Elfogadták a 2014-2020-as EU-s keretköltségvetést
Megszületett a megállapodás az Európai Unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről a tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ezt pénteken délután, nem sokkal fél öt előtt mikroblogján tudatta.
“Megszületett a megállapodás! Az Európai Tanács megállapodott a többéves költségvetésről az évtized hátralévő részére. Megérte várni rá” – írta a belga politikus.
Úgy látszik vége… vége! A végkövetkeztetést még formába kell önteni, aztán puszi, ölelés, sajtó és haza” – erősítette meg a megállapodás tényét Alexander Stubb, Finnország Európa-ügyi minisztere szintén a twitteren.
Az elfogadott dokumentumban az uniós kötelezettségvállalások főösszege a kiszivárgott információk szerint nem változott a kora reggeli javaslathoz képest, az továbbra is 960 milliárd euró a 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra.
Az uniós állam és kormányfők által megkötött politikai megállapodásról most az Európai Parlamentnek is döntenie kell. A 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés értelmében ugyanis a többéves pénzügyi keret (multiannual financial framework, MFF) elfogadásához már az EP hozzájárulása is szükséges.
EP-frakciók véleménye
Az Európai Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetője, a néppárti francia Joseph Daul, az osztrák szocialista Hannes Swoboda, a liberális belga Guy Verhofstadt és a zöldek társelnökei, a német Rebbeca Harms és a francia Daniel Cohn-Bendit közleményében rámutat, hogy a valódi tárgyalások most kezdődnek az Európai Parlamenttel. A közlemény szerint a parlament fő célja a növekedés és a befektetések ösztönzése, amely hozzájárul a válságból való fenntartható kilábaláshoz.
“Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit” – fogalmaznak közleményükben a frakcióvezetők, s leszögezik, hogy ebben a formában az EP nem tudja elfogadni a pénteken született megállapodást.
Az EP-frakcióvezetők megdöbbenésüknek adnak hangot, mert szerintük a csúcs részvevői olyan megállapodást fogadtak el, amely strukturális deficithez vezet, ez pedig nem megoldja a problémákat, hanem súlyosbítja őket a kötelezettségvállalások és a kifizetések maximális szintje közötti különbség miatt. A parlamenti frakcióvezetők szilárdan tartják magukat ahhoz, hogy az unió költségvetésének az alapszerződés értelmében egyensúlyban kell lennie.
A képviselők négy dologhoz ragaszkodnak: az egyes évek és fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségéhez, a kötelező felülvizsgálathoz a keretköltségvetés félidejéhez közeledve, emellett ahhoz, hogy a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmei alapján megállapított tagállami hozzájárulások helyett az EU fokozatosan álljon át stabil saját forrásokra. Negyedikként pedig leszögezik, hogy nem tartanak elfogadhatónak olyan keretköltségvetést, amely a múlt prioritásain alapszik; több jövőszemléletű, a versenyképességet növelő és kutatási beruházást szorgalmaznak.
Magyarország – Orbán Viktor: másodikak vagyunk az egy főre jutó nettó pozícióban
Az egy főre jutó nettó pozíciót tekintve Magyarország – Litvánia mögött – a második annak a megállapodásnak az értelmében, amely pénteken született meg az Európai Unió állam- és kormányfői között az EU 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről – közölte Orbán Viktor a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
Hogy érzékeltesse a 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarországra érkező, 7080 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás mennyiségét, a kormányfő ismertette, hogy forintban ez hat vasúti vagonnak megfelelő 20000 forintos bankót, euróban pedig egy teljes kocsinak megfelelő 500 euróst jelentene.
Orbán Viktor elmondta, hogy egy főre vetítve a 2007 és 2013 közötti periódusban 660 ezer forintnyi az uniós támogatás, a következő periódusban pedig 712 ezer forint jut majd. Miközben a teljes költségvetés összege csökken – emlékeztetett a miniszterelnök.
MTI/OP
