével szükséges az Agenda teljes felülvizsgálata és megújítása.

Közlekedési prioritások

A magyar elnökség egyik kiemelt jelentőségű dossziéja a következő évtized közösségi szakmapolitikai céljait, intézkedéseit meghatározó 2010–2020. évi közlekedéspolitikai fehér könyv. Az Unió gazdaságának növekedési pályára állításához, versenyképességének javításához elengedhetetlen a gazdasági, társadalmi és területi integráció mélyítése. A felzárkóztatás jól bevált uniós eszköze, a kohéziós politika változatlanul szükséges a növekedési lehetőségek megőrzéséhez, a kevésbé fejlett közlekedési infrastruktúrák kiépítésének, fejlesztésének folytatásához és felgyorsításához.

Kiemelkedően fontos téma a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálata, amely a közlekedési miniszterek februári, magyarországi informális találkozójának tárgya lesz. A területi különbségek mérséklése az Európai Unió versenyképességének kulcskérdése a közlekedésben is. Valódi gazdasági és társadalmi kohézió, jól működő egységes piac nem jöhet létre a közlekedési hálózatok még hiányzó elemeinek kiépítése, a leromlott infrastruktúra színvonalának javítása, a szűk keresztmetszetek felszámolása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes EU gazdasági fejlődését lelassíthatja. A jövőbeni TEN-T politika tervezése során érdemes tehát biztosítani a hiányzó kapcsolatok megépítését és a hálózat földrajzilag kiegyensúlyozott elérhetőségét.

A belvízi hajózás előmozdításáról szóló NAIADES (Navigation And Inland Waterway Action and Development in Europe) program félidei felülvizsgálatáról az Európai Bizottság idén tavasszal tesz közzé előrehaladási jelentést. E dokumentumra és az áprilisi, magyarországi magas szintű konferencia tapasztalataira alapozva tanácsi következtetések elfogadása tervezett a 2011. júniusi tanácsülésen.

NFM