A 2011-es magyar EU elnökség energetikai feladatai

Az energiabiztonság növelése és különböző energiaforrások bevonása terén is várnak még feladatok 2011-ig az energetikával foglalkozó magyar szakpolitikusokra. Az EU legfontosabb energetikai feladatai az energetikai külkapcsolatok szélesítése, az infrastruktúra-fejlesztés, az elérhető energiaforrások jobb kihasználása, és az energiahatékonyság javítása.

Az EU soros elnöki tisztét 2011-ben betöltő Magyarország egy energetikai szempontból felkészült elnökséget fog adni az Európai Uniónak – mondta Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 2009. március 27-én, pénteken, a Magyar Tudományos Akadémia „Rajtunk a sor! A 2011-es magyar EU elnökség szakpolitikai stratégiái” című konferenciasorozatának energiapolitikával foglalkozó állomásán, Budapesten.

Az év eleji gázkrízis és az elmúlt időszak tapasztalatainak hatására Európa szerte, így természetesen Magyarországon is, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energiapolitikai tennivalók, ez lesz az elkövetkező időszak legizgalmasabb szakpolitikai témája – mondta Molnár Csaba. Ez a terület a jövőben elsőrendű biztonsági kérdéssé válik majd, melynek alapvetései a fenntarthatóság, a versenyképesség és az energiabiztonság lesznek – tette hozzá a miniszter.

A kőolaj- és földgáztartalékok növelése területén Magyarország példaértékű munkát végez, hiszen az ország földgázból európai szinten is egyedülálló kereskedelmi és biztonsági stratégiai készletekkel rendelkezik. A jövőben lezáruló beruházások eredményeként 2011-re összesen 6 milliárd köbméterre nő az ország földgáztároló kapacitása, és ezzel párhuzamosan a kitárolási kapacitás is jelentős növekedni fog, eléri a napi 80 millió köbmétert. Ezzel a mennyiséggel biztosítható lesz ország földgázellátása a legextrémebb körülmények között is – mondta Molnár Csaba.

A megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséről szólva a miniszter hangsúlyozta: 2013-ig a Környezet és Energia Operatív Program keretin belül mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre, melyet a megújuló energiaforrások terjesztésére és energiahatékonyság-növelő beruházásokra lehet fordítani. A távlati célunk az, hogy 2020-ra a teljes hazai energiatermelés 15 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon – mondta Molnár Csaba. Hozzátette: ez egy ambiciózus, de a jelenlegi adatok alapján teljesíthető célkitűzés.

A tárcavezető előadása során kitért a paksi atomerőművi kapacitások bővítésére is. Molnár Csaba hangsúlyozta: nem csak Európában, de szerte a világon reneszánszát éli az atomenergia. Újabb és újabb erőművek létesülnek vagy kezdődik meg a tervezésük, ezért Magyarországnak nem szabad tétlenkednie.

Közölte: az Országgyűlés várhatóan hétfőn szavaz arról, hogy elvi hozzájárulását adja-e a beruházás elindításához, melynek megvalósítása várhatóan 10-12 évet vesz igénybe. Az atomerőmű bővítése gazdasági, környezetvédelmi és szociális szempontból nézve egyaránt előnyös, hiszen a nukleáris energiával termelt áram olcsó, áralakulása kiszámítható, a technológia emisszió-mentes, tehát hosszú távon hozzájárul Magyarország klímavédelmi törekvéseinek megvalósulásához, valamint komoly infrastruktúrát és high-tech munkahelyeket teremt – tette hozzá a miniszter.

KHEM