Egységes zöldhatósági adatbázist alakítottak ki
A fejlesztés fontos célja volt, hogy a már meglévő és az újonnan keletkező környezeti adatokhoz szélesebb körben lehessen hozzáférni.
Az Új Széchenyi Terv csaknem 300 millió forintos támogatásával korszerű informatikai zöldhatósági adatbázist alakított ki a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (TKTF) és öt konzorciumi partnere – jelentette be Kelemen Béla, a felügyelőség igazgatója a projektzáró sajtótájékoztatón.
Az úgynevezett INSPIRE irányelv bevezetésével összefüggő projekt megvalósításával az Európai Unió elvárásaihoz és szabályozásához igazították a felügyelőség, két vízügyi igazgatóság, két nemzeti park és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola térinformatikai adatbázisait és rendszereit – tette hozzá az igazgató.
Tomor Tamás projektmenedzser tájékoztatása szerint a projekt során mintegy 14 ezer térképi adatot dolgoztak fel, és tettek közvetlenül elérhetővé egy zöld portálon, köztük az érintett cégeknél fellelhető több mint 3 ezer papírtérképet.
A fejlesztés részeként új környezetvédelmi monitoring eljárásokat dolgoztak ki a szakemberek – tette hozzá.
A fejlesztést az indokolta, hogy a jelenlegi ilyen irányú hazai adatbázisok elemei nehezen hozzáférhetőek, bizonytalan pontosságúak, és más-más, egymással csak nehezen szinkronba hozható térinformatikai rendszerben voltak kezelhetők. További problémát jelentett, hogy a lakosság, a vállalkozások, a közintézmények nem ismerték a meglévő környezeti térinformációk körét, azok tartalmát, pontosságát és egyéb jellemzőit – ismertette a részleteket a projektvezető.
Hozzátette: az Európai Unió ezt a problémát felismerve határozta el és kötelezte a tagállamokat, hogy egységesítsék és publikálják a téradataik jellemzőit.
Magyarországon több jogszabály is érinti, vagy szabályozza az INSPIRE irányelv hazai bevezetését és alkalmazását, azonban a gyakorlatban még kevés tapasztalat áll rendelkezésre. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szintén érinti a projektet, mivel rendelkezik a közpénzből finanszírozott téradatok felhasználásáról is – magyarázta a szakember.
Tomor Tamás elmondta: a projekt keretében több, úgynevezett környezetvédelmi monitoring eljárást is kifejlesztettek, amelyek a környezetünk állapotának pontosabb megismerését teszik lehetővé. A fejlesztés eredményeként növekedett a környezeti mutatók száma, bővült a környezetállapot mérésére szolgáló indikátorok rendszere (invazív gyomok felmérése, a felszíni vizek állapotának mérése, ipari eredetű szennyezések mérése területén), valamint bioenergetikai vizsgálatokat is elvégeztek.
Kelemen Béla a projektzáró rendezvényen reményét fejezte ki, hogy a projekt országosan is példa lehet a közérdekű hatósági adatok feldolgozására és hozzáférhetőségének biztosítására.
MTI
