Durva választ kaphat Brüsszelből Magyarország
Miután tegnap kiszivárgott a német kormány stratégiai anyaga a 2020 utáni uniós kassza kifizetési szabályairól, hirtelen ugyanarról a fontos újításról kezdett el beszélni a német származású uniós biztos is a Bruxinfo tudósítása szerint: politikai feltételekhez is hozzákötnék az EU-pénzek kifizetését.
Ez persze még csak egy “kósza” ötletnek, lehetőségnek tünteti fel az Európai Bizottság, de mindenesetre igen erős üzenettel bír, hogy miközben Lengyelországgal szemben zajlik a jogállamisági eljárás, Magyarország ellen pedig a 7-es cikkely szerint eljárás első fázisa kezdődött el, hirtelen előjönnek azok a jelzések, hogy a strukturális és kohéziós támogatások kifizetését összekötik a jogállamisági keretekkel, azaz politikai feltételekkel is.
Ma mutatta be Brüsszelben a 2018-as uniós költségvetési javaslatot a terület illetékese, Günter Öttinger uniós biztos és ennek kapcsán már megemlítette ezt az “árukapcsolást” a Bruxinfo tudósítása szerint. Öttinger megerősítette, hogy a 2020 utáni keretköltségvetés javaslatát a jogszabályi határidő (idén év vége után) fél évvel később tervezi bemutatni, mivel a Brexit-tárgyalások és az EU jövőjéről szóló gondolkodás év végéig nem teszi lehetővé a tervek bemutatását.
Az Európai Bizottság június végén tervezi bemutatni a közös költségvetés és azon belül is a kohéziós politika jövőbeni alakulásánál szóba jövő opciókat. Ezek ahhoz az öt forgatókönyvhöz igazodnak majd, amit a Bizottság elnöke márciusban tett közzé a Fehér Könyvben.
A 2018-as uniós költségvetés kereteiről a főbb információk
- A kifizetések szintjén 8,1 százalékos növekedést irányoz elő 2017-hez képest
- 2017-ről 2018-ra a költségvetési terv értelmében 25,7 százalékkal több pénzt szánnak a felzárkóztatási források kifizetésére
- Az európai régiókban beruházásokat finanszírozó strukturális és befektetési alapokra 55,4 milliárd euró jutna jövőre, míg az agrártermelőknek és a vidékfejlesztésre 59,6 milliárd.
- A migrációra és a biztonságra 4,1 milliárdot különítene el a 2018-as büdzsében a Bizottság, így a területre 2015 és 2018 között immár 22 milliárd euró juthat.
- A Bizottság a fiatalok tanulására, képzésére és munkahelyteremtésére is növelni kívánja a közös forrásokat. Az Erasmus+ programra jövőre 2,3 milliárd eurót szánnak, ami közel 10 százalékos növekedés az előző évhez képest.
- Pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén 161 milliárd eurót (a GNI 1,02%), a tényleges kifizetések szintjén pedig 145,4 milliárd eurót nyom az EU jövő évi költségvetésének tervezete.
Megérkeztek az első reakciók
Elmar Brok, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője elmondta, hogy ami a választói támogatottságot illeti, Lengyelországban “kisebbségi kormány” működik. A lengyelek 80 százaléka kiáll az EU mellett, alapértékeiért százezrek tüntetnek. “Nem szabad őket mind megbüntetni” – mondta az EP külügyi bizottságának korábbi elnöke.
Elmar Brok rámutatott, hogy a kohéziós támogatásokról is rendelkező úgynevezett többéves pénzügyi keretről egyhangúlag kell dönteni, és nemigen valószínű, hogy Lengyelország és Magyarország arra szavazna, hogy a jövőben kevesebb pénzt kapjon – írta hírportálján a Der Spiegel.
