A Bethlen Gábor Alap létrehozásáról
Az új alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.
Semjén Zsolt a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.
Az új alapot azért nevezték el Bethlen Gáborról, mert nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri. A törvény alapján lehetőség nyílik önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.
Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a testület előtt elmondta, a Szülőföld Alap nyílt pályázati rendszere kezelhetetlenné vált, ezért szükség van egy egységes rendszer kialakítására, amelynek keretében a határon túliak “kiszámíthatóan, átláthatóan” jutnának hozzá a forrásokhoz. Az új rendszer segíti az ellenőrizhetőséget és az elszámoltathatóságot is. A Bethlen Gábor Alaphoz csoportosítanák az igazságügyi minisztérium költségvetési keretében szereplő 12,4 milliárd forintot. A törvényjavaslat kibővíti a támogatottak körét, már nem csak szervezetek, hanem magánszemélyek is tudnának pályázni. Elfogadása esetén a törvény lehetőséget teremtene arra is, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások hozzájuthassanak olyan támogatásokhoz, amelyek például az európai uniós pályázataikhoz önrészt vagy kamattámogatást biztosítana.
Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg.
