Az új Európai Parlament

Továbbra is a konzervatív Európai Néppárt a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. A június 4. és 7. között megrendezett választásokon a jobbközéppártok jelentős előretörést könyvelhettek el a legnagyobb uniós tagállamok némelyikében például Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban is.

A szocialisták ugyan teret veszítettek, de a liberális demokratákat így is jóval megelőzve megőrizték második helyüket. A zöldek növelték képviselőik számát, és ezzel csökkentették a liberális demokratákkal szembeni lemaradásukat. Az új képviselők előtt álló legfontosabb kihívások a pénzügyi és gazdasági válság, a Lisszaboni Szerződés és az éghajlatváltozás lesznek.

A 736 tagú parlamentnek beleszólása lesz az új Európai Bizottság összetételébe. Az EU új elnöki és külügyi vezetői tisztségével összefüggésben is szerepet kap a Lisszaboni Szerződés értelmében (amennyiben azt a második írországi népszavazáson az írek idén elfogadják).

Az európai parlamenti képviselők az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások alakításában is közreműködnek majd. Az elkövetkező hónapokban várhatóan a parlament elé kerül az új pénzügyi szabályozás kérdése is. A szabályozás felülvizsgálata azt célozza, hogy a jövőben el lehessen kerülni a jelenlegihez hasonló válságokat.

A mintegy 388 millió szavazásra jogosult polgárnak közel 44%-a járult az urnákhoz – kevesebben, mint a korábbi választások során.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke megköszönte a választóknak, hogy kifejezésre jutatták, milyennek képzelik el az EU jövőbeli politikáját. „A választás összességében egyértelműen azoknak a jelölteknek és pártoknak a győzelmét hozta, akik és amelyek támogatják az európai integrációt, és olyan szakpolitikai lépéseket várnak az EU-tól, amelyek a mindennapi problémák megoldását célozzák” – tette hozzá.

A választási eredmények itt találhatóak.